Tavalyi kárpátaljai látogatásakor közeli munkatársai kíséretében ungvári szerkesztőségünket is felkereste Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója. Úgy volt, az idén is ellátogatnak vidékünkre és újra benéznek a centenáriumát méltató Kárpáti Igaz Szóba, egy csésze kávé mellett megtekintik a tekintélyes múltunkat feldolgozó fotókiállításunkat. Ám a koronavírus terjedése – mint oly sok minden másnak – ennek is keresztbe tett. Így a legújabb fejleményekről csak virtuálisan tudtunk beszélgetni Csóti Györggyel – aki korábban az MDF és a Fidesz országgyűlési képviselője volt, tevékenykedett zágrábi nagykövetként és televíziós szerkesztőként is.
A budapesti székhelyű intézetről tudni kell, 2012-ben alakult abból a célból, hogy hatékony jogvédelem útján hozzájáruljon a határon túli magyarság erősítéséhez. Ennek céljából kiterjedt Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot működtetnek, Kárpátalja több pontján is.
– Bő egy év telt el a kárpátaljai körútjuk óta. Budapestről nézve, a jogbiztonság szemüvegén keresztül valami változott azóta?
– A kárpátaljai magyarság a mindennapok során számos problémával szembesül, úgymint családjogi, ingatlanjogi, munkajogi, öröklési kérdések. Ezt csak nehezíti, hogy az ukrán hatalom elmúlt évtizedekben folytatott nyelvoktatási stratégiája miatt alacsony az államnyelvtudás szintje, ami lényegesen megnehezíti azt, hogy a közösség megismerhesse és élhessen a jogaival. Ráadásul a külhoni magyar közösségek közül önök vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen azontúl, hogy Európa egyik legszegényebb országában élnek, egyre inkább puszta létük is veszélybe kerül. Az elmúlt években sorra fogadták el a jogfosztó törvényeket vagy törölték el az előző időszak kisebbségbarát jogszabályait. Ennek kapcsán elegendő utalnunk a 2017-es oktatási törvényre, mely az 5. osztálytól kezdve fokozatosan növeli az ukrán tannyelvű órák számát, veszélybe sodorva ezzel a kárpátaljai magyar oktatási rendszert. Vagy emlékezhetünk a 2012-es, kisebbségbarátnak tekinthető nyelvtörvényt felváltó 2019-es új törvényre, ami lényegében a magán- és a vallási szférába száműzi a kisebbségi nyelveket. Ez ellen pedig hiába tiltakoznak folyamatosan a nemzeti kisebbségek, a szomszédos országok – elsősorban Magyarország – vezetői, valamint fogalmaznak meg kritikát a nemzetközi szervezetek, élén a Velencei Bizottsággal, az ukrán hatalom hajthatatlannak látszik. Kompromisszumkészség helyett legfeljebb látszatengedményekre hajlandók, s igen gyakran puszta vádaskodásokkal reagálnak a kritikákra. Sajnos ezen a gyakorlaton – a kezdeti reményekkel szemben – úgy tűnik, hogy a Volodimir Zelenszkij elnök által fémjelzett új vezetés sem kíván változtatni.
– Mi lehet a kiút ebben a szorult helyzetben? Tavaly azt nyilatkozta lapunknak, hogy a beregszászi két irodájuk mellett szeretnének Ungváron és Nagyszőlősön is nyitni egyet-egyet.
