Oktatási és anyanyelvhasználati jogaik megsértésére, „nyelvi-kulturális népirtásra” panaszkodnak az ukrajnai románok, akik Magyarországot és Bulgáriát hozva fel példaként határozottabb diplomáciai támogatást sürgetnek Románia részéről – közölte a bukaresti Adevarul hírportál.
A lap a több mint 15 civil szervezetet tömörítő Ukrajnai Románok Nemzeti Tanácsa által a bukaresti vezetőknek küldött leveleket ismerteti, amelyekben a kétkamarás román parlament külügyi bizottságainak elnökeitől, a bukaresti kormánytól, külügyminisztériumtól, és a román államfőtől kérnek segítséget.
„Ukrajnában az a közvélekedés alakult ki, hogy csak Magyarországnak, Lengyelországnak és Oroszországnak van kifogása az ukrán asszimilációs politika ellen, míg Románia elégedett azzal, ami történik” – idézte az Adevarul az ukrajnai román ernyőszervezet megállapítását. A levélírók Bukaresttől Ukrajna-politikájának felülvizsgálatát sürgeti az ott élő román kisebbség nyelvi és oktatási jogainak durva megsértésére, a kisebbségeket hátrányosan érintő közigazgatási átszervezésre hivatkozva.
A közigazgatási reform során a Csernyivci megye négy járásában jelenleg tömbben élő román közösséget úgy darabolják fel az új járások között, hogy arányuk azok egyikében sem haladná meg a tíz százalékot, így nem lesz képviseletük az országos döntéshozásban, a helyi képviseletük pedig jelentősen elmarad valós számarányuktól.
Kérik Bukaresttől: kezdeményezzen tárgyalásokat és kössön megállapodást Kijevvel a magyar iskolák és nyelvhasználat megőrzésére irányuló ukrán-magyar, illetve a bolgár kisebbség egységének megőrzését célzó ukrán-bolgár megállapodások mintájára.
Csernyivci megyében a román oktatási tárca szerint 63, Kárpátalján további 12 román tannyelvű iskola működik. A román külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
