Most sajnos minden a koronavírusról szól. A veszélyhelyzetben fizikai egészségünk megőrzése mellett mentális kondíciónkra is fontos odafigyelnünk, hiszen a vírus ez utóbbit is veszélyezteti. A komfortérzetünket már önmagában az is sérti, hogy a mindennapi életünk kizökkent a megszokott kerékvágásából. Az otthoni összezártságból pedig számos feszültség, összezörrenés fakad. Mivel nem tudhatjuk, meddig tart a karantén, a legjobb, amit tehetünk, ha megszívleljük a szakemberek idevágó javaslatait. Kacsúr Viktória pszichológus azoknak szolgál jó tanácsokkal, akik immár hetek óta otthoni elszigeteltségben élnek.
– Talán azoknak a szülőknek a legnehezebb, akik kisgyereket nevelnek, hisz egész nap le kell kötni a figyelmüket.
– Hasznos, ha pontos napi beosztást készítenek. Le kell ülni velük, és el kell nekik magyarázni, hogy a koronavírus veszélyes, s ezért fontos betartani az előírásokat, gyakran mosni kezet, maszkot hordani, ha kimegyünk az utcára. A beosztás pedig segít leküzdeni a félelmet, a szorongást, mivel a betegségtől eltérően az tőlünk függ, kedvünk szerint alakíthatjuk.
Jó, ha a rendszer kedvéért reggel 8-kor mindenki felkel és tornázik egyet. Az iskolások délelőtt online tanulnak, tehát eleve el vannak foglalva. Az óvodásokkal nehezebb ezen a téren, ezért a szülők egymás között osszák fel, mely napon ki foglalkozik velük: például az édesanya hétfőn és szerdán, az édesapa kedden és csütörtökön, a többi napon közösen.
Fontos, hogy mindennap friss levegőt szívjunk, lehetőség szerint kijussunk a szabadba, persze kerülve az embereket. Ezt együtt is megtehetjük, de a szülők külön-külön is sétálhatnak a gyerekekkel, ezzel is biztosítva a változatosságot.
A kicsik déli alvásidejét a szülők szánják magukra, foglalkozzanak azzal, amihez kedvük van.
Délután 3 és 5 óra között ismét aktív az agyi tevékenység, ezért a gyerekeknek ezt az időt érdemes ismét tanulással tölteni, mondjuk a házi feladat elkészítésével. Ilyenkor a felnőttek is dolgozhatnak, amennyiben távmunkájuk van.
Az este nagyszerű időszak a közös alkalmakra, társasjátékokra, bújócskára, fogócskára, rajzolásra, éneklésre. Például mindenki készíthet egy rajzot ugyanabban a témában, aztán összehasonlíthatják, kinek hogy sikerült.
Persze nem kell folyamatosan kontrollálni és szórakoztatni a gyerekeket, minden nap hagyni kell nekik szabad időt is, amikor azzal foglalkoznak, amivel szeretnének.
A rendszer biztonságérzetet ad, ezért a lámpaoltás ugyanabban az időben legyen.
A kicsik 9-kor, a nagyobbak valamivel később térjenek nyugovóra.
A pontos időbeosztás segít megőrizni a nyugalmat és elkerülni azt, hogy családtagjainkon töltsük ki a felgyülemlett feszültségünket.
– Mit tanácsol a felnőtteknek, hogyan kerülhetik el az összezártságból fakadó veszekedéseket?
– A karantén jó alkalmul szolgál arra, hogy a család felnőtt tagjai jobban megismerjék egymást. A gyerekekhez hasonlóan a házaspárok sincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a nap 24 órájában össze legyenek zárva. Beszéljék meg – még ha 15 éve is együtt vannak már – hogy úgy tesznek, mintha csak most ismerkednének. Az új körülmények között több toleranciára van szükség mindkét fél részéről, igyekezzenek mindent megbeszélni.
Ha már valamelyikük nem bírja tovább idegekkel, menjen el sétálni, hisz mindenkinek szüksége van egy kis énidőre.
– A legnagyobb veszélyben az idős emberek vannak. Főleg, akik magányosan, egy emeleti lakásban kénytelenek bezárkózni.
– Az idős családtagokról való gondoskodást is meg kell tervezni pontról pontra. Rendszeresen fel kell őket hívni telefonon és figyelmeztetni a higiéniai előírások betartására. Meg kell velük értetni, hogy nem ajánlatos kimenniük, a szükséges élelmiszereket, gyógyszereket beszerezzük és átadjuk nekik. El kell őket látni maszkkal, kesztyűvel, fertőtlenítővel, s nem árthatnak az olyan természetes immunerősítők, mint a kasvirág vagy hecse tea (esetleg csepp), a C-vitamin. Kérjük meg, hogy kis időre menjenek szabad levegőre, ha városlakók, legalább a balkonra. Ha távol lakunk tőlük, amennyiben tehetjük, hetente legalább egyszer keressük fel idős hozzátartozónkra.
Legalább tíz napon át rendszeresen el kell nekik mondani, milyen módon tudják megelőzni a fertőzést. Addigra tudatosulnak bennük a szabályok. Mindig nyugodt hangon (semmiképp sem kioktatóan) beszéljünk velük. Próbáljuk meg rávenni őket, hogy valamilyen aktív tevékenységgel üssék el az otthon töltött időt: varrjanak, hímezzenek, olvassanak, tanítsuk meg nekik az internet használatát stb. Vidékiek esetében sokkal könnyebb a jelenlegi helyzet elviselése, hisz tavasz van, a többség elfoglalja magát a kerti munkákkal.
Kiemelném, hogy amennyiben meghosszabbítják a karantént, tudatosítanunk kell magunkban, hogy ne várjuk folyton a végét. Egyelőre nincs pontos dátum, ezért ahelyett, hogy a korlátozások eltörlését várnánk, inkább alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez. A korábbinál sokkal többet kell mozognunk, hisz a testmozgás boldogsághormont termel.
Magyar Tímea
