Egy korábbi publicisztikámban a Kárpátalján megtermelt élelmiszerek mellett igyekeztem „kampányolni”, hisz a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került kistermelőkön segíthetünk azzal, hogy helyben termesztett vagy előállított termékeket vásárolunk. Akad még néhány olyan ágazat, amelyre ráfér az ilyen jellegű mankó. Itt van például a turizmus és a vendéglátás, ezek az ágazatok szintén nagy vesztesei a világjárványnak. A kárpátaljai szálloda- és étteremtulajdonosok hét eleji ungvári tiltakozó megmozdulása is bizonyította, hogy a helyzet messze nem rózsás, és ki tudja, mikor lélegezhetnek fel az ágazat szereplői.
Az elmúlt hetekben Európa-szerte lazítottak a járványügyi szabályokon, és az ukrajnai turisták ma már – kisebb-nagyobb megszorításokkal – szinte az összes kedvenc tengerparti üdülőhelyüket felkereshetik. A járvány okozta pánikhangulat, a félelem és anyagi nehézségek miatt azonban a többség ezt a lehetőséget az idén kihagyja. Ezt támasztotta alá az elmúlt héten futó KISZó-kérdésünk is. Ám ez nem jelenti azt, hogy ez éven teljesen le kell mondani a nyaralásról, hisz talán most fér rá az emberre a leginkább a kikapcsolódás és hogy elmeneküljön a világ problémái vagy inkább a járványról szóló hírek elől. Persze sokak szerint a tengerpartot semmi nem pótolhatja, néha azért nem árt a változatosság. A lehetőségek tárháza elég széles. A tengerpartot leszámítva a turizmus szinte összes fajtája megtalálható vidékünkön, legyen szó aktív vagy passzív pihenésről. Nagyon jókat hallani a zöld falusi turizmusról. A magyarlakta vidékeken, jellemzően a Beregszászi járásban és a Felső-Tisza-vidéken több tucat család foglalkozik vendégfogadással. A szállás és étkezés mellett programokat is biztosítanak a kikapcsolódni vágyóknak. Ma már igen jól felszerelt vendégházakban szállásolják el a turistákat, sőt tavaly a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács minősítette is ezeket az ingatlanokat, ami nagyban segít a választásban. De aki csak egynapos kirándulásban gondolkodik, az is talál bőven látnivalót, válogathat az épített örökség: várak, kastélyok, emlékművek és a természeti csodák között, és akár kombinálni is lehet ezeket. Itt van például a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet, mely Bíró András vezetésével hetente szervez túrákat a Kárpátokba. Legutóbb jelképes összegért a Borzsa-havasokba kalauzolta az érdeklődőket. Egy ilyen túrát 400-500 hrivnyából ki lehet hozni, a legnagyobb költség az odajutás, amit jelenleg kizárólag autóval lehet megoldani, de jelentősen csökkenthetők a kiadások, ha 4-5 felé oszlik a benzinköltség. Ha aktív kikapcsolódásra esik a választásunk, kajakozhatunk vagy csónakázhatunk legmagyarabb folyónkon, a Tiszán. A termál- és élményfürdők ugyan még zárva vannak, de egyes fürdők július közepére már beharangozták az újranyitást. A belföldi vendégkörhöz igazított árak miatt nem biztos, hogy olcsóbban megússzuk, mint ha a szomszédba mennénk fürdőzni, viszont megkímélhetjük magunkat a több órás sorbanállástól a határátkelőn. És még hosszasan sorolhatnánk a lehetőségeket.
Hogy is mondják? Minden rosszban van valami jó. Itt a vissza nem térő lehetőség arra, hogy jobban megismerjük vidékünket. Kárpátalja épített és természeti örökségét, a szokásokat és hagyományokat, sőt, akár a jellegzetes tájjellegű ételeket is. Egy biztos, a szívből jövő vendégszeretet nem marad észrevétlen. Ha belső-ukrajnai turistákat kérdeznek arról, mi tetszett a legjobban nekik Kárpátaljából, az első helyen általában a vendégszeretet és a gasztronómia szokott szerepelni. Remélhetően túlvagyunk már a #maradjotthonon, itt az ideje a #nyaraljotthonnak!
