Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének professzora, a Hungarológiai Köz¬pont igazgatója, a filológiai tudományok doktora, az UNE érdemes professzora, Ukrajna érdemes tudósa kilencvenedik születésnapját ünnepli.
A kárpátaljai tudós társadalom meghatározó személyisége. Tudományos publikációinak száma meghaladja az 550-et. 1971-ben védte meg nagydoktori értekezését. Magyar jövevényszók a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban címmel, amelyet 1970–1976 között három kötetben jelentetett meg. A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza három kötetben (1992–2003), több mint 250 ív terjedelemben látott napvilágot. 11 monográfia szerzője. 55 évi tudományos tevékenységének eredményét 33 kötetben tette közzé a magyar és az ukrán nyelv, a nyelvjárások, az ukrán–magyar nyelvi (nyelvjárási) kapcsolatok, az ukrán és a magyar lexikográfia, frazeológia, névtan, az ukrán és a magyar irodalom, a népköltészet kérdéseiről.
A róla szóló irodalom 200 tételt tartalmaz, tudományos írásaira több mint 100 recenzió, 1700 hivatkozás jelent meg (monográfiákban, cikkekben, szótárakban) neves hazai és külföldi tudósok tollából.
1963. szeptember 1-je fontos dátum a kárpátaljai magyarság életében, ekkor indult meg ugyanis a magyar szakos tanárképzés az Ungvári Állami Egyetemen.
Az egyetem rektora a tudományos tanács javaslata alapján 1966. július 2-i 1157. számú rendeletével Lizanec Pétert nevezte ki tanszékvezetőnek. Ekkor három tanár: Zékány Imre, Gortvay Erzsébet, Lizanec Péter és egy laboráns, Hegyes Angéla alkotta a tanszéki állományt.
Az oktatói kar mindig az egykori diákok közül bővült. Jelenleg a tanszéken dolgozó magyar szakos tanárok elmondhatják, hogy tanítványai a professzor úrnak, az ő vezetésével védhették meg tudományos értekezésüket az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Köszönjük szépen. A kandidátusi értekezések védésére létrehozott tudományos szaktanács 2000. február 16-tól 2005. április 10-ig működött, elnöke Lizanec Péter volt. Ez idő alatt 14-en védték meg kandidátusi disszertációjukat a bizottság előtt.
Nincs olyan kárpátaljai magyar, aki valamilyen módon kapcsolatba ne került volna a Magyar Filológiai Tanszékkel az élete során, hiszen a magyar nyelvű képzésnek mindig is nagy presztízse volt Kárpátalján. Évtizedeken keresztül csak Ungváron folyt magyar nyelvű felsőoktatás, ennek eredményeképpen több mint ezer végzőssel büszkélkedhetünk. Ma nincs a régiónak olyan iskolája, főiskolája, ahol ne tanítanának egykori diákjai. De ők alapozták meg a magyar nyelvű médiát, jelen vannak a közéletben, képviselik a magyarság érdekeit.
A magyar tanszék vezetőjeként (1966–2015) fontosnak tartotta a kapcsolatok fejlesztését. 1966-tól egyre intenzívebb kapcsolattartás indul meg a magyar tanszék és Ukrajna, Oroszország, Magyarország s más országok felsőoktatási intézményei, tudományos kutatóintézetei között (az Ukrán Tudományos Akadémia O. O. Potebnya Nyelvtudományi Intézete, a Lvivi I. Kripjakevics Ukrainisztikai Intézet, a Kijevi Sevcsenko Nemzeti Tudományegyetem); együttműködtünk az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézetével, a budapesti, a debreceni egyetemmel és főiskolával, Moldávia, Macedónia, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Montenegro felsőoktatási intézményeivel, kutatóintézeteivel az Összkárpáti nyelvatlasz hétkötetes munkálatai kapcsán.
Lizanec Péter tanszékvezető aktívan részt vett a hazai és külföldi tudományos szervezetek, társaságok munkáiban, fejlesztette a kapcsolatainkat az ország és a világ más oktatással és kutatással foglalkozó intézményeinek szakembereivel. Neves magyarországi tudósok tartottak tömbösített szakkollégiumokat, előadásokat nyelv- és irodalomtudományból, népköltészetből, finnugrisztikából a magyar tagozat hallgatóinak. Az egykori szovjet tagköztársaságok jeles egyetemei igyekeztek minél erősebb kapcsolatokat építeni a Szovjetunió más tudományos intézményeivel. Ehhez minden feltétel adott volt. Ismert ukrajnai, oroszországi, moldáviai, észtországi tudósokat is fogadott a tanszék.
Kétségtelen, hogy a tanszék története összeforrott Lizanec Péter professzor munkásságával, aki közel ötven évig vezette a tanszéket, irányította a tudományos és oktatói tevékenységünket. Tudományos műhelyként a tudományos-módszertani munkára mindig is nagy figyelmet fordított. Lizanec professzor vezetésével egy- és többnyelvű szótárak, nyelvjárási atlaszok, irodalmi antológiák, mesegyűjtemények születtek ez idő alatt. Tanáraink évente jelentetnek meg módszertani kiadványokat, előadásjegyzeteket és egyetemi tankönyveket. Sokszor hallottuk tőle, hogy első a munka, s ő, aki nem magyar anyanyelvűként állt ki a magyarok érdekeiért minden politikai széljárásban, ezzel példát is mutatott. A tanszéken szinte mindnyájan az ő tanítványai és aspiránsai voltunk, minden elért eredményünkért neki tartozunk köszönettel. A Magyar Filológiai Tanszék bázisán az ő irányítása alatt nyitottak aspirantúrát (1968), majd a tudományos értekezések védésére szaktanácsot hoztak létre (2000). Tudományszervezői munkájának köszönhetően működik az 1988-ban alapított Ungvári Hungarológiai Központ, valamint 1993-ban megalakult Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság.
Szükség van rá.
Kevés olyan ember van a környezetünkben, mint a professzor úr, aki munkabírásával példát mutat mindenkinek. Ő még annak a generációnak a képviselője, aki a mai napig tollal veti papírra a gondolatait, az élő szó erejében, nem pedig az internet világában hisz. Neki köszönhetően szép és eredményes a múltunk, bizakodva formáljuk a jelent, és meg vagyok győződve arról, hogy a jövőben is szerves részét képezzük majd a magyarságtudomány intézményeinek Kárpátalján.
Tisztelt Professzor Úr! E szép jubileum alkalmából köszöntjük Önt, kívánunk jó egészséget, további eredményes munkát.
A Magyar Filológiai Tanszék munkatársai nevében
Zékány Krisztina tanszékvezető
