Végveszélyben a técsői líceum?! │KISZó-háttér

Szeptember elsejét minden évben nagy izgalommal várja szülő, tanár és diák. Ez az izgalom idén fokozottan jelentkezett mindenkinél, hiszen ez az iskolakezdés más, mint az előzők, tele tiltással, új szabállyal és félelemmel.

Técsőn 63 elsős előtt tárta ki kapuját a Hollósy Simon Középiskola. A tanévnyitót az udvaron tartották, s a megszokott népes gyereksereg helyett csak az elsősök és a végzősök voltak jelen. Pavlik Tünde, az intézmény igazgatónője köszöntötte az gyerekeket és a szülőket, ismertette az új szabályokat. László Károly református lelkipásztor és Szulincsák Sándor tisztelendő atya megáldotta a gyermekeket, s megköszönték a szülőknek, hogy ezt az iskolát választották.

Técső a narancssárga zónába került, emiatt sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak az itt élőkre.

Ezek egyike, hogy az iskola épületébe a tanárokon, a gyerekeken és a szülőkön kívül senki sem mehet be. Kötelező a testhőmérséklet-mérés, a tanárok számára a maszk és az arcpajzs viselése, a gyerekeknek is maszkot kell felvenniük a szünetben, és ez csak egy része a sok egyéb szabálynak és előírásnak.

– Mennyire betarthatóak ezek a követelmények, és megvannak-e hozzá az eszközök – kérdezem az intézmény vezetőjét, Pavlik Tündét.

– Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az önkormányzat betartja az ígéreteit. A tanárok a tanévkezdés előtt úgynevezett IFA-teszten mentek keresztül, s legnagyobb örömünkre mindenki egészségesnek bizonyult. Kaptunk arcpajzsokat, 4 hőmérőt, van 3600 maszkunk, fertőtlenítőszerünk. Hogy a papíron szépen festő követelmények mennyire betarthatóak majd a gyakorlatban, az csak ezután fog kiderülni. 419 diákkal kezdtük meg a tanévet, s mindent elkövetünk, hogy amennyire csak lehet, megvédjük a ránk bízott gyerekeket. Megkértük a szülőket, hogy a legkisebb hőemelkedést vagy meghűléses tüneteket produkáló gyerekeket ne küldjék az iskolába. Minden reggel megmérjük a tanárok hőmérsékletét, majd a nap folyamán a gyerekekét is. Amíg az idő engedi, néhány órát az udvaron tartunk, sokat szellőztetünk. A tanárok a nyár folyamán tanfolyamokon vettek részt, hogy fel legyenek készülve a távoktatásra is.

A técsői líceum 14 új diákkal kezdi az évet, érkeztek tanulók a Rahói és az Ilosvai járásból is.

Itt a hangulat sajnos egyáltalán nem mondható jónak, sőt, a jelenlegi helyzet semmi biztatót nem ígér a jövőre nézve.

– A gondot az 586. kormányrendelet jelenti, amely szerint kollégiumba és egyéb bentlakásos intézménybe való beköltözésre a járási közigazgatás által létrehozott bizottság adhat engedélyt az általuk hátrányos helyzetűnek ítélt gyerekek számára, illetve azoknak, akik szülei kivételes jogokkal rendelkeznek. A kormányrendelet rengeteg ellentmondást tartalmaz, és a bentlakás jogát eleve csak hátrányos helyzetű gyerekeknek tartaná fenn, a többiekről szó sem esik. A mi intézményünkbe nem ebbe a kategóriába tartozó gyerekek jönnek, hanem azok, akik magyarul szeretnének tanulni, és távol laknak az iskolától – mondja Ambrus Pál, a Técsői Magyar Tannyelvű Bentlakásos Líceum tiszteletbeli igazgatója, az UMDSZ Felső-Tisza-vidéki szervezetének elnöke, a Técsői Magyarok Oktatásának és Kultúrájának Fejlesztéséért Jótékonysági Alapítvány elnöke.

A líceum igazgatóságát augusztus 20 körül értesítették arról, hogy már szeptember elsejétől nem költözhetnek be a gyerekek.

– A szociálpolitikai minisztérium ezt a határidőt kitolta az év végéig. A szomszédos településekről, Viskről, Bustyaházáról iskolabusszal megoldható lenne a gyerekek beszállítása, de ez nem járható út a Rahóról, Kőrösmezőről és Ilosváról érkezők számára, márpedig ezekről a távoli településekről is vannak diákjaink. Ezek után felmerül a kérdés, hogyha nincs kollégium, mi legyen a konyhai és a kollégiumot kiszolgáló dolgozókkal? Ez fizetéseket, étkezési költséget jelent. Egyszerűen ellehetetlenítik a líceum működését. Jelen esetben a técsői líceumról beszélek, de ez a döntés kihat más bentlakásos intézményekre is. Amennyiben van még rá időnk, és a magyar kormány felvállalná a mi líceumunknak, vagy legalább a kollégiumnak a kiadásait egy évre, azokat a kifizetéseket, amelyeket máshol is fedez, akkor megoldás lehetne erre a problémára az, hogy visszavesszük a járástól a kollégium épületét, és azt magánosítanánk.

Van nekünk egy alapítványunk, így az lenne a fenntartó, az egyház pedig biztosítaná az épületeket. Ez a folyamat most függőben van – fejtette ki az alapítvány elnöke, majd hozzátette:

– Levélben fordultam különböző magyarországi intézményekhez, amennyiben ezt az elgondolást támogatni tudják, megoldható lenne a működésünk, ha nem, akkor úgy látom, lehúzhatjuk a rolót. A líceum állami finanszírozás hiányában 2023-tól megszűnne létezni, sőt, még hamarabb, mert alapítója a járási tanács, az pedig a 2021-ben a közigazgatási határok átszabása miatt a régi formában megszűnik, vagy legalábbis nem fog anyagi eszközökkel bírni, így az intézményt sem tudja majd fenntartani. Átadhatják ugyan a területileg illetékesnek, vagyis a városnak, az viszont nem tudja majd egy az egyben átvenni, mert a költségvetése nem képes fedezni a líceum fenntartását. Tehát vagy kapunk valahonnan plusz támogatást, és létezünk, vagy nem, és ebben az esetben vesszük a kalapunkat és azt mondjuk: gyerekek, amíg bírtuk, húztuk. Most lehet, hogy az első félévet még tudják finanszírozni, de megeshet, hogy már azt sem és akkor tulajdonképpen ott tartunk, ahol a kezdetekkor, amikor vállalnunk kellett, hogy négy hónapig költségvetés hiányában fizetés nélkül dolgozunk, vagy pedig meg sem nyitjuk az intézményt – fejtette ki Ambrus Pál.

Bökényi Magdolna