Ősi hagyományunk – a vadásszá avatás

A közelmúltban több vadásszá avatási ceremónia részese lehettem, ugyanakkor megdöbbenve tapasztaltam, hogy Kárpátalja magyar vadászai között mennyire furán torzult ez a régi és nagyon komoly ceremónia. Lássuk hát mi is az a sokat emlegetett „avatás” és hogyan kell(ene) zajlania.

Vadászavatásra akkor kerül sor, mikor a vadászember egy adott vadfajból élete első zsákmányát ejti el. Ekkor a sikeres elejtő a terítékre helyezett vad fölé térdel, bebiztosított, üres fegyverét és kalapját maga mellé fekteti, majd vadászkeresztapja három, közepes erejű (az avatott fenekének hurkásra verése nem cél, de azért akkorát kell ütni, hogy emlékezzen az eseményre) pálcaütést mér az ülepére. Az avatópálcának kb. 2 cm vastag, egyenes, kb. 1,5 méteres, frissen vágott botnak kell lennie, hiszen sokan felvésik rá az elejtés idejét, a vad faját, és a sikeres vadászat helyszínét, hogy aztán ereklyeként megőrizzék.

A vadászavatás egyik hivatalosan is elfogadott szövege és menete pedig a következő:

Kezében az avatópálcával a vadászkeresztapa a négykézláb térdeplő avatott mellé lépve, az alábbiakat mondja:

Légy mindig igaz vadász, nemes lelkű, türelmes és udvarias. Védd, tiszteld és szeresd a természetet. Ne csak lődd, gondozd is a vadat. A szép lövés legyen büszkeséged, de ha sebeztél, addig ne legyen nyugságod, míg a szenvedőt meg nem váltottad kínjaitól. Tiszteld a magyar vadászhagyományokat, és tapasztalataidat add át az utódoknak.

Az első pálcaütés után a vadászkeresztapától elhangzik: (A vadfaj neve) vadásszá fogadlak, a vadászat védőszentjének, Szent Hubertusznak nevében…

A második pálcaütés után: Felavatlak az igaz magyar vadászok nevében…

A harmadik pálcaütést követően: (A vadfaj neve) vadásszá fogadlak a magam nevében. Diána istenasszony fogadjon kegyeibe, hogy sokszor díszíthesse kalapod töret.

Az avatást követően a frissen felavatottnak illendő az avatáson megjelenteket meghívnia egy italra, de ez hivatalosan csak egy ital, ami a „bruder” vagyis a testvérpohár. Az avatott számlájára tivornyázni tisztességtelen és visszatetsző.

Matúz István

 

Forrás:
KISZó
egyeb Közzétette:

Post Author: KISZó