Február 25-e a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja. Azokra emlékezünk, akiket megfosztottak a szabad cselekvés, és választás lehetőségétől, testileg és lelkileg megnyomorítottak, a rendszer áldozataiként kényszermunkatáborokban vesztették életüket. Akiket börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, vallási hovatartozásuk miatt üldöztek. Kárpátalja egyik legnagyobb tragédiája a malenykij robot, melynek során mintegy harmincezer magyar férfit hurcoltak el a sztálini táborokba, közülük több, mint tízezren sosem tértek haza. Nekik állít emléket Matl Péter szobrászművész Gúzsban című alkotása, amely a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola udvarán kapott helyet.
Hegedűs Csilla
Szilágyi Mátyás, a beregszászi külképviselet vezetője beszédében kihangsúlyozta, a kommunizmus áldozatainak emléknapja fekete nap a magyar történelemben.
– A terror Kárpátalja magyarságára, és más nemzetiségű polgáraira is lesújtott. A mai napon emlékezünk a mártírokra, a hősökre, a hitük miatt üldözött áldozatokra, a megnyomorított családokra, arra a sok tízezer magyar emberre, akiket a történelemben addig páratlan módon kollektív bűnösség alapján elhurcoltak munka-, megsemmisítő táborokba. Nagy részük soha nem tért vissza szülőföldjére, a családjához – fogalmazott a diplomata. Hozzátette: Matl Péter szobra az emberi szenvedés emléke. Köszönetét fejezte ki, hogy a szobrászművész megajándékozta a magyar közösséget, Beregszászt, a főiskolát a műalkotással, melynek létrejöttét Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatta.
– Ma fejet hajtunk ennél a szobornál, mely jelképezi, ide idézi a nagyszüleinket, dédszüleinket, azokat, akiket a kommunizmus megnyomorított.
Ez az alkotás emlékezetet minket a szüleinkre is, akiknek az életük biztos másképp alakult volna, ha van itthon férfi, aki kiáll értük – fogalmazott Orosz Ildikó, a főiskola elnöke. Kihangsúlyozta, a kommunizmus az életünkbe keményen beavatkozott, de vizuálisan is megjelenik a mai nappal, emlékeztetve mindenkit, aki itt megy el, hogy sok áldozatot követelt Kárpátalján, s hogy a mi sorsunk egyúttal a kommunizmus által szőtt és font sors. S a mi problémáink még mindig ott vannak, ahol 1944-ben elültették.
Matl Péter Bartha Gusztáv író szavait idézve köszöntötte az egybegyűlteket.
– A költő verset ír, a zeneszerző zenét komponál, a festőművész képet fest, a szobrász alkot. Ma szoborral adózunk a lelki békénkért.
A háromalakos szoborkompozícióm az érzelmi hullámzás azon fázisait rögