Földi létem óta két kiemelkedő árvíz sújtotta Kárpátalját. Ezek mellett természetesen előfordultak kisebb-nagyobb áradások.
1998 után 2001-ben keltett óriási riadalmat a folyók megemelkedett vízszintje, ami mindkét esetben hatalmas árvizet okozott. Remélem, a történelem nem ismétli önmagát, mégis nyugtalanít az a mérhetetlen csapadék, ami az utóbbi pár hétben hullott vidékünkön.
Csak néhányat sorolok fel a lapunk online felületén is közzétett írásokból, melyek bel- és árvizek kialakulásának lehetőségéről, vízszintemelkedésekről, áradásokról számolnak be.
Egyre-másra érkeztek a hírek, miszerint emelkedik a kárpátaljai folyók vízszintje. A megyei hidrometeorológiai központ illetékesei már októberben szezonálisnak minősíthető, 0,3-1 méteres vízszintnövekedésekről tájékoztattak. Decemberben ez a mutató már 0,5-1,5 méterre emelkedett. Néhány folyó elöntötte az ártereket.
Januárban tovább romlott a helyzet. Ungváron több utca is víz alá került, Nagybereznán a medréből kilépett patak elárasztotta a helyi romatábort, illetve számos portára, pincébe és házba is betört az irányíthatatlan víztömeg.
Néhány nappal ezelőtt a Latorca és a Borzsa is kilépett a medréből, a Tisza bizonyos szakaszain pedig elsőfokú árvízvédelmi készültséget hirdettek.
Szokás szerint járhatatlanná vált a Kisgejőc és Tiszaágtelek közötti útszakasz, de a Munkács melletti Ignéc Sztarij folyója sem kímélte a lakosságot. A Latorca-parti városban pedig temetőkert került víz alá.
Az elmúlt két évtized alatt nem sok változás történt a gátak, töltések és egyéb, árvízvédelmi műtárgyak kiépítése téren.
A Nagydobronyi kistérségben közös erővel teremtenének egy tisztább, élhetőbb környezetet. A település végrehajtó bizottsága a vízkárok megelőzése érdekében az ingatlantulajdonosokat kérte fel a vízelvezető árkok és áteresztő nyílások karbantartására, tisztítására.
Míg a lakosság saját erejéhez mérten igyekszik némi megelőző tevékenységet végezni, addig az állami árvízvédelmi projektek rég feledésbe merültek.
A felső vezetés köszöni, jól van. Mi pedig, amíg lehet, úszunk az árral, majd teljesen elmerülünk a felelőtlen döntések, az ígérgetések és az elfeledett projektek mocsarában.
