Az utóbbi napokban jó néhány, Volodimir Zelenszkij tevékenységét elemző írást olvastam el. Meglepő (vagy sem) többségük hangvétele pozitív, az elnök tevékenységét elismerő cikk volt.
„Az ukrán elnök egy év alatt humoristából politikus lett. Bár legfőbb ígéretét, a kelet-ukrajnai béke megteremtését eddig nem teljesítette, a hatalomban töltött első évében a vártnál jobban szerepelt” – írta a HVG.
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magyar szavakat szőtt első, államfőként elmondott újévi köszöntő beszédébe, amelyben összefogásra biztatta honfitársait a köztük lévő különbségek ellenére” – adta hírül az MTI.
A szerzők kiemelték, hogy az elnökválasztást Ukrajna történelmében példátlan előnnyel nyerte, s pártja úgy lett a parlament meghatározó politikai ereje, hogy túlnyomórészt olyan jelölteket vett listájára, indított az egyéni választókerületekben, akik korábban nem voltak a parlamenti képviselők.
Mindezek után némi meglepetést okozott a korrespondent.net-en közölt hír.
Katarina Mathernova, az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága keleti szomszédságért felelős főigazgató-helyettese úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint Volodimir Zelenszkij személyes vezetése elnyomja a testületi döntéshozatalt, s ezzel negatívan hat a reformokra.
Mathernova megjegyezte, Volodimir Zelenszkij úgy próbálja irányítani az országot, mint egy magánvállalatot. A szakemberek folyamatos cseréje hatékony lehet egy cégnél, egy ország esetében viszont nem.
A főigazgató-helyettes hozzátette: Zelenszkij nagy ígéretekkel – a gazdaság fellendítése, a donbászi háború befejezése – lépett tisztségébe. „Természetesen ezeket megígérni egyszerűbb volt, mint beteljesíteni” – szögezte le az uniós vezető.
Mindezt nem tekinthetjük újságírói elfogultságnak, s bizony többet nyom a latban, hisz – Ukrajna szemszögéből nézve –, az egyik legfontosabb EU-s vezető fogalmazta meg.
Mi lehet a háttérben? Lejárt az egy éves türelmi idő? (Vagy a véletlen szeszélyéből a válogatásom sikeredett egyoldalúra?)
Bevallom, nekem nem tűnt fel Zelenszkij egyeduralomra törése, pláne az, hogy valamiféle diktátori ambíciói lennének. Azt viszont elfogadom, hogy a kulisszák mögé belátó főigazgató-helyettes többet, többről tud(hat). Ezzel együtt, még ha igazak, tényeken alapulóak is az állítások, nekem inkább az szúr szemet, hogy az államfő ragaszkodik elődje hibás döntéseihez (lásd: nyelvtörvény, oktatási törvény).
Egy hatalommániástól elvárható lenne, hogy lesöpri az asztalról elődje döntéseit…
Horváth Sándor
