Sokak régi álma válna valóra azzal, ha megépülnének a határátkelők

Egy évvel ezelőtt az Ukrán Állami Határőrszolgálat vezetősége arról tett tanúbizonyságot, hogy nem ellenzi újabb határátkelők nyitását Kárpátalján. Erre Volodimir Nyikiforenko, az Ukrán Állami Határőrszolgálat első elnökhelyettese Mihajlo Riviszhez, a Kárpátaljai Megyei Tanács akkori elnökéhez eljuttatott levele szolgált alapul.

Csuha Ivett, Szabó Sándor

Közel három évtizede kiváló beszédtémául szolgál egy új ukrán–szlovák határátkelő nyitása az Ung-vidéken. Az ellenőrző pontot a kárpátaljai Palágykomoróc és a felvidéki Dobóruszka közé tervezik. A már meglévő, alig néhány kilométerre található Kis- és Nagyszelmenc között 2005 decemberében megnyitott határátkelő gyalogosan, illetve a kerékpáron lehet áthaladni. Már rég szükségessé vált, hogy az autósok számára is megteremtsék az átkelés lehetőségét.

– Már évekkel ezelőtt tárgyalásokat folytattak a szlovákiai oldallal a határnyitás lehetőségéről. Elkészült a tervdokumentáció, amelyet lakossági fórumon kellett jóváhagyni. Ez megtörtént, így a következő lépés a községi tanács képviselőtestületének határozatával megerősíteni azt – avat be az aktuális fejleményekbe Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere. – A lefutási idő, az ukrajnai bürokratikus rendszerből kiindulva hozzávetőlegesen 3 év.

2007-ben a két település akkori polgármesterei elküldték indítványukat az Európai Parlamentnek és a szlovák törvényhozásnak, tájékoztatták elképzelésükről az Ungvári Járási Tanácsot és a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás illetékes szerveit, illetve a tervekről Kijevben is értesültek.

Előrelépés azóta nem történt, ám a Szürtei kistérség megalakulásával haladás mutatkozik az ügyben.

– Egy határátkelőhely mindig fellendíti az adott térség gazdaságát, infrastruktúráját. Az eddig járási alárendeltségű Palágykomorócot Szürtével és Gáloccsal összekötő útszakaszok a megye hatáskörébe kerülnek. Ezután rájuk hárul azok fenntartása. Az új ellenőrző pont működtetése közel 50 munkahelyet teremtene, illetve adózási szempontból sem elhanyagolható a határátkelő megléte. Palágykomorócon és Kisszelmencen kevés hivatalosan bejegyzett vállalkozás működik, így érezhető lesz az ottani költségvetés gyarapodása.

Tervben van az elkerülő út megépítése, mely a településeket kikerülve éri el meg a határátkelőhelyet. Így sem a szürtei, sem pedig a palágykomoróci lakosok háza előtt nem halad majd át a forgalom – fejtette ki Puskár Árpád.

A határátkelő előremozdítaná a két község kapcsolatát, illetve tehermentesítené a már meglévő ukrán–szlovák közúti határátkelőket is. Az elképzelések szerint az új ellenőrző ponton olyan járművek közlekedhetnének, amelyeknek össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát.

– Az autós forgalom mellett a kerékpárosok és a gyalogosok vehetik majd igénybe az átkelőt. Új útvonal kiépítése, a könnyebb megközelíthetőség érdekében pedig két körforgalom kialakítása is tervben van – meséli Nagy Bernadett, Palágykomoróc és Kisszelmenc elöljárója. – Ahogy az a lakossági fórumon is kiderült, a többség – köztük jómagam – bizakodóan áll a projekthez. Kisszelmenci születésűként látom azt a fejlődést, melyen a falu átesett az ottani határnyitás után.

Úgy gondolom, egy ilyen beruházás Palágykomorócnak is előnyére fog válni, hiszen a kiszélesített, kivilágított utcák és az új munkahelyek csak pozitív irányba mozdíthatják az itt élők helyzetét.

Több mint tíz éve tervezik, de még most is kérdéses, mikor nyithat meg a Nagypalád–Nagyhódos közötti ukrán–magyar határátkelő. A határállomáshoz ukrán részéről 2017-ben fektették le az utat, ám azóta nem történt előrelépés a fejlesztésben. A Kárpátaljai Megyei Tanács már több alkalommal is beadvánnyal fordult Kijevhez az ügyben, ám ezekre többnyire kifogások és ellenérvek érkeztek az illetékes hatóságok részéről. A friss fejleményekkel kapcsolatban lapunk megkereste Oroszi Józsefet, a Tiszapéterfalvai kistérség polgármesterét, aki az elmúlt időszakban tett előrelépésekről számolt be.

