Lesz-e magyar–magyar választási együttműködés?│KISZó-háttér

2020. október 25-én újabb mérföldkőhöz érkezik a kárpátaljai magyar közösség. Ezen a napon önkormányzati választások lesznek Ukrajnában, amit már az új közigazgatási berendezkedés alapján rendeznek. Szinte már a nyakunkon a választási kampány, de eddig nem sokat hallani a két magyar párt álláspontjáról. A 2015-ös választási eredmények világosan megmutatták, egységben az erő! Az elmúlt időszak történései egyértelműsítették: a kárpátaljai magyar közösség érdekérvényesítő erejének megőrzése, esetleges további erősítése a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) egységes fellépését követeli meg. Lesz-e magyar–magyar együttműködés a közelgő helyhatósági választásokon? – kérdeztük dr. Zubánics Lászlót, az országos demokrata szövetség elnökét.

– A 2020-as esztendő a választások esztendeje a Kárpát-medencében élő magyarság számára. Szlovákiában és Szerbiában már túl is vagyunk a megmérettetésen, homlokegyenest más-más eredménnyel. Milyen tanulságot vonhatunk le itt Kárpátalján a felvidéki és a délvidéki magyar szereplésből?

– Mindenekelőtt tanulnunk kell ezekből. Elsőként ugye a felvidéki magyarság politikai szervezetei léptek sorompóba, ott ugye 2020. február 29-én rendeztek választásokat, ahol objektív és szubjektív okok miatt az osztódással szaporodó magyar politikai pártok nem tudtak közös választási listát összehozni, így megtörténhetett az, hogy a független Szlovákia fennállása idején első alkalommal nem került be magyar párt a szlovák törvényhozásba. Viszont a 2020. június 21-én Szerbiában megtartott parlamenti és helyhatósági választásokon történelmi eredményt tudott felmutatni a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amelynek listái több mint 70 ezer voksot gyűjtöttek. Ennek eredményeként a belgrádi parlamentbe 9 képviselőt delegálnak a korábbi 4-el szemben, a tartományi képviselőházban 11 delegáltja lesz a szervezetnek a korábbi 6 helyett. A helyi önkormányzatokban 109 helyett 169-en fogják ellátni a magyarság érdekképviseletét.

Mint látjuk, a felvidéki hozzáállással ellentétben az együttműködés bizonyult eredményesnek. Nekünk is ezt az utat kell követnünk szűkebb közösségünkben, mert a széthúzás beláthatatlan károkkal járhat, Vajdaság viszont követendő példát mutatott a számunkra.

– Szavaiból ítélve az UMDSZ egyértelműen a kárpátaljai magyar–magyar együttműködés mellett száll síkra.

– Természetesen! Trianon emlékévében, a nemzeti összetartozás esztendejében felelősen gondolkodó magyarként nem létezik más alternatíva. Ezt várja el tőlünk az itt élő és a jövőben is szülőföldjén boldogulni kívánó közösség, valamint a Kárpátalját kiemelten támogató anyaországi vezetés is. A fentebb részletezett két külhoni magyar választási szereplés is ékesen bebizonyította, hogy a magyar politikai érdekképviselet biztosításának érdekében csakis ez az egyetlen járható út. A magyar nemzetpolitikai vezetés is az egységes fellépést várja el a kárpátaljai magyar politikumtól, megmaradásunk és gyarapodásunk sarokköve, hogy a politikai szereplők félredobják kicsinyes, egymásnak feszülő ellentételeiket és kizárólag a közös ügyet, az általuk reprezentált kisebbség valós és elemi érdekeit vegyék figyelembe. Ezt a létfontosságú gondolatot hangsúlyozta ki számtalan alkalommal Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár is, amit az idei Kárpát-medencei választások is igazoltak, hogy nincs más reális alternatíva, csak az összefogás!

– Ennek fontosságát felismerve történtek-e már konkrét lépések a két szervezet között a közös indulás tekintetében, megfogalmazódtak-e bármilyen javaslatok?

