Államalapító Szent István királyunk mellett Szent Lászlónak, a lovagkirálynak van a legelterjedtebb kultusza a magyarság körében. Mondák, legendák sora őrzi nevét, tetteit. Nagyságát jelzi szentté avatása is. Ő a nagybakosi római katolikus templom védőszentje, s most az 1997-ben közadakozásból felépült szentély falára felkerült emléktáblája is.
Kárpátalja egyetlen Szent Lászlóról elnevezett templomában, Nagybakoson tartottak búcsút a hétvégén. Az ünnepségre sokan eljöttek, hogy együtt emlékezzenek meg a lovagkirályról, hálát adjanak példaértékű hitéért.
Az egybegyűlteket Jaczkó József római katolikus pap köszöntötte.
„Jöhetnek bármilyen nehéz idők, az imádság nem halkulhat el. István királyunk lerakta a magyar keresztény államiság alapjait, s László király volt az, aki a magyarság körében megszilárdította és tovább fejlesztette a keresztény értékeket, amire a következő nemzedékek már bátran építettek. Nekünk is László király példáját kell követnünk” – mondta az ünnepi misén a plébános.
Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi főkonzulja avató beszédében ugyanezt a gondolatot folytatta.
„Itt és most joggal érezhetjük úgy, hogy nagy királyunk emlékezete hitünkben és identitásunkban erősít bennünket” – mondta a diplomata, hozzátette: a magyar kormány az elkövetkező időkben is támogatni fogja a kárpátaljai magyarságot.
Az emléktábla bronz domborműve Pálffy Katalin budapesti szobrászművész alkotásának másolata. Ez a dombormű díszíti a 2018. január 28-án felavatott beregszászi emléktáblát is – közölte Dalmay Árpád, az adományozó közösség, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki eljuttatta szerkesztőségünkbe az avatóünnepségre szánt beszédét. (A koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozások miatt az elnök nem vehetett részt az eseményen, gondolatait Mezei Orsolya, a nagybakosi gyülekezet kurátora olvasta fel.)
Az alábbiakban ebből idézünk néhány részletet.
„Alapítványunk elsődleges feladata Beregszász és a járás, sőt egyes esetekben az egykori Bereg vármegye magyarsága nemzeti azonosságtudatának erősítése. E feladatunk megvalósítása érdekében emlékműveket, szobrokat, emléktáblákat állítunk nagyjainknak, akik valamilyen módon kötődnek szülőföldünkhöz. Az utóbbi években két emlékművet, három szobrot és mintegy 25-30 emléktáblát avattunk fel. Ezzel az is a célunk, hogy rávilágítsunk szülőföldünk magyar múltjára, felhívjuk a figyelmet az itt élt és a vidék életében fontos szerepet játszott híres személyiségekre, büszkeséget ébresszünk a magyarokban és tiszteletet az ideköltözött más nemzetiségűekben, hozzájárulva a lakosság békés együttéléséhez.
Örömmel értesültem róla, hogy Magyarország Kormányának támogatásával rövidesen magyar óvoda nyílik a faluban.
Reméljük, ez lesz az első lépés a magyar nyelvű iskolai oktatás megteremtéséhez is, mert bízunk benne, hogy az Ukrajnában elfogadott oktatási törvény módosul és engedményeket tesz az egy tömbben, őseik és a maguk szülőföldjén élő kisebbségeknek.
Napjainkban mintha megismétlődnének Szent László korának eseményei. A kereszténységet ma is védeni kell.
Hankó Ildikót idézem: „Szent Lászlót – éppúgy, mint Csaba királyfit – évszázadokon át visszavárták és -várják. Soha jobbkor nem érkezhetne a Kárpát-hazába, mint mostanság, védeni a határokat, megbüntetni a bűnösöket és újra feléleszteni a lovageszményt.”
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.