Egy hét leforgása alatt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő után Denisz Smihal miniszterelnök is Kárpátaljára látogatott. A kormányfő csütörtöki látogatása során pótolta azt, amit az elnök egy hete elmulasztott. Némi késedelem után beiktatta Olekszij Petrov titkosszolgálati vezérőrnagyot a soknemzetiségű Kárpátalja kormányzói hivatalának élére.
Eredetileg egy héttel korábban Zelenszkijnek kellett volna ezt megtennie, de akkor porszem került a gépezetbe. Történt, hogy éppen letartóztatták Valerij Sajtanov tábornokot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Alfa különleges egységének volt parancsnokát, akit azzal vádolnak, hogy az orosz kémszolgálat még a 2014-es Euromajdan előtt beszervezte őt. Az új kárpátaljai kormányzójelölt pedig úgy került képbe, hogy éveken át, egészen 2016-ig a lefülelt tábornok helyetteseként tevékenykedett. Később Petrovot az SZBU kémelhárítási főnökének nevezték ki, ezt a posztot Petro Porosenko korábbi elnök idején töltötte be két éven át, 2017-től 2019 augusztusáig.
És éppen ez az, ami aggodalommal töltheti el a kárpátaljai magyar közösséget, merthogy pont az említett időszakban járatták csúcspontjára – nem ritkán titkosszolgálati módszerekkel – a helyi magyar kisebbség elleni vegzálásokat, a megfélemlítő és lejárató szándékú szervezett akciókat.
A miniszterelnök a beiktatási ceremónián három fő elvárást fogalmazott meg Petrovval szemben: a költségvetési bevételek garantálását, amit elsősorban a regionális vámhivatal korrupciómentesítésétől remélnek, az országban zajló decentralizációs folyamatok gyors levezénylését Kárpátalján is, hiszen vidékünkön a leglassabb ez a folyamat, és a külföldi befektetők bevonzását az egyszerre négy EU-s tagállammal is határos megyébe.
Ami pedig Denisz Smihal további kárpátaljai programját illeti. Járt a csapi ukrán–magyar határátkelőn, ahol sürgette, hogy kezdjenek valamit a 24 éve forgalomban álló Tisza-híddal. Az egészségügyi miniszter és a tiszti főorvos társaságában felkereste a megyei klinikai kórházat, ahol elkülönített részlegen kezelik a koronavírussal fertőzötteket. Ukrajnában április 24-én járt volna le az eddigi karantén, de azt a héten meghosszabbították május 11-ig.
Ungvári sajtóértekezletén a kormányfő hatásosnak nevezte az eddigi korlátozó intézkedéseket, s kifejtette, csak több ütemben, fokozatosan tér majd vissza az élet a régi megszokott kerékvágásba. Kiemelte, az exportra termelő vállalatok nem álltak le, az emberek 70 százaléka továbbra is bejár a munkahelyére. Ugyanakkor elismerte azt is, a válság következtében több százezer munkahely szűnik meg. Egy friss felmérés szerint a világjárvány megfékezése érdekében foganatosított korlátozások következtében az ukrán lakosság 90 százalékának romlott az anyagi helyzete. A válaszadók 45 százalékának elfogyott a megtakarítása. A megkérdezettek harmadának legfeljebb még egy hónapra elegendő a tartaléka.
A gazdasági kihívások kezelése céljából a múlt héten módosították az idei költségvetést, aminek a hiánya a GDP 7,5 százalékára nő. A jelentősen megnövekedett mínuszt Kijevben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb hiteléből fedeznék. A jegybank még az első fél évben 2 milliárd dolláros mentőövet vár a washingtoni székhelyű szervezettől. Független közgazdászok szerint a problémakezelés ezen módjával csak még nagyobb adósságspirálba kényszerítik az országot, amelyik így képtelen lesz szabadulni a nemzetközi tőkespekulánsok markának szorításából.