– Mint ismeretes, Kárpátalja esetében a 2019-es esztendő második fele az elmúlt évek „elszabotált” decentralizációs folyamatainak sietős, futószalagon való pótlásáról szólt, amely eredményeként megszületett egy perspektivikus terv arról, hogy a jövőben hogyan is nézzen ki a régió közigazgatási térképe. Összesen 9 létrejött kistérségben (OTG) múlt év december 22-én választásokat is tartottak. Ukrajna Legfelső Tanácsa gyakorlatilag utolsó pillanatban, alig 90 nappal a választások lebonyolítása előtt, döntött az ország közigazgatási átalakításáról, a régi járások megszüntetéséről és újak létrehozásáról, illetve jelentősen módosította a választási kódexet is.

Az adott körülményekből kiindulva, valamint közösségünk és az anyaország elvárásainak szellemében az UMDSZ február óta számtalan alkalommal kezdeményezte az önkormányzati választásokkal kapcsolatos közös magyar-magyar fellépés politikai és szervezeti formáinak a széles körű megvitatását.

Ennek eredményeként júniusban már konkrét megbeszélések is megvalósultak Kárpátalja két legnagyobb magyar politikai szervezete között. Az ott elért előzetes és ígéretes egyetértésre reagálva az UMDSZ elnöksége 2020. július 11-én megtartott ülésén amellett foglalt állást, hogy az együttműködésnek az önkormányzati választások valamennyi szintjére ki kell terjednie, azaz ahol pártlistás választásokra kerül sor, ott egy közös listát kell állítanunk. Az elnökségi döntés alapján kidolgozásra került egy keretmegállapodás-tervezet, illetve az önkormányzati választások minden szintjére kiterjedő szerződés, amit azonnal eljuttattunk a kulturális szövetségnek. A KMKSZ elnöksége visszajelezte, hogy tanulmányozzák a javaslatot, s a jövő hétre megfogalmazzák saját álláspontjukat. Amíg erre várunk, fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a múlt nyári parlamenti választások megmutatták, hogy a két szervezet már együtt is kevés ahhoz, hogy országos politikai érdekképviseletet szerezzen. A kárpátaljai magyar „mozgástér” is csak akkor biztosítható a jövőben, ha mindenki – politikai szervezetek, egyházak, civilek – egy közös, partneri álláspontot képvisel. Független szakértők bevonásával, jelentős merítéssel el kell készítenünk egy felmérést a kárpátaljai magyarság jelen- és jövőképéről. Új embereket kell bevonnunk az önkormányzati munkába. Rövid és érthető stratégiai programot kell kidolgozni minden város, kistérség és járás részére. Csak így tudunk reális eredményt felmutatni, s a politikai „játszótéren” komolyan labdába rúgni, hogy az ukrán politikai elit is adjon a szavunkra, hogy konfliktusok generálása helyett végre hozzálássunk az elmúlt években felgyülemlett súlyos problémáink szisztematikus, gyakorlati megoldásához. Ám ha erőinket megfelezzük, a többségi oldal egész biztosan nem fogja a helyi magyarság politikai képviselőit komolyan, a súlyához mérten kezelni.

Az alábbiakban az UMDSZ által kidolgozott, a KMKSZ-hez eljuttatott, részletes magyar politikai választási együttműködési keretmegállapodás-tervezetét közöljük.

