Világszerte százharminc koronavírus elleni vakcinafejlesztési projekt zajlik. A 130 lehetséges oltóanyag közül körülbelül harminc van klinikai fázisban, és hat olyan fejlesztésről tudni, amely már a klinikai tesztelés utolsó fázisában jár. Ennek ellenére a virológusok nem tartják valószínűnek, hogy még idén lesz olyan szer, amely beadható és elérhető bárki számára. A legvalószínűbb, hogy 2021 első negyedévében kezdődik el a vakcina tömeggyártása.
Az AstraZeneca brit-svéd tulajdonban lévő gyógyszergyár korábban felfüggesztette, de már újraindította a szakmai körökben rendkívül ígéretes koronavírus elleni vakcinájának a tesztelését, mert az egyik kísérleti alany egy ritka és súlyos gyulladásos gerincbetegség tüneteit mutatta. Az „oxfordi vakcina” tesztelése már a harmadik fázisban járt, és több mint 50 ezer emberen próbálták ki.
Közülük csak az előbb említett nőnél léptek fel mellékhatások, de egyelőre az sem biztos, hogy a betegséget az oltás okozta.
Magyarországon, a Pécsi Tudományegyetemen is izolálták már az új vírust, a genomját is feltérképezték, ami az oltóanyag kifejlesztésének előfeltétele. Az úgynevezett passzív immunizálás azt jelenti, hogy bizonyos kórokozó elleni specifikus antitestek (a már kész ellenanyag) bejuttatásával hoznak létre immunitást. A kész ellenanyag azonban nem alakít ki hosszú távú immunválaszt, csupán néhány napig, hétig ad védettséget, amíg ki nem ürül a szervezetből. Az aktív immunizálás kritériumainak megfelelő vakcina létrehozása, amikor az a cél, hogy megelőzzenek egy betegséget és hosszú távú védettséget nyújtsanak, jóval több időt vesz igénybe.
Múlt heti KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon azt kérdeztük, hogy ha lenne koronavírus elleni vakcina, ön beoltatná-e magát?
Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók jelentős többsége (243) úgy gondolta, semmiképpen nem élne a lehetőséggel, csupán 59-en szavaztak a vakcinálás mellett.
Az oltást ellenzők közül néhányan meg is indokolták döntésüket. Van, aki úgy gondolja, egy oltás teszteléséhez legalább négy év szükséges, csak azután biztonságos annak tömeges alkalmazása. Más úgy véli, eddig is megvolt védőoltások nélkül, s ezután sem szándékozza „mérgezni” magát. Egyik szavazónk meggyőződése, hogy ha a határátkeléshez követelmény lenne, mindenki ész nélkül rohanna beoltatni magát. Olyan is van, aki szerint, mivel a vírus folyamatosan mutálódik, a vakcina úgysem adna védettséget.
– A járvány alakulását nagyban fogja befolyásolni a vakcina megjelenése, de nekünk Ukrajnában az elkövetkező két évben még valószínűleg oltóanyag nélkül kell megbirkóznunk a helyzettel, mondta el lapunknak Mihajlo Poljak, a Megyei Infektológiai Kórház főorvosa. – Amennyiben kifejlesztik hatékony változatát, akkor sem lesz elegendő a Föld minden lakosának. Mivel nem lesz olcsó, úgy vélem, nem minden ország engedheti majd meg magának a beszerzését. Ukrajna is csak korlátozott számú tételt fog vásárolni, eleinte csupán a legveszélyeztetettebb kategóriának – orvosoknak, tanároknak stb. – jut majd belőle.
Mivel a vírust még nem térképezték fel teljes mértékben, egyelőre azt sem lehet tudni, vajon a vakcinát elég lesz-e egyszer előállítani vagy az influenza elleni oltóanyaghoz hasonlóan a mutációjától függően minden éven tovább kell-e majd fejleszteni? – vélekedik a főorvos,
aki szerint a vakcinálással szembeni bizalmatlanság nem meglepő. Egy országos felmérés szerint a lakosság 42 százaléka nem egyezne bele egy ingyenes Covid-19 oltásba, 33 százalék eltúlzottnak tartja a vírus okozta veszélyt. Ennek viszont drámai következményei lehetnek: mivel a világ arra készül, hogy kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást, mely ellen már most tüntet a lakosság, az orvosoknak és a kutatóknak kimerítő csatára kell számítaniuk.
Magyar Tímea
Aktuális kérdésünkre a Facebook-oldalunkon szavazhatnak:
https://www.facebook.com/kiszo/posts/3310134335700346
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