– Az Ukrán Állami Vámszolgálat hozzálátott a tervdokumentáció előkészítéséhez – fogalmazott a kistérség polgármestere. – A korábbi évek tapasztalatai alapján pesszimista, vagyis inkább realista vagyok a kivitelezést illetően. Sajnos az eddigi határidőket nem tartották be, újakat pedig nem tűztek ki Kijevben.

Igaz, a magyar oldalon sem készült el az infrastrukturális beruházás, de úgy vélem, ha az ukrán fél lépne, magyar részről rekordidő alatt elkészülne a határátkelő, de mivel nálunk egyelőre ez nincs kilátásban, vélhetően emiatt a túloldalon sem történik semmi.

Korábban út épült és egy parkolót is kialakítottak. A helyiek számára fontos lenne a határnyitás. Az új átkelő tehermentesítené a meglévőket, azokon ugyanis állandóak a több órás sorok. Emellett elősegítené a település fejlődését is.

Oroszi József kiemelte, a helyi önkormányzat mindenben együttműködik az illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy felgyorsítsák a folyamatokat, vagyis nem rajtuk múlik, mikor lesz határátkelő Nagypaládon. Elvben tervben van egy lakossági fórum összehívása, ahol a vámszolgálat illetékesei vázolják a helyzetet.

Az utóbbi években sokat emlegetett Beregdéda–Beregdaróc határállomás a páneurópai Velence–Kijev közlekedési folyosó fontos „kapuja” lenne, mivel az M3-as autópálya a határátkelőnél érne véget. A Beregdaróc–Beregdéda átkelő létrejöttéről még 2016-ban egyezett meg a két állam. Az akkori sajtóhírek szerint a két fél azt tervezte, hogy a 4-es főúthoz tartozó záhonyi határátkelő helyett ide terelődik majd át a két ország közötti teherforgalom is.

– A határnyitástól igazán messze állunk – kezdte Nagy Anna, a Nagybégányi kistérség polgármestere.

– Viszont pozitív fejlemény, hogy két hete volt egy magas szintű egyeztetés a kérdésről a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatásban, ahol arról tájékoztattak, hogy az illetékesek mindenképp szorgalmazzák a határátkelő megépítését. Készül a tervdokumentáció, folyik a földkivásárlás előkészítése, a földterületek kijelölése, és ha lesz rá anyagi forrás, akkor megkezdődhet a munka. Így kijelenthetjük, még nagyon az elején vagyunk a projektnek.

A határnyitás előzményeivel kapcsolatban Egressy István, Beregdéda korábbi polgármestere, a település jelenlegi elöljárója megkeresésünkre elmondta, régi álmuk válna valóra azzal, ha megépülne a határátkelő.

– 2008-ban, amikor először felvetettük ezt a tervünket, azt a választ kaptuk, hogy ez nem reális – fogalmazott Egressy István. – Végül az illetékesek megnézték, hogy az Európai Unióban 3-5 kilométerenként vannak határátkelők az országok között,

míg nálunk Tiszaújlak és Asztély között 45, Asztély és Kaszony között 25, Kaszony és Harangláb között 20 kilométer a távolság.

Tehát életképes lenne ez a terv is. Míg a kishatár nyitása megyei kompetencia, az autópálya határátkelőhely országos szinten dől el. Néhány éve az ukrán és a magyar közútkezelő egyeztette a határ metszéspontját és a szükséges mérési adatokat. Testvértelepülésünk, Budakeszi is lobbizik ügyünkben a magyar minisztériumokban. Azt a választ kapták, hogy ez az elsők között lesz, ugyanis 23 új határátkelő nyitása van tervben Nagyhódostól Záhonyig.

Elméletileg ezeknek 2021-re meg kellett volna épülniük, két éve a kormány úgy döntött, hogy „lehozzák” az autópályát Beregdarócig, ezzel úgymond lépésre kényszerítik az ukrán felet.

A Beregszászt elkerülő út ügyéről, amely részét képezi a határ menti fejlesztéseknek, és a beregdédai határátkelőről Babják Zoltántól, a Beregszászi kistérség polgármesterétől kértünk információt, aki elmondta, új nyomvonalat keresnek és azt tekintik át, hogy ez mennyire fog egybeesni az elképzelésekkel, mivel a régi nyomvonallal problémák akadtak.