Politikai együttműködési keret-megállapodás, amely a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (továbbiakban: KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (továbbiakban: UMDSZ) – együttesen a Felek (illetve azok pártjai) meghatalmazott képviselői között jött létre, alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint:
egyetértve abban, hogy a felelős magyar politika feladata és célja az ukrajnai, ezen belül a kárpátaljai magyar közösség érdekérvényesítő képességének növelése, elfogadva azt, hogy minden politikai szervezetet megillet a szervezeti önállóságához és identitásához való joga, kiindulási alapnak tekintve a KMKSZ és az UMDSZ, illetve pártjaik között 2015. szeptember 5-én megkötött, az ukrajnai önkormányzati választásokon való közös fellépésről szóló együttműködési megállapodást, illetve a választások utáni együttműködésről szóló 2016. május 12-i megállapodást, az aláíró Felek, hivatkozva a 2015-ben elkezdett és pozitív eredményeket is hozó partnerségre, illetve a 2019. évi parlamenti választásokra, egyetértenek abban, hogy a két alakulat közötti együttműködést kiterjesztik a 2020. évi önkormányzati/helyhatósági választások minden szintjére.
A fentiekből kiindulva a Felek
a 2020. évi helyhatósági választásokon való sikeres szereplés, az ukrajnai önkormányzati reform-folyamatokba a kárpátaljai magyar közösség érdekei mentén való bekapcsolódás és megfelelő érdekérvényesítés, a kistérségi önkormányzatokba való választások előkészítése érdekében, valamint, az ezeken túlmutató időszakra vonatkozóan az érdemi ukrajnai magyar politikai együttműködés megteremtése érdekében az aláíró Felek partneri együttműködési keretmegállapodást kötnek.
A fentiekből kiindulva a jelen politikai keretmegállapodás szerves részét az alábbi melléklet(ek) képezik:
– megállapodás a 2020. évi helyhatósági választások valamennyi szintjén való közös részvételről, illetve a kistérségi önkormányzati (OTG) választásokban való részvétel elveiről.
A jelen politikai együttműködési keretmegállapodás nem tartalmaz további, nem nyilvános mellékletet, vagy záradékot, az aláíró Felek hozzájárulnak a megállapodás nyilvánosságra hozatalához. Az aláíró Felek fenntartják a jogot, hogy a megállapodásban foglaltak kölcsönös tiszteletben tartása esetén a megállapodás politikai hatályát az együttműködés elvének a figyelembe vételével kiterjesszék a társadalmi élet más szféráira is.

Ungvár, 2020.

1. SZ. MELLÉKLET

Megállapodás a 2020. évi helyhatósági választások valamennyi szintjén való közös részvételről és a kistérségi önkormányzati (OTG) választásokban való részvétel elveiről
A megállapodásban részes Felek felismerve azt a történelmi kihívást, amellyel a kárpátaljai magyarságnak, így, a képviseletüket ellátni hivatott szervezeteknek, illetve pártoknak a 2020. október 25-re meghirdetett ukrajnai önkormányzati választások során kell szembesülniük, okulva az elmúlt időszak tapasztalataiból:

– a kárpátaljai magyarságnak, az általa lakott települések, illetve közigazgatási egységek önkormányzati testületeiben (tanácsaiban) minél szélesebb körű képviseletének biztosítása, illetve a kistérségi elnöki tisztségeknek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (illetve pártjaik) által jelölt (támogatott) személyek által minél nagyobb számban való betöltése érdekében;
– az adott helyzetben lehetséges, legteljesebb körű magyar önkormányzati lehetőségek biztosítása;
– a kárpátaljai magyarság érdekeinek az országban végbemenő közigazgatási-önkormányzati reform megvalósítása során való védelme, illetve érvényesítése érdekében:

I. Megállapodnak a kistérségi, városi, járási és a megyei szintű önkormányzati választásokon való közös részvételről, amelynek közösen kitűzött politikai céljai:

1.1 a szórványvidékeken, illetve a magyarság által nem jelentős számban lakott közigazgatási egységekben a magyarság képviseletének a megjelenítése;

1.2 a magyarok által jelentős számban lakott közigazgatási egységekben a magyar szervezetek lehető legszámottevőbb képviseletének biztosítása;

1.3 a magyar többségű kistérségek testületeiben a magyar szervezetek többségi képviseletének az elérése.

II. A Felek a maguk részéről kötelezettséget vállalnak arra, hogy valamennyi magyarlakta közigazgatási egységben választási együttműködés jöjjön létre.