– A fentebb vázolt nem túl szívderítő tények fokozott felelősséget rónak valamennyi jogvédő szervezetre, köztük a Kisebbségi Jogvédő Intézetre is, amely alapítványi háttérrel működő civil szervezet, s évek óta működtetjük a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálatot. Ennek keretében konkrét peres ügyeket, valamint dokumentációs tevékenységet is támogatunk. Kárpátalja az elmúlt évek során – „köszönhetően” az ukrán sovinizmus tombolásának – fokozatosan előtérbe került. Ezt a folyamatot jól tükrözi, hogy 2019 folyamán sikerült bővíteni a kárpátaljai jogsegélyszolgálati helyeink számát: a két korábbi beregszászi partnerünk (Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülte és a Pro Cultura Subcarpathica) mellett Ungvár és Nagyszőlős is „felkerült” a térképre. Előbbi helyszínen Diósi Artúr ügyvéd, míg Ugocsában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi szervezetének irodájában Tóth-Parászka Krisztina jogász kezdte meg működését. A jelenlegi helyzetben ennek fokozott jelentőségük van, hiszen egyre több a kisebbségi vonatkozású ügyek száma. Partnereink tavalyi beszámolóiból kiderült, hogy az utóbbi időben többször is előfordult, hogy a magyar útlevéllel történő határátkelést bírság követte. Emellett a kelet-ukrajnai harcok folyományként új probléma jelent meg a katonai behívók kérdése. Sajnos általánossá vált, hogy az érintett hatóságok elképesztő módon igyekeznek átadni ezeket a meghívókat, többször a jogszabályi kereteket is áthágva. Az egyik partnerünk például arról számolt be, hogy egyik ügyfelének több alkalommal is az udvarába dobták a behívót, illetve egy alkalommal otthonában házkutatást indítványoztak a rendőrök a katonaság megbízottjaival, annak ellenére, hogy nem volt érvényes házkutatási engedélyük a bíróságtól. Továbbá a II. Rákóczi Ferenc főiskola diákjai is többször kaptak behívókat, annak ellenére, hogy nappali tagozaton tanulnak. Mindezek rávilágítanak annak fontosságára, hogy a magyar közösség tagjai az anyanyelvükön ismerhessék meg a jogszabályokat, valamint jogtudatosak legyenek. Vagyis ne csak tudják a jogaikat, hanem azokkal céltudatosan is éljenek, ha szükséges, akkor pedig bírósági eljárásokat is indítsanak azok védelmében. A tanulást pedig nem elég felnőttkorban elkezdeni: az alapokat már az egyetemi évek során érdemes elsajátítani, hogy a későbbiek során arra biztosan lehessen támaszkodni.
– Évek óta hagyományosan megrendezik intézetük nyári egyetemét. Mi lesz azzal az idén, a Covid-19 miként rajzolta át a terveket?
– A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által minden évben megrendezett nyári egyetemek éppen azt a célt szolgálják, hogy összehozzák a Kárpát-medence fiatalságát, akiknek a képzés ideje alatt az elméleti és gyakorlati kisebbségvédelmi előadásokon, programokon túl arra is lehetőségük van, hogy megismerkedjenek egymással, tapasztalatot cseréljenek, sőt akár szakmai kapcsolatokat is kössenek. Idén rendhagyó módon online formában, 2020. augusztus 3. és 7. között fog erre sor kerülni. Célunk az, hogy felkutassuk azokat a joghallgatókat, doktoranduszokat, kezdő jogászokat, akik a téma iránt kellően elhivatottak, valamint jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a külhoni magyarok jog- és érdeksérelmeivel érdemben foglalkozni. Az előadásokra minden alkalommal komoly szaktekintélyeket hívunk meg. A tavalyi év során többek között Varga Zs. András, alkotmánybíró, Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint Varga Péter, nemzetpolitikáért felelős diplomata tartott előadásokat a hallgatóknak.Ezenkívül kiscsoportos online foglalkozásokra és konzultációkra, mentorálásra is sor kerül majd. A nyári egyetemen a részvétel ingyenes, viszont annak sikeres elvégzéséhez feltétel az összes előadáson való részvétel, valamint az elküldött, illetve közösen megbeszélt feladatok teljesítése. 2020. június 15-ig még lehet jelentkezni. A rendezvényről, valamint intézetünkről bővebb információkat honlapunkon, a www.kji.hu-n találnak.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
