Továbbra is visszatetsző és bicskanyitogató, amit a karantén- megszorítások kapcsán az országvezetés művel. És ezúttal nem a lakosságot érintő egymásnak ellentmondó intézkedésekre gondolok – lásd 11 óra után be kell zárni a vendéglátóipari egységeket, mintha 11 után fokozottabb veszélyt jelentene a vírus. Vagy miközben –megkötésekkel ugyan –, de gyakorlatilag az élet minden területén engedélyezték a tömeges jelenlétet, a vallási felekezeteknek elfelejtettek szólni erről, stb.
Az országvezetés újabb átverése ütötte ki nálam a biztosítékot és nyilván mindazoknál, akik egész életükben becsületes munkával keresték a mindennapi betevőre valót. A parlamenti képviselők áprilisban úgy döntöttek, hogy mivel járvány idején minden kopijkára szükség van, módosítva a költségvetést, az állami tisztviselők bérét a karantén idejére tíz minimálbérnyi összegben, azaz 47 ezer hrivnyában maximálják. Ám ahogy a karantén egyre kitolódott, a top csinovnyikok is mindinkább idegesebbek lettek. Volodimir Zelenszkij egyszer a parlament elé terjesztette az intézkedés feloldását, ám, nyilván tartva a lakosság felháborodásától, végül visszahívta azt. Az alkotmánybíróság már nem volt ennyire szégyenlős, augusztus 28-án úgy határozott, a Legfelső Tanács korlátozása törvénytelen. Szóval a csinovnyikok fellélegezhetnek, horribilis juttatásaik ismét hivatalosan kerülhetnek a zsebükbe.
Időközben azonban kiderült, a „hátrányosan megkülönböztetett, elnyomott” csinovnyikoknak eszük ágában sem volt betartani a rájuk vonatkozó korlátozást… Úgy ügyeskedtek, hogy a szabadságpénz, a lakásbérlésre kiutalt összeg, pluszmunkanapok, kiküldetések és egyéb ürügyek révén a korlátozás idején is szépen gyarapodjanak. Csak néhány példa: júliusban Szerhij Besszarab veteránügyi miniszter 128 ezer, Vadim Hutcajt ifjúsági és sportminiszter 103 ezer, Tarasz Kacska gazdasági miniszterhelyettes 151 ezer, Tarasz Sevcsenko művelődési miniszterhelyettes 286 ezer, Dmitro Szenik külügyminiszter-helyettes 441 ezer hrivnyát zsebelt be. A Miniszteri Kabinet titkárságának vezetője, Konsztyantin Havris 105, a titkárság egyik osztályvezető-helyettese 111 ezer hrivnyát kapott. A rendőrségnél vezetésében gyakorlatilag semmi sem változott, Ihor Klimenko, a Nemzeti Rendőrség vezetője 122 ezer, helyettesei 97 ezer és 112 ezer hrivnyát tudhattak magukénak. A három állami bank vezetősége is úgy érezte, rá nem vonatkozik a rendelet. Akiknek elérhető volt a deklarációja: Jekaterina Rozskova, a Nemzeti Bank első elnökhelyettese 316 ezer, Kirill Sevcsenko elnök a megengedett tízszeresét, 417 ezer hrivnyát kapott kézhez például augusztusban. S ugyanilyen számokat találunk az állami vállalatok, az Alkotmánybíróság, a Központi Választási Bizottság háza táján is. A Legfelső Bíróságon a legmagasabb kifizetés júliusban 708 ezer hrivnyát tett ki, nem véletlen, hogy pont ők kezdeményezték a korlátozás eltörlését.
Sőt, miközben számos vállalkozás elesett a jövedelmétől, munkavállalók százezrei kerültek parkolópályára, politikusaink egyike-másika nem restellt méregdrága befektetésével dicsekedni: volt, aki 1,2 millióért befejezésre váró víkendházat, más egymilliós értékű ACURA MDX gépkocsit vásárolt. Ennek mentén különösen ízléstelen a legújabb, bruttó 5 ezer hrivnyában megállapított létminimum összege?
Mi ez, ha nem kirakatszolidaritás, árulás az adózó lakossággal szemben?!
