Az ötvenes éveiben járó Jurij M. élete úgy indult, hogy sikeres felnőtt válhat belőle. Az ökörmezői járási Toronyán (Toruny) élő fiúnak dolgos, becsületes szülei voltak. Édesapja eljárt idénymunkára, édesanyja pedig a helyi gazdaságban kereste a kenyérre valót. Jurij iskolás korában szépen énekelt. A községi mulatságok nem múltak el a fellépése nélkül. Az emberek kedvelték a szerény, halk szavú fiút. Amikor besorozták katonának, a falu apraja-nagyja elkísérte a hadkiegészítőbe.
A szülők boldogok voltak, hogy ilyen rendes fiuk van, aki a seregből hazatérve egyetemre készült felvételizni. Ám ekkor hirtelen rosszra fordultak a dolgok. Jurij jobb karja egy balesetben megsérült. Többször is megműtötték, de a kezét már nem tudta úgy használni, ahogyan korábban.
El kellett halasztani a felvételit, illetve többé nem is próbálkozott vele, mert képtelen volt kézbe venni a tollat.
A fiatalember megpróbálkozott a családalapítással, de a házasélete rövid idő alatt tönkrement. Éveken át más megyékben, külföldön dolgozott alkalmi munkákon, miközben egyre gyakrabban nézett a pohár fenekére. Az egésznek az lett a vége, hogy teljesen lezüllve, egy árva kopijka nélkül tért vissza a szülői házba. Az egykor békés hajlékban pokollá vált az élet. Nyoma sem volt már a kedves, szeretett Jurijnak. Az alkohol vadállattá változtatta a férfit. Részegen gyakran megverte a szüleit, akik feljelentették ugyan, de a rendőrségen a család réme csak rendre utasítást kapott, ami annyi hatással sem volt rá.
Aztán egy napon holtan találták a családfőt.
Első pillantásra látszott, hogy gyilkosság áldozata lett. A férfinak aznap kézbesítették a nyugdíját. Vásárolt egy palack vodkát és megkínálta a fiát is. A békés poharazgatásnak rossz vége lett. A néhány féldeci elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy kirobbanjon az újabb családi csetepaté. Jurij volt a hangadó. Káromkodott, s újból kezet emelt a szüleire. Az apja ekkor felkapott egy karót és fejen ütötte vele a fiát, aki összecsuklott. Az apa otthagyta a földön fekve. Ő maga pedig bevonult a házba és karóval a kezében magába roskadva leült a díványra, mert fájt neki, hogy kezet emelt a fiára. Amikor az magához tért, dühödten rontott be.
Kikapta az öreg kezéből a karót és csépelni kezdte vele az apját…
Az apagyilkost akkor hét év fegyházra ítélték.
A börtön alaposan megviselte. Meggyötört, egészségileg, fizikailag lerobbant ember tért haza 73 éves édesanyjához. Eleinte próbált visszatérni a normális életbe, alkalmi munkákat vállalt. A keresetét azonban ismét elkezdte italra költeni. Amíg józan volt, még ki lehetett vele jönni. A szeszmámorban úszó Jurij azonban kezelhetetlenné vált. Ilyenkor a falubeliek igyekeztek kitérni előle, mert a férfinak könnyen eljárt az ökle.
Édesanyja nyugalma ismét odalett. Rettegve várta haza a fiát, mert tudta, hogy az rajta fogja kitölteni a mérgét.
Nem múlt el nap, hogy ne bántalmazta volna az idős asszonyt.
A múlt év derekán végképp eldurvult a helyzet. Úgy megverte az anyját, hogy annak több helyen eltört a karja. Akkor ismét bíróság elé állították, de csak felfüggesztett büntetést kapott.
Ezt követően pár napig nyugalom volt a házban, majd minden kezdődött minden elölről. Nemrég Jurij berúgva tért haza. Részegen ismét rátámadt az édesanyjára. Egy doronggal ütötte, majd rugdalta a szerencsétlent, aki hiába könyörgött, a fia nem kegyelmezett. Amikor végre belefáradt az ütlegelésbe, lefeküdt aludni. Felébredve döbbenten vette tudomásul, hogy anyja a padlón fekszik és nem mozdul.
Jurij egyenesen a községházára ment, ahol annyit mondott a polgármesternek, hogy megölte az anyját, s hívjanak rendőrt. A helyszínelők megállapították, hogy az asszony a bántalmazás során elszenvedett sérülésekbe halt bele, amit a kórbonctani vizsgálat is megerősített. A férfi így újra gyilkosság vádjával áll majd bíróság elé.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