Mivel a közelmúltban végrehajtott közigazgatási átalakítás (új járások létrejötte) miatt az új közigazgatási egységekben a magyarság részaránya nem kedvez a külön listák indításának, illetve a magyar szavazatok széttöredezettségét is okozhatja, a Felek megállapodnak abban, hogy minden szinten egy közös listát indítanak, amelyre az adott régióban listát állító Fél paritásos alapon felveszi a másik Fél jelöltjeit. A Felek, a választásokon való közös részvétel, illetve a választások utáni együttműködés céljából egyeztetik választási programjaikat, vagy közös programmal indulnak e választásokon. A választási együttműködés összehangolására a Felek koordinációs bizottságot hoznak létre. A választási kampány során felmerülő vitás kérdésekben ez a testület kell, hogy mindenki számára megfelelő javaslatokat dolgozzon ki, s azokat a Felek képviselői elé terjessze. A koordinációs bizottság hatáskörébe tartozik a közös választási kampány összehangolása, lebonyolítása. A bizottságban kapnak helyet a Felek által kijelölt stábvezetők is. A Felek támogatják egymásnak a választási kampányhoz szükséges források előteremtésére irányuló törekvéseit. A Felek egymással összehangolva, ugyanakkor külön-külön finanszírozzák a felmerülő választási kiadásaikat.

III. Az I. részben vázolt célok elérése érdekében:

3.1. a Felek megállapodtak abban, hogy megyei tanácsi választásokon egy közös listát indítanak;

3.1.1. Ezen listát a KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt állítja;

3.1.2. A megyei abszolút listát vezető személyt a listát állító KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt jelöli ki. Mivel a választási kódex módosítása folytán a listavezető személye automatikus bejutási lehetőséget kapott, a lista összeállításakor az első ötös összeállítása során az UMDSZ/UMDP lehetőséget kap a további sorszámok kiválasztására, illetve egy pótlólagos hely megnevezésére (2 hely a KMKSZ UMP, 3 hely az UMDP jelöltjei számára). A lista további helyeit a felek paritásos alapon töltik be. Az abszolút megyei lista paritásos összeállítása esetén (amennyiben az UMDSZ/UMDSZ nem kap pótlólagos helyet a listavezető automatikus bejutásáért) az UMDSZ/UMDP jogot kap arra, hogy listát állítson egy általa választott járásban és kistérségben, amelyre felveszi a KMKSZ által delegált képviselőjelölteket. Az abszolút listára a Felek saját hatáskörben nevezik meg saját jelöltjeiket, azokkal szemben a másik félnek nem lehetnek kifogásai.

3.1.3. A regionális választási körzetekben a KMKSZ-UMP listáján indított jelöltek személyét a Felek paritásos alapon közösen állapítják meg. Amennyiben a regionális lista páratlan számú képviselőjelölti hellyel rendelkezik, a Felek tárgyalás és megfelelő mérlegelés alapján döntik el, hogy melyik szervezet jelöltje kapja meg ezt a helyet. Amennyiben a Felek valamelyike nem él a paritásos jelölés lehetőségével, közös megállapodás alapján a másik Fél nevezhet meg személyeket a fennmaradó képviselőjelölti helyekre.

3.1.4. A választások után a mandátumhoz jutott képviselők közös frakciót hoznak létre. A megyei tanácsba való bejutás esetén a Felek koalíciós megállapodást kötnek a képviselői többség kialakítása céljából. A koalíciós partnerekkel folytatott megállapodás kizárólag konszenzus útján kerülhet megerősítésre. Koalíciós megállapodás kizárólag olyan politikai formációkkal köthetők, amelyek támogatják a közösen jóváhagyott választási programot és sem a múltban, sem a jelenben nem folytattak kisebbségellenes politikát. A Felek a különböző szintű Frakciók működésének mikéntjét egy közösen kidolgozott és jóváhagyott frakciószabályzatban rögzítik.

3.2. a Felek megállapodtak abban, hogy a járási tanácsi választásokon mindenütt csak egy közös listát indítanak:

3.2. A járási listák:

•  Az Ungvári Járási Tanácsba a közös listát a KMKSZ-UMP állítja;
•  A Beregszászi Járási Tanácsba a közös listát az UMDSZ/UMP állítja;
•  A Munkácsi Járási Tanácsba a közös listát a …………………………………állítja,
•  A Huszti Járási Tanácsba a közös listát a …………………………………….állítja;
•  A Técsői Járási Tanácsba a közös listát a …………………………………….állítja.

3.2.1. A járási abszolút listát vezető személyt a listát állító szervezet jelöli ki. A lista további helyeit a felek paritásos alapon töltik be. A járási abszolút listára a Felek saját hatáskörben nevezik meg saját jelöltjeiket, azokkal szemben a másik félnek nem lehetnek kifogásai.

