Ukrajnában hétfőre 392 új esettel 9009-re emelkedett az azonosított koronavírusos fertőzöttek száma, a betegségben elhunytaké pedig 11 esettel 220-ra nőtt. Kárpátalján újabb negatív rekord született. – közölte hétfőn az ukrán egészségügyi minisztérium. Magyarországon újabb betegeknél mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 2583-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, eddig 280 halálos áldozata van a járványnak.
Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter hétfői online sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy újabb 73 egészségügyi dolgozó betegedett meg egy nap alatt, így már 1749-re nőtt körükben a regisztrált fertőzöttek száma. Ez azt jelenti, hogy az ukrajnai fertőzötteknek csaknem az ötöde orvos vagy ápoló.
Sztepanov közölte, hogy az elmúlt napban 4251 laboratóriumi, úgynevezett PCR-tesztet végeztek el az országban. Hozzátette: tervezik, hogy a tesztelések mennyiségét hamarosan napi 8-10 ezerre növelik.
Közben Vladiszlav Kriklij infrastrukturális miniszter hétfőn a liga.net hírportálnak adott interjújában reményét fejezte ki, hogy május 12-től újraindulhat Ukrajnában a városi és a helyközi tömegközlekedés. Hozzátette, hogy a légi járatok indítását csak későbbre tervezik, azok közül is előbb a belföldiek indulhatnak majd be.
Jelenleg Ukrajnában sehol sem közlekedik a metró, a városi tömegközlekedési eszközöket pedig csak egészségügyi dolgozók és egyéb kiemelt intézmények munkatársai vehetik igénybe, külön igazolvánnyal. Ezen kívül teljesen megszűnt a települések közti személyszállítás. A miniszter szavai szerint a személyszállítás helyreállítását is csak korlátozások mellett látja lehetségesnek, azaz továbbra is fennmaradna például az, hogy a buszokon csak az ülőhelyeken lehet utazni és változatlanul kötelező marad a szájmaszk viselése.
Mindeközben Európa-szerte az éledezés jeleit tapasztalni. Olaszország volt az első európai ország, ahol tömegesen megjelent a koronavírus – az újabb kutatások szerint valójában már januárban –, március elején pedig már lezárták az ország északi tartományait. Példát mutathat számukra néhány másik európai ország, amely már elkezdte a korlátozások részleges feloldását. Bár vannak próbálkozások a lépések összehangolására, ahogy az óvintézkedések, úgy az enyhítések is államonként változnak, a közös nevező legfeljebb a fokozatosság. Úttörőként szerepel mindenekelőtt Ausztria, amely Európában elsőként döntött bizonyos üzletek újranyitásáról. A kisebb boltok, kertészeti szaküzletek már újra működhetnek, május elsejétől pedig a bevásárlóközpontok is várják az embereket. Ha minden a derűlátó forgatókönyv szerint halad, jövő hónap közepére az éttermek is fogadhatnak vendégeket. Óvatosan, de Németország is elkezdte a lazítást. A 800 négyzetméter alatti boltok, valamint például a bicikliárusok és könyvkereskedések is újranyithattak. A tervek szerint május negyedikétől fokozatosan újraindul a tanítás is az iskolákban, sőt már most is vannak olyan tartományok, ahol működnek a tanintézmények.
Európa-szerte elmondható, hogy májusban már lépésről lépésre enyhítenék a korlátozásokat. Mint a fenti példákból is látszik, jellemzően először a kisebb üzletek, a tavaszi munkálatokhoz nélkülözhetetlen boltok és olyan alapvető szolgáltatók nyitnak újra, mint a fodrász vagy a fogorvos. Következő lépésben az óvodákba, iskolákba költözne vissza élet, és csak ezt követően kerülhet sor az éttermek, bárok nyitására. A már megszokottá vált óvintézkedések, mint a fizikai távolságtartás vagy a maszkviselet, vélhetően még hosszú ideig velünk maradnak, ahogyan a sport, a szórakoztatóipar és turizmus beindulása is várathat még magára.
Nagyon óvatosnak kell lenni a korlátozások feloldásával, amely egyetlen országban sem jelenti még a járvány végét! – figyelmeztetett nemrégiben az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Iránymutatásuk szerint az intézkedések után legalább két hetet érdemes várni, míg megmutatkoznak az esetleges hatások, mielőtt újabb lépéseket tesznek. – Ez egy maraton lesz, nem sprint – vélekedett a Der Spiegel német magazinnak adott interjúban a hongkongi Gabriel Leung is. Ázsia egyik vezető járványügyi szakemberének jóslata szerint a Covid–19 elleni harc még sokáig az életünk része lesz: legalább addig, amíg a világ népességének fele immunitást nem szerez, vagy amíg kifejlesztik a vakcinát, ami akár másfél évig eltarthat.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.