Cenzúra vagy függetlenségi harc? – Mi állhat a NewsOne, a 112 és a ZIK bezárása mögött?
Az elmúlt hét legnagyobb belpolitikai botrányát három ellenzéki televíziós csatorna bezárása jelentette. Volodimir Zelenszkij elnök a bírósági per nélkül meghozott politikai döntést az érintett csatornák nemzetellenes orosz propagandájával indokolta. Az államfő döntéséhez a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozata adta a jogalapot, ami az ellenzék szerint alkotmányjogi szempontból kétes. Összefoglalónkból kiderül, miért tette meg Zelenszkij azt, amit még elődje, Petro Porosenko sem mert meglépni. A döntést kommentálták Washingtonban és Brüsszelben is. A Kárpáti Igaz Szó egy kijevi politológust kérdezett az ügy politikai, társadalmi hatásairól.
Dunda György
Kormányoldal: az orosz propaganda megállítása a cél!
A múlt hét közepén egyik percről a másikra elsötétült a NewsOne, a 112 Ukraina és a ZIK televíziós csatorna. Mindhárom ellenzéki beállítottságú, rendszerint kemény kritikával illette a kormányt és az államfőt, csapatával együtt. Papíron a médiumok tulajdonosa az Ellenzéki Platform – Az Életért párt parlamenti képviselője, Tarasz Kozak, de nyílt titok, hogy valójában Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát politikus tulajdonába tartoznak. Hivatalosan a Kozak ellen foganatosított gazdasági szankciók következtében némultak el az adók, a hatalom lépése nem a sajtószabadság korlátozására irányult. Ezzel szemben az ellenzék egy része cenzúráról és a sajtó elleni fellépésről, szándékos megfélemlítésről beszél.
A radikális ellenzék további médiumok bezárását követeli, a Nas tv-székháza előtt már tüntettek is,
a nemzetbiztonsági tanácsban van is erre vonatkozó szándék, miközben az oroszbarát ellenzék az igazságszolgáltatáshoz fordul, szerintük Zelenszkijnek mennie kell, s a parlament munkájának megbénításával fenyegetnek.
Az amerikai szál itt is jelen van
Az ügy hátterében az új amerikai adminisztráció és a kormánypárt csökkenő népszerűsége is állhat, ezt már a történéseket elemző Magyar Nemzet cikkében olvashatjuk. „Minden televíziós csatornát nagyon tisztelek, a NewsOne-t is. Támogatom a sajtószabadságot, ezt maguk is tudják. Soha életemben nem fogok bezárni semmilyen csatornát, nincs jogom, sem hatásköröm hozzá” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök újságírói kérdésre 2019 szeptemberében, négy hónappal a megválasztását követően. Másfél évvel később aztán három csatornát is ellehetetlenített döntésével.
Zelenszkij a propagandával magyarázta a súlyos döntést, amelyet az ország ellen fellépő agresszor finanszíroz,
hogy aláássa Ukrajna európai és euroatlanti integrációját. Szerinte a függetlenségért vívott harcot az informális térre is ki kell terjeszteni, ez történt most.
A hatóságok indoklása szerint a bezárt csatornák ukránellenes propagandát folytattak, és Moszkva befolyása, valamint finanszírozása alatt álltak. Az RNBO a titkosszolgálattól kapott információk alapján hozta meg a döntést, ám az adatokat titkosították. Értesülések szerint az oroszbarát szeparatisták irányítása alatt álló donbászi területekről származó szénbevételekből finanszírozták az említett csatornákat. A Tarssz Kozak elleni szankciók alapjait is ez adta.
Az ukrán sajtót erősen megosztotta az ügy.
Van, aki szerint hatalombitorlás, nyílt cenzúra, az országban a diktatúra és a zsarnokság megteremtésének az elindítása, valamint a demokrácia minden nemzetközi elvének és normájának megsértése zajlik.
Az országos újságíró-szövetség is elítélte a történteket, a szervezet vezetője, Szerhij Tomilec úgy nyilatkozott, nem szabad összemosni a politikát a médiával. Szerinte a döntés nem transzparens, és veszélyes precedenst teremthet.
Porosenkónak sem volt ehhez bátorsága
A NewsOne és a 112 Ukraina bezárása még Petro Porosenko idejében, 2018-ban merült fel először, de az akkori államfő nem merte meglépni. Azért sem, mert attól félt, hogy ez a lépés kontraproduktív lehet számára a későbbi elnökválasztási kampány során. Arszen Avakov, aki már a Porosenko-érában is belügyminiszter volt, elárulta: 2018-ban egyszerűen nem volt meg az ilyen lépéshez elengedhetetlenül fontos politikai szándék. Annak, hogy Zelenszkij korábbi ígéretei ellenére miért tette ezt – és miért éppen most –, legalább két oka lehet. Az egyik olvasat Joe Biden amerikai elnök hatalomra kerülésével magyarázza: Biden már az alelnöki évei alatt is sokat foglalkozott Ukrajnával, és újabban Kijev és Moszkva szembenállása ismét az előtérbe kerülhet az Egyesült Államokban.
Elképzelhető, hogy a washingtoni elnöki adminisztráció felbátorította vagy akár nyomást gyakorolt Kijevre.
Az amerikai nagykövetség elsőként üdvözölte a döntést, és segítséget ígért abban, hogy az említett televíziók YouTube-csatornái is elnémuljanak. Brüsszelben visszafogottabb vélemények hangzottak el, inkább csak elmaszatolják a témát, komolyabb kifogást senki sem támasztott az Európai Unió részéről Kijevvel szemben.
A zöldek népszerűségvesztése is közrejátszhatott
A másik lehetséges ok az oroszbarát narratívát képviselő csatornák bezárásának Zelenszkij és pártja népszerűségi mutatóinak a zuhanása: január végére az elnök támogatottsága 22,1 százalékra apadt. Még rosszabb a helyzet a kormánypárttal, a Nép Szolgájával: a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet friss felmérése szerint a Medvedcsuk által vezetett Ellenzéki Platform – Az Életért jelenleg majdnem kétszer annyi szavazatra – 20,7 százalékra a Nép Szolgája 11,2 százalékával szemben – számíthatna. A zöld hatalompárt eleve csak a negyedik a rangsorban, mert Porosenko és Julija Timosenko politikai formációi is megelőzik. A csatornák kiiktatásával a hatalom az ellenzék népszerűségének a növekedését is megpróbálja megállítani. És akkor arról még nem is szóltunk, hogy kommunikáció szempontjából nehezen találtak volna ennél jobb időzítést, mert Moszkvában nagyon le vannak terhelve a világsajtó homlokterébe került Aleszej Navalnij ellenzéki politikus hazatérésével és ottani meghurcoltatásával.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