3.2.2. A járási regionális választási körzetekben a Felek egyikének listáján indított jelöltek személyét a Felek paritásos alapon közösen állapítják meg. Amennyiben a járási regionális lista páratlan számú képviselőjelölti hellyel rendelkezik, a Felek tárgyalás és megfelelő mérlegelés alapján döntik el, hogy melyik szervezet jelöltje kapja meg ezt a helyet. Amennyiben a Felek valamelyike nem él a paritásos jelölés lehetőségével, közös megállapodás alapján a másik Fél nevezhet meg személyeket a fennmaradó képviselőjelölti helyekre.

3.2.3. A választások után a mandátumhoz jutott képviselők közös frakciót hoznak létre. A járási tanácsokba való bejutás esetén a Felek lépéseket tesznek a képviselői többség kialakítása céljából. A Felek rögzítik, hogy a képviselői többség megalakítását követően az adott önkormányzati testület (tanács) elnökét az a szervezet jelöli, amely több mandátumot gyűjtött össze. Ennek megfelelően a kevesebb mandátumot összegyűjtő szervezet delegálja a tanács alelnökét. Amennyiben a két szervezet által összegyűjtött mandátumok nem elegendőek a tanácsi többség kialakítása céljából, a Felek közös megegyezést követően, tárgyalásokat folytathatnak újabb koalíciós partnerek bevonásáról. A koalíciós partnerekkel folytatott megállapodás kizárólag konszenzus útján kerülhet megerősítésre. Koalíciós megállapodás kizárólag olyan politikai formációkkal köthetők, amelyek támogatják a közösen jóváhagyott választási programot és sem a múltban, sem a jelenben nem folytattak kisebbségellenes politikát. A Felek a járási tanácsokban létrehozott frakciók működésének mikéntjét egy közösen kidolgozott és jóváhagyott frakciószabályzatban rögzítik.

3.3. a Felek megállapodtak abban, hogy a kistérségi önkormányzati választásokon (OTG), ott, ahol a választók létszáma meghaladja a 10 000 (tízezer) főt, mindenütt csak egy közös listát indítanak:

3.3.1. A párlistát kistérségi önkormányzatok:

•  Az Ungvári Városi Kistérségben a közös listát a ……………………………… állítja;
•  Az Csapi Városi Kistérségben a közös listát a ………………………………… állítja;
•  A Munkácsi Városi Kistérségben a közös listát a …………………………….. állítja;
•  A Beregszászi Városi Kistérségben a közös listát a ………………………….. állítja;
•  A Nagyszőlősi Városi Kistérségben a közös listát a …………………………. állítja;
•  A Huszti Városi Kistérségben a közös listát a ………………………………… állítja;
•  A Técsői Városi Kistérségben a közös listát a ……………………………….. állítja;
•  A Rahói Városi Kistérségben a közös listát a ………………………………… állítja;
•  A Homoki Községi Kistérségben a közös listát a ……………………………… állítja;
•  A Tiszaújlaki Nagyközségi Kistérségben a közös listát a ……………………. állítja;
•  A Tiszapéterfalvai Községi Kistérségben a közös listát a ……………………. állítja;
•  A Királyházai Nagyközségi Kistérségben a közös listát a …………………… állítja;
•  Az Aknaszlatinai Nagyközségi Kistérségben a közös listát a ………………… állítja;
•  A Viski Nagyközségi Kistérségben a közös listát a ………………………….. állítja;
•  A Kőrösmezei Nagyközségi Kistérségben a közös listát a ……………………állítja;

3.3.2. A kistérségi abszolút pártlistát vezető személyt a listát állító szervezet jelöli ki. A lista további helyeit a felek paritásos alapon töltik be. A kistérségi abszolút listára a Felek saját hatáskörben nevezik meg saját jelöltjeiket, azokkal szemben a másik félnek nem lehetnek kifogásai.

