Balla János aktív életet él. Az eszenyi nyugdíjas nem szeret egy helyben ülni, folyton mozgásban van, lételeme a pörgés. Sosem fogy ki a lelkesedésből. A család és a barátok mellett a háztáji teendők töltik ki a mindennapjait.
János alig 18 évesen már a vasúton dolgozott. Édesapját korán elvesztette, ezért a mindennapi kenyérre valót neki kellett előteremteni.
– Akkoriban nem voltak szociális segélyek, a vasútra pedig korkedvezménnyel vettek fel. Jó választásnak bizonyult, hiszen 42 és fél évet húztam le ott. Mondhatni, ennek szenteltem az egész életemet.
A 66 éves eszenyi nyugdíjasnak most már a család és a régi barátok töltik ki a mindennapjait. Nem unatkozik, amint lehetősége adódik, már csomagol és utazik is ismerőseihez.
– A feleségem, Irénke Tarnócról származott, sajnos már egy évtizede nincs közöttünk. Gyermekünk nem született. A testvérem unokáit azonban a sajátjaimnak tekintem, örömmel tölt el, mikor papónak szólítanak. Szeretek kirándulni, utazgatni. Szerencsére sok jó ismerősöm van, akik bármikor szívesen látnak. Ottlétem idején pedig segítséggel hálálom meg a barátságos fogadtatást.
János gazdálkodik. Mint mondja, a boltban csak olyan termékeket vásárol, amit otthon nem tud megtermelni.
– Az alacsony nyugdíj igazából semmire sem elég, így muszáj mellette tevékenykedni. A mezőgazdasági teendők mellett nyulakkal is foglalkozom. Szabadidőmben a Kárpátalján egyedinek számító férfiénekkar próbáira járok. A repertoárunkban betyár- és katonadalok, hazafias énekek szerepelnek.
A Kárpáti Igaz Szó már gyerekkorában is részese volt a mindennapjainak.
– Az újsággal való kapcsolunk a nagyszüleimig nyúlik vissza. Amióta az eszemet tudom, olvasom a lapot. Kedvencem a sportrovat és a politikai témájú írások.
Csuha Ivett
