Húsz év elteltével, júliustól oldják fel a moratóriumot.
A mezőgazdasági rendeltetésű földek adásvételéről szóló törvény több hónapon át volt a híradások középpontjában. Országos méretű tiltakozásokat szerveztek annak támogatói és ellenzői is.
Csuha Ivett
A látszólagos hazafiak rögtön Ukrajna kiárusításáról beszéltek. Sehogy sem tudtak belenyugodni abba, hogy eltörlik a 2001-től érvényes adásvételi moratóriumot, ezáltal minden egykori kolhozista szabadon túladhat a munkájáért kapott „jutalmon”.
Érdekes, hogy a leghangosabb szószólói a tiltásnak a nagyvárosok lakosai voltak, akik minden bizonnyal nem rendelkeztek a szóban forgó földterületek tulajdonjogával.
Természetesen az állampolgárok többsége átlát az ukrajnai valóságon, tisztában van azzal, kinek áll érdekében bebetonozni a jelenlegi kaotikus helyzetet.
Ukrajnában tapasztalható, hogy a tűzhöz közel állóknak sikerül kijátszani, áthidalni a törvényt, és szabadon hozzájutnak több millió hektár állami földterülethez.
Ennek több módja ismert:
- az állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő földek önkényes elfoglalása és ingyenes használata;
- úgynevezett közös földművelésre kötött zsebszerződés, amikor is a bennfentes szerződést köt az állammal/önkormányzattal arról, hogy közös termelést fognak végezni.
Most, hogy már nyakunkon a törvény érvénybe lépése, több megyében is utánanéztek, mennyi föld került így törvénytelenül az ügyeskedők kezére.
2020 tíz hónapja alatt 13 576 esetben találtak törvénysértést, melyek során 67 millió hrivnya összegű kár keletkezett.
2013 és 2020 között több mint 700 ezer hektár termőföldet privatizáltak ingyenesen. 5 millió hektár sorsa egyelőre ismeretlen.
A felsorolt törvénysértések mellett divatos lett a termőföld látszólag törvényes bérbeadása, mely a lehetőségeket megragadva 49 éves időtartamra szól.
Ezzel a módszerrel több mint 2 millió hektár mezőgazdasági rendeltetésű földterületet vettek el az államtól.
A legtöbb területet a legmagasabb tisztségeket betöltő hivatalnokok és képviselők birtokolják. Szerhij Labazjuk fivérével, Petroval mintegy 60 ezer hektáron gazdálkodik, Szerhij Taruta képviselő lánya pedig 110 ezer hektárt „bérel” a Nemzeti Agrártudományi Akadémiától.
Ezek után nem meglepő, hogy a fent említett képviselők ellenzik a moratórium feloldását. Céljuk elérése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordultak, ahol a mezőgazdasági földterületek adásvételének engedélyezéséről szóló törvény eltörlését kérik.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
