Rákóczi népei hagyományos tiszaújlaki találkozójára az idei esztendőben az egészségügyi korlátozások miatt a hagyományoktól eltérő módon került sor – a kárpátaljai magyar szervezetek képviselői főhajtással és koszorúzással emlékeztek a nevezetes ütközet 317. évfordulója.
Mint a rövid bevezetőben elhangzott – Rákóczi csapatai a Tisza egyik kanyarulatánál sorakoztak fel, ahol nemcsak a túlsó parton álló német és labanc gyalogság tüzétől voltak védve, de biztosan és nagy pontossággal tüzelhettek is az ellenségre. A kuruc lovasság zárt sorokban megrohanta az állásokat, rövid idő alatt szétverte a császáriak seregét. A megfutamodott csapatok egy része a Tisza felé menekült és a folyóban lelte halálát, más része pedig elesett vagy fogságba esett. A felkelők 1703. július 14-én hatalmukba kerítették a tiszaújlaki–tiszabecsi révet. Ez az ütközet (,,Tiszabecsi átkelés”) volt a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatája amelyben vállvetve hősiesen harcoltak a magyar és ruszin felkelők.
A győztes csata helyén 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak Rodostóból való hazahozatalakor emlékoszlopot állítottak.
Egy mesterségesen emelt négyzet alaprajzú domb tetejére obeliszket, tetejére gömböt állítottak, arra szárnyait kitáró turulmadarat helyeztek. Évtizedekig fontos emlékhely volt ez a gyönyörű emlékoszlop a környék lakossága számára. 1945 tavaszán az emlékoszlopot lerombolták, a rendszerváltás után társadalmi összefogással Bíró Andor, a helyi gazdaság vezetője anyagi és erkölcsi támogatásával azonban újra felállították és 1989. július 16-án ünnepélyesen újra avatták.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökségét a megemlékezésen dr. Zubánics László és Dánics Éva képviselték, akik elhelyezték a megemlékezés koszorúját az emlékmű talapzatán.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
