Tóth Mihály: a 30. cikk nyelvi diszkriminációnak minősül

A nemzeti szimbólumok használata, a szolgáltatói és a kereskedelmi szféra területén, a hivatalokban használandó, használatos nyelv valamint a decentralizációról, a közigazgatási reformról tartott előadást Dr. Tóth Mihály a makkosjánosi Helikon Hotelben beregszászi járási, kistérségi képviselőknek, polgármestereknek és falusi elöljáróknak. A tájékoztatót a KárpátHáz Civil Szervezet kezdeményezte. Péter Csaba megyei képviselő, a szervezet kuratóriumi elnöke az esemény kezdetén kiemelte, számos olyan fontos, a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő kérdés van, amellyel tisztában vannak a képviselők és a kistérségi vezetők, ám Dr. Tóth Mihály alkotmányjogász több évtizedes szakmai múltjával és tapasztalatával elmélyítheti ezt a fontos tudást.

A korábbi parlamenti képviselő előadását, az Ukrajnában hatályos kisebbségi jogok összegzésével kezdte. Kiemelte: Ukrajnában a magyar közösség él ezekkel a jogokkal a legszélesebben. A néhány hete az ukrán parlamenthez beterjesztett törvénytervezet kapcsán kiemelten beszélt a szimbólumok használatának kérdéséről. Kitért az államnyelvtörvény 30. cikkére, amely az idei év elején emelkedett jogerőre, és a szolgáltatói és a kereskedelmi szférában korlátozza a nyelvhasználatot.

– Az ukrán államnyelvről szóló törvény 30. cikke alkotmányellenes, nyelvi diszkriminációnak minősül – hangsúlyozta a szakértő. – Az ukrán alkotmány 10. cikke foglalkozik a nyelvhasználattal, amely két részből áll. Az egyik kimondja, hogy Ukrajnában az államnyelv ukrán, amely az ország területén akadálymentesen használható, a másik része ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy

Ukrajnában garantált az orosz és más kisebbségi nyelvek szabad fejlődése és használata.

Tóth Mihály kiemelte, ez a jogszabály szembe megy Ukrajna több nemzetközi vállalásával is, többek között a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel, ráadásul alkotmányellenes is, így az sem zárható, ki hogy a most felfüggesztett Alkotmánybíróság a jövőben elmeszeli ezt a cikkelyt. Ugyanakkor kiemelte, hogy jelen helyzetben a legbölcsebb, amit tehetünk, hogy kerüljük az ebből fakadó konfliktusokat. A jelenlévők közül többen is azon a véleményen voltak, hogy amennyiben a jövőben ilyen ügyekben szankciók is születnek, azt nem lehet annyiban hagyni, jogi útra kell terelni ezeket az elmarasztaló döntéseket és ehhez jogsegélyszolgálatot kell felállítani

A hivatalok nyelvhasználatával kapcsolatban az UMDSZ tiszteletbeli elnöke megjegyezte, erről az államnyelvről szóló törvény egyértelműen rendelkezik. A hivatalokban kizárólag államnyelven lehet kommunikálni. Ám Ukrajna ezzel is felrúgja számos nemzetközi vállalását. Az utolsó, negyedik pontban a decentralizációról szólt az alkotmányjogász. Véleménye szerint a közigazgatási reform ellentétes az alkotmánnyal. Ugyanis az új territoriális felosztáshoz alkotmányt kellett volna módosítani, ám erről még módosító javaslatot sem nyújtottak be a parlamenthez.

– A fentebb felsorolt korlátozások minket érintenek a legérzékenyebben

– összegzett Tóth Mihály.

– Elképesztően hajmeresztő, nehéz időszakot kaptunk a nyakunkba – foglalta össze az utóbbi évek viszontagságait Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, aki megjegyezte nagyon tartalmas volt Tóth Mihály előadása. – Nem az én hibám, hogy amióta polgármestere vagyok Beregszász polgármestere háború van az országban és részben emiatt górcső alá került a kárpátaljai magyarság is. – A magyar himnuszhoz mindenki másképp viszonyul, számomra egy becses és szent, ha énekelhetem a nemzeti imádságunkat. Városvezetői pályafutásom alatt volt időszak, amikor egyik himnusz sem szólt a testületi ülések előtt. Aztán jött a kelet-ukrajnai konfliktus, ami felénk fordította a figyelmet. Megfelelő bölcsességet és hozzáértést kívánok magunknak, hogy meg tudjuk oldani a jövőben felmerülő kérdéseket.

Nem tudom úgy elképzelni a nemzeti ünnepeinket, a városnapot, a szilvesztert magyar himnusz nélkül, ugyanakkor nem veszít legitimitásából a képviselőtestület, ha az ülések himnuszéneklés nélkül zajlanak, ennél a nemzeti imádságunk sokkal fontosabb, magasztosabb.

Oda kell figyelni, mert nem hibázhatunk, ez nem egy kártyajáték. Ha hibázunk évtizedekig nem osztanak majd nekünk lapot. Nem a nyelvtörvény fogja kiirtani a kárpátaljai magyarságot, hanem az, hogy gazdaságilag labilisak vagyunk. Egyre kevesebben akarnak ott élni, ahol születtek. Egyre divatosabb a külföldi munkavállalás, ennek megállításában partnerünk kell, hogy legyen Magyarország, a megyei tanács, a megyei közigazgatás, de az önkormányzati képviselőtestületeknek és polgármestereknek is az a feladatuk, hogy itthon tartsák azokat, akik itt születtek – fogalmazott a tőle megszokott őszinteséggel a Vérke-parti város polgármestere.

– Azért éreztem fontosnak a mai találkozó megszervezését, mert a közösségünkben van egy olyan naprakész személy, mint Tóth Mihály, aki jártas a nyelvhasználat, szimbólumaink használata és egyéb kisebbségi kérdésekben melyekben közül a mindennapokban sok a bizonytalanság – értékelt a tájékoztató után Péter Csaba. – Ha tudunk önmagunkért tenni, akkor tenni kell. Ez volt a mai tanácskozás egyik fő üzenete – hangsúlyozta a KárpátHáz Civil Szervezet kuratóriumi elnöke.

Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke lapunknak elmondta: ez a fórum jó kezdet, főleg abban a vonatkozásban, hogy az itt elhangzott kérdések konkrétan érintik a kistérségek vezetőit és képviselőit.

– Ebből kiindulva merült fel egy jogtanácsadást nyújtó szakembergárda felállítása, amely segítene az önkormányzatoknak e kérdések megoldásában és a jogszabályi változásokban való eligazodásban – emelte ki a járási tanács elnöke.

– Mindannyiunk nevében elmondhatom, rendkívül hasznos és fontos volt ez a fórum – jelentette ki Tóth Győző, a Beregszászi Kistérségi Tanács UMDSZ-frakciójának vezetője. – Ugyanis nemcsak az új, de a több ciklus óta is tevékenykedő képviselők számára is vadonatúj kihívásokat jelent a mostani közigazgatási felosztás. Rengeteg olyan kérdésre választ kaptunk, ami a képviselői tisztségünkből fakadóan felmerült. Ugyanakkor az is örömteli, hogy a KárpátHáz Civil Dzervezet az eddigi, inkább kulturális vonalától egy picit eltért, egy új társadalompolitikai irányt vett – Úgy vélem, hogy ezt a mai délutánt, itt nem zárjuk le, hanem a továbbiakban is folytjuk.

Szabó Sándor

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó