Az a veszély fenyegeti az ukrán állampolgárok mintegy felét, hogy nyugdíj nélkül maradnak, a munkaviszonyban lévők pedig elveszíthetik a járulékra való jogukat, olvasható az obozrevatel írásában.
A portál szakértője szerint kevesebb munkaviszonyt tudnak felmutatni a 60. életévüket elérők, viszont folyamatosan növekszik a nyugellátásra jogosultsághoz szükséges munkával töltött évek száma. Sokan arra kényszerülnek, hogy
a szükséges munkaviszony megszerzéséhez 63 vagy 65 éves korukig dolgozzanak.
A szakértők szerint nyolc év múlva a 60. életévüket betöltőknek alig fele lesz jogosult az öregségi nyugdíjra. Ez elsősorban a mostani harmincas-negyvenes korosztályra vonatkozik. Illetve azokra, akik nem igyekeznek, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor meglegyenek a törvényben meghatározott hivatalos munkaviszonyban eltöltött éveik.
Nekik még megadatik a lehetőség a helyzet korrigálására, ám az ötödik X után erre egyre kevesebb a remény.
Sokan nem veszik figyelembe, hogy hiába dolgoznak éveken át, ha a munkaadó cég nem fizeti utánuk a kötelező járulékokat.
Ez az idő ugyanis hivatalosan nem számít bele a munkaviszonyba, tehát nem jogosít fel a nyugdíjba vonulásra.
A problémák legnagyobbika, hogy a munkavállalók jelentős részét nem legálisan alkalmazzák. Ez már most hatalmas problémákat okoz a Nyugdíjalap számára. A hivatalos, de zömében minimálbéren foglalkoztatott dolgozóktól befolyó befizetések ugyanis nem fedezik a nyugdíjak folyósítására szükséges összegeket.
A helyzet romlását vetítik előre a statisztikai számadatok. Például az, hogy Ukrajna a legrosszabb demográfiai mutatókat produkáló 15 ország közé tartozik. Ha marad a népességfogyás tendenciája,
nem sikerül visszaszorítani a nagy mértékű halálozást és nem hoznak létre kiemelt bérezésű legális munkahelyeket, úgy 2050-re közel harmadával csökken az ország jelenlegi lélekszáma.
Az akkor munkaviszonyban lévők képtelenek lesznek eltartani a nyugdíjasokat. Igaz, ez már ez már most is nehezen megy.
Lidija Tkacsenko, a szociális és demográfiai kutatások intézetének munkatársa úgy véli, már a múlt század nyolcvanas éveiben elkezdődött a kedvezőtlen folyamat, amely során az ukrán állampolgárok évről évre kisebb munkaviszonnyal érik el a 60. életévüket. A 2004-ben életbe lépett új szabályok következtében még élesebben rajzolódnak ki a problémák, jelentős változáson ment át a foglalkoztatottság struktúrája. Ez évtől kezdődően már nem számít munkaviszonynak az iskola utáni tanulással töltött időszak.
Tehát az egyetemi vagy főiskolai tanulmányokkal töltött 5-6 év kiesik az emberek életéből.
Jelenleg a nyugdíjra jogosultsághoz legalább 27 év munkaviszonyt kell igazolni. Nyolc év múlva ez a normatíva már 35 évre fog módosulni. Vagyis a 60. életévüket betöltők csak akkor mehetnek nyugdíjba, ha meg lesz a minimális 35 év munkaviszonyuk.
A törvény lehetővé teszi, hogy a minimálisan szükséges hónapokat megvásárolja az érintett állampolgár. 2020-ban az egy évnyi munkaviszony „vételára” 24 900 hrivnya.
Akinek tegyük fel öt éve hiányzik most a 27-hez, az 124 600 hrivnyáért kiválthatja ezt az időszakot,
s azt hozzáteszik a munkával töltött éveihez. Egyébként az összeget egyszerű kiszámítani: a minimálbért meg kell szorozni 22 százalékkal, majd kettővel.
