Számomra a segítő állattal történő vadászat legnemesebbike a solymászat volt, és az is maradt. Gondoljunk csak bele: az agár 5000 éve, a fáraók kora óta, ott lohol kengyelünk (jut eszembe akkor még nemhogy kengyel, de ló sem volt a Nílus deltájának vidékén, de az agarak már kergették az antilopokat) mellett, a vadászgörény meg majdnem olyan szinten háziállattá vált, mint a ridegtartott, falusi, „patkányokréme”, iromba macska. No de, miként lehetséges, hogy a vándorsólyom vagy a szirti sas a szabadság, a függetlenség, az erő, a nemesség kvinteszenciája – önként a ember szolgálatába álljon és megossza vele zsákmányát? Ez mindig egy kicsit misztikus volt, hiszen a madár ha úgy dönt: huss és elröpül. Nemrég viszont megismerkedtem Lóki Györggyel, a Magyar Vadászati Kulturális Egyesület Solymászrendjének tagjával, aki a solymászat igencsak érdekes műhelytitkaiba avatta be a kedves barangolótársakat.
– Érdekes a megnevezésetek. Most akkor ti solymászok vagytok vagy hagyományőrzők?
– Egy kicsit mindkettő, hiszen egyesületünk alapvető célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeivel ismertessük meg a solymászatot, mint a múlt örökségét, és minél több ember számára hozzáférést biztosítsunk ehhez a sporthoz,életformához a hagyományőrzés, az oktatás és természetesen a vadászat oldaláról.
– Sportról, hobbiról vagy életformáról beszélünk? Ma mennyire kíván teljes embert a solymászat?
– Az elmúlt évezredek során a solymászat semmit nem változott. Amivel mi foglalkozunk, az egy keleti típusú solymászat amiben a ragadozó madár és az ember kapcsolat a lényeg. Ez így marad míg ember és ragadozó madár él a Földön, és űzzük ezt a tevékenységet. Amit csak szenvedéllyel teljes odaadással lehet sikeresen és eredményesen gyakorolni.
– Mesélnél a vadásztársaidról? Hogyan éritek el, hogy a szabadnak született sólyom visszatérjen az öklödre? Mennyi időbe kerül egy madár kiképzése? Hogyan zajlik az idomítás folyamata?
– Elsősorban azt kell tudni, hogy a madár és ember – két egyenrangú fél – közötti, egymást maximálisan tiszteletben tartó „szerződésről” van szó. Bármily furcsa is ez az elidegenedéstől terhelt világunkban. Mi ösztöneik által programozott, színlelésre, hazudozásra képtelen élőlényekkel dolgozunk, akik tőlünk is elvárják, hogy sohasem csapjuk be őket. Ez a sólymok és egyéb ragadozó madarak kiképzésének alfája és omegája – a feltétlen bizalom.
Nagyon fontos, hogy – mint mondtad – vadmadarakkal dolgozunk. A solymászatra használt ragadozó madarak egyik faja sem domesztikált, hiszen bár madaraink mesterséges szaporító telepekről kerülnek ki, ennek ellenére elsődleges cél természetes vadságuk megőrzése. Ugyanis, ha kihal belőlük a vadság, a harckészség és a ragadozó ösztön, akkor vadászmadárként is hasznavehetetlenné vállnak.
Ugyanakkor vékony a palló, amelyen egyensúlyoznunk kell, hiszen pont abban rejlik a solymászat legnagyobb misztériuma, hogy a szabad természetben egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő ember és ragadozó madár között pár hét alatt ki tud alakulni egy olyan kötődés, melynek köszönhetően a solymász hívására önként, szabad akaratából leszáll öklére a madár.
– Több féle madarat látok a kollégáid öklén. A sólymokon sapka van, a galambász héja viszont szemet takaró solymászsapka nélkül méregeti a környezetét. Miért?
– Ez egyszerű technikai fogás, melynek alkalmazására részben a madár vérmérsékletétől függ. Alapvetően alacsony és magasröptű madarakat különböztetünk meg. Előbbiekhez a sólymok tartoznak utóbbiakhoz a héják. A magasröptűeket általában sapkázzuk, az alacsony röptűeket nem, de ez nincs kőbe vésve. A solymásztól és madarától függ a dolog.
– Madaraitokkal mire és hogyan vadászhattok ma Magyarországon?
– Érdekes a helyzetünk, mert dacára annak, hogy a solymászat nagyon komoly bel – és külföldi elismertséget élvez, hungarikumnak, mi több világörökségnek számít, a törvényi szabályozás elég mostohán bánik velünk. Egy elég túlszabályozott és szigorú törvényi keretrendszer határozza meg, hogy milyen madarakkal, hol, mikor és hogyan vadászhatunk. Ezen belül talán legnagyobb „bánatunk”, hogy a legautentikusabb magyar vadászmadár, a kerecsensólyom védettsége okán nem tenyészthető és nem használható solymászati célokra. Sajnos vadászható fajok terén sincsenek könnyítések, hiszen például a varjúfélék és a fürj vadászatára igen nagy igény lenne a solymászok között, de ezt egyelőre a törvény nem teszi lehetővé. Összességében azokra a vadászható apróvad fajokra vadászhatunk, amelyekre fegyveres társaink is, és a vadászati módok is hasonlóak, vagyis társas vadászatok keretein belül röptethetünk madarat vadra.
– Mit tartasz a solymászat legmagasabb szintjének?
– Azt, amit egykoron magyar őseink, manapság pedig egyes arab, berber és közép-ázsiai solymászok művelnek. Mikor lóháton, kutyával vadászva röptetnek sólymot. E három állat munkájának szinkronizálása ugyanis már több mint egyszerű munka. Ez már művészet.
Matúz István
