Smihal lesz Zelenszkij újabb áldozati báránya?│KISZó-háttér

Igor Kolomojszkij igyekszik léket ütni az államfő mögött álló politikai erő hajóján.

Denisz Smihal hamarosan elődje, Olekszij Honcsaruk sorsára juthat, vélik vezető politológusok. A kormányfői posztot alig több mint három hónapja betöltő Smihal nem kapta meg a parlament többségi támogatását a kabinet cselekvési tervéhez. Az ukrán belpolitika sajátossága, hogy az államfő által javasolt miniszterelnök munkáját éppen az elnökhöz hű kormánypárt igyekszik megtorpedózni. A meglehetősen „skizofrén” viszonyulás jól mutatja azt is, nem beszélhetünk a Nép Szolgájának egységességéről, a nézetkülönbségekről amúgy is régóta suttognak a politikai berkekben.

A március 4-én megválasztott korábbi energetikai csúcsmenedzser, akit sokan Rinat Ahmetov emberének tartanak, április 13-ra elkészítette kormányának programját, de a koronavírus miatti karanténhelyzet okán június 18-ig várni kellett annak parlamenti vitájára. A Smihal-kabinet számára figyelmeztető jel volt, hogy előző nap a törvényhozás gazdasági szakbizottságában elutasították a dokumentumot, amit aztán a parlament is leszavazott. A szükséges 226 voks helyett csak 207 támogató szavazatot kapott. A jelenlegi hatalompárt, a Nép Szolgája kevesebb mint 200 tagja támogatta a Volodimir Zelenszkij bábjának tartott miniszterelnök programját. Hiába siettek a Dovira (Bizalom) képviselőcsoport tagjai, köztük kárpátaljai képviselők (Horváth Róbert, Vaszil Petyovka, Luncsenko Valerij és Vladiszlav Poljak) Denisz Smihal támogatására, ez is kevésnek bizonyult.

Érdekesség, hogy a „zöld párt” listáján mandátumhoz jutott két kárpátaljai képviselő, Igor Krivosejev és Anatolij Kosztyuh is nemmel szavazott, amit elemzők annak tulajdonítanak, hogy ők, több tucatnyi frakciótársukhoz hasonlóan már Igor Kolomojszkij oligarcha lobbicsoportjának a tagjai, ami egyre markánsabb belső ellenzéket képez a Nép Szolgájában.

Olena Djacsenko elemző úgy magyarázta a történteket, hogy a képviselők nem kívántak osztozni a kabinet felelősségvállalásában, nem adták nevüket a népszerűtlen intézkedésekhez, amit a kormány az előttünk álló hónapokban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására kénytelen lesz meglépni. A képviselők asztalára letett kormányprogramot egyenesen „zefires kefirnek” minősítette. A politológus végrehajthatatlannak nevezte a cselekvési útiterv több pontját is, mint például a Donbász és a Krím visszatérését, a vállalkozói réteg kedvezményes hitelezését, az adóterhek csökkentését, az ipar és az export számottevő növekedését, s azt, hogy Oroszországgal megfizettetik a donbászi veszteségek árát. Ezzel szemben Olena Djacsenko a valutaalappal kötött memorandum tükrében azt prognosztizálja, hogy újabb adóterheket vethetnek ki, szigorodni fog a fiskális politika, már júliustól emelkedhetnek a közüzemi díjak, egészségügyi és oktatási intézményeket zárhatnak be a folytatódó reformok égisze alatt.

Emlékeztetett, hogy Kijev újabb, 18 hónapra szóló megállapodást kötött az IMF-fel, ami révén 5 milliárd dollárt remél, s amiből 2,1 milliárdot júniusban meg is kapott.

A hitelezés folytatásához azonban további népszerűtlen lépéseket kell tennie a kormánynak, ami Smihal feladata lesz.

Az elemző szerint, amennyiben ezek elakadnak, következhet egy újabb kormányfőcsere, mint az jól megszokott ebben az országban. Ezzel egyrészt csökkenteni tudják a politikai-társadalmi feszültséget, másrészt a nemzetközi hitelezők kedvére tesznek, s egy új kormánnyal mindig lendületet kapnak az elakadt hiteltárgyalások is. Több elemző is úgy gondolja, a nyári viszonylag nyugalmasabb politikai szezonban még nem lesz kormányváltás, de ősszel, a helyhatósági választások előtt sor kerülhet arra, hogy ne az államfő népszerűsége csorbuljon az ország helyben toporgása miatt.

Ruszlan Bortnik politikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Zelenszkij-párt kormányellenes tagjai egy táborba kerültek az összes ellenzéki párttal, az Európai Szolidaritással, a Batykivscsinával, a Holosz formációval és az Ellenzéki Platformmal. Márpedig emögött egy oligarchikus felállás is körvonalazódik, nevezetesen Igor Kolomojszkijjal egy sorba került most Petro Porosenko, Igor Pincsuk és Viktor Medvedcsuk csapata. A túloldalon a Zelenszkij–Ahmetov duó sorakozik, de kettejük alkuja ősszel felborulhat, hiszen az ukrán politikában jellemzően csak átmeneti, szituatív érdekszövetségek köttetnek.

Julija Timosenko ismert ellenzéki politikus arra emlékeztetett, hogy miközben Zelenszkij támogatottsága 33 százalékos, addig a parlamenté és kabineté egyaránt csupán 9 százalékos.

A volt miniszterelnök véleménye szerint Smihal – Honcsarukhoz hasonlóan – csak egy újabb áldozat lesz Zelenszkij hatalmának oltárán.

Kiril Szazonov politológus arra figyelmeztet, hogy túlságosan nagy jelentősége úgy sincs ennek a parlamenti szavazásnak, mert ha a kormányprogram megkapta volna a szükséges számú voksot, akkor sem vehető készpénznek az egyéves politikai védettség, amivel elviekben annak megszavazása jár. Az év elején menesztett Honcsaruk-kabinet rendelkezett a védettséggel, de az mit sem ért, a kukában végezte. Az elemző egyébként is szkeptikusan viszonyul egy hosszabb távú programhoz, hiszen a koronavírus-járvány kiszámíthatatlanná tett sok mindent. Szerinte csak ősszel fogjuk reálisan felmérni a Covid-19 okozta gazdasági károkat, addigra akár egy újabb hullám is jöhet, a világpiaci trendek is később mutatkoznak meg, márpedig ilyen helyzetben miféle stratégiaalkotásról lehet beszélni, teszi fel a kérdést. Jelenleg csak rövid távú, gondosan megfontolt taktikai döntések szükségeltetnek a gyorsan változó világban, összegzett Szazonov.

Dunda György

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó