Szeptemberben van az öngyilkosság megelőzésének világnapja
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója megdöbbentő adatott tett közzé: a világon minden 40. másodpercben egy ember önkezűleg vet véget életének. További 19 millió ember sikertelen próbát tesz. Az állami statisztikai hivatal adataiban az szerepel, hogy Ukrajnában 2018-ban 6279-en követtek el öngyilkosságot. Ugyanabban az évben közlekedési balesetekben 3936-an, alkoholmérgezésben 3089-en haltak meg, és 1638 személy lett gyilkosság áldozata. Ukrajnában az öngyilkosság majd kétszer gyakoribb halálok, mint az Európai Unió országaiban. Utánanéztünk, vajon Kárpátalján mennyire súlyos a helyzet?
– Melyek az elsődleges kockázati tényezők? – kérdeztük Kacsúr Viktória pszichológustól.
– Valamely pszichiátriai zavar (depresszió, skizofrénia, alkohol- vagy drogfüggőség), az a tény, hogy az illető régebben már megpróbálta eldobni magától az életet, esetleg a családjában előfordult eset. Az öngyilkosok körülbelül 70%-a férfi. Nemtől függetlenül az özvegyek, illetve az elváltak körében gyakoribb. A kísérletek jelentős része úgynevezett segélykérő cselekedet, azaz jelzés a környezet felé, hogy a személy segítségre, figyelemre szorul. A megyei statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt másfél évben 234-en vetettek véget életüknek önkezűleg. Arról, hány sikertelen próbálkozás volt, nincs statisztika.
A szakember elmondása szerint az önpusztítást megkísérlőknek csupán a 8 százaléka küzd valamilyen pszichés rendellenességgel.
Országos viszonylatban vidékünk és Csernyivci megye az utolsók között foglal helyet az esetszámok tekintetében, amit az itt élők vallásossága és erősebb családi kötelékei magyaráznak. Az önkezűség a keleti, ipari régiókra, a nagyvárosokra jellemzőbb.
– Melyek a leggyakoribb elkövetési módok?
– A férfiak az akasztást, főbelövést, a nők a mérgezést, az érfelvágást választják többnyire. Igen csekély azok száma, akik vízbefulladással, valamilyen vágóeszközzel vagy áramütés által akarnak megszabadulni földi terheiktől. Elsősorban a szociális tényezők – a munkanélküliség, a rossz anyagi helyzet, a kilátástalanság, a családi drámák stb.– növelhetik a lelki betegségek kockázatát, melyekkel párosulva valóban végzetes elhatározáshoz vezetnek.
– Az egészségügyi világszervezet jelentése szerint a koronavírus járvány kapcsán tovább nőtt a lakosság körében észlelt a félelem, stressz. Kihathat ez a suicid hajlamra?
– A hosszantartó stressz különféleképpen nyilvánulhat meg, többek között depresszióban is, ami mint tudjuk, elsődleges kockázati tényező. Minden attól függ majd, mennyire veszi komolyan és tartja fontosnak az emberek lelki terápiát az ország vezetése, hogy kihozza a krízisbe került embereket a válságból. Sajnos a pszichiátriai egészség fenntartása, a betegek ellátása korábban is gondot jelentett. Jelenleg, amikor számos pszichiátriai intézmény bezárt, sőt az egészségügyi reform kapcsán csökkentett állami támogatás végveszélybe került, nem beszélve arról, hogy a pszichológusok csak online fogadást tarthatnak, igencsak kérdéses, milyen kihatással lesz a világjárvány a betegek mentális állapotára. Csak reménykedhetünk abban, hogy a betegség nem indít el egy újabb suicid járványt.
Magyar Tímea