3.3.3. A kistérségi választási körzetekben a Felek egyikének listáján indított jelöltek személyét a Felek paritásos alapon közösen állapítják meg. Amennyiben a kistérségi regionális lista páratlan számú képviselőjelölti hellyel rendelkezik, a Felek tárgyalás és megfelelő mérlegelés alapján döntik el, hogy melyik szervezet jelöltje kapja meg ezt a helyet. Amennyiben a Felek valamelyike nem él a paritásos jelölés lehetőségével, közös megállapodás alapján a másik Fél nevezhet meg személyeket a fennmaradó képviselőjelölti helyekre.

3.3.4. A választások után a mandátumhoz jutott képviselők közös frakciót hoznak létre. A kistérségi önkormányzatokba való bejutás esetén a Felek lépéseket tesznek a képviselői többség kialakítása céljából. A Felek a kistérségi tanácsokban létrehozott frakciók működésének mikéntjét egy közösen kidolgozott és jóváhagyott frakciószabályzatban rögzítik.

3.4. a Felek megállapodtak abban, hogy a kistérségi önkormányzati választásokon (OTG), ott, ahol a választók létszáma kevesebb, mint a 10 000 (tízezer) főt, egyeztetik egymás jelöltjeit:

Az egyéni körzetes kistérségi önkormányzatok:

•  Szürtei Községi kistérség (Ungvári járás)
•  Nagydobronyi Községi Kistérség (Ungvári járás)
•  Baranyai Községi Kistérség (Ungvári járás)
•  Szerednyei Nagyközségi Kistérség (Ungvári járás)
•  Bátyúi Nagyközségi Kistérség (Beregszászi járás)
•  Kaszonyi Községi Kistérség (Beregszászi járás)
•  Nagybégányi Községi Kistérség (Beregszászi járás)
•  Nagyberegi Községi Kistérség (Beregszászi járás)
• Nagylucskai Nagyközségi Kistérség (Munkácsi járás)
• Gorondi Községi Kistérség (Munkácsi járás)
  (a lista bővíthető)

A párhuzamos jelölések elkerülése és a sikeres választási szereplés biztosítása érdekében a kistérségi önkormányzatok (OTG) szintjén a Felek egyeztetik egymással az illető szervezet (párt) által indított/támogatott jelöltek neveit. Az egyeztetések révén megpróbálják biztosítani a képviselői hálózat minél szélesebb kiterjedését, illetve megakadályozni, hogy bizonyos körzetekben a Felek által indított/támogatott jelöltek kiüssék egymást.

3.5. a Felek megállapodtak abban, hogy a kistérségi önkormányzati választásokon (OTG) egyeztetnek a kistérségi vezetők (polgármesterek) személyéről:

A Felek fontosnak tartják, hogy a magyarok által többségben lakott kistérségekben (Szürte, Nagydobrony, Csap, Bátyú, Kaszony, Nagybégány, Nagybereg, Beregszász, Tiszapéterfalva, Tiszaújlak) a magyar szervezetek/pártok által indított/támogatott polgármester-jelöltek jussanak mandátumhoz. A felek rögzítik, hogy a Beregszászi városi kistérség vezetője kizárólag az általuk indított/támogatott jelölt lehet. Minden más kistérségben, ahol jelentős számú magyar választó él, a Felek külön megállapodás keretében – a helyi szervezetek javaslatai alapján – támogathatnak nem általuk indított polgármester-jelölteket is
A helyi szervezetek által kezdeményezett együttműködés alapján a Felek megállapodnak a jelöltek indításáról (pártdelegáltként az egyik szervezettől, vagy közös támogatottként mindkét szervezet részéről). Az együttműködés részleteit (polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői jelölések stb.) a helyi szervezetek dolgozzák ki és nyújtják be a Felek koordinációs bizottságának jóváhagyás céljából. A kistérségi együttműködés részleteit a jelen megállapodás egy külön mellékletében rögzítik. Amennyiben a Felek nem tudnak megállapodni a jelöltek támogatásában, az adott kistérségben – amennyire a szabad verseny lehetőségei adottak – mindkét Fél szabadon indít jelölteket.

Minden más, a jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésben a Felek további tárgyalások útján állapodnak meg. Az ilyen megállapodásokat jelen Megállapodáshoz csatolandó jegyzőkönyvekben rögzítik, melyek jelen Megállapodás kiegészítését képezik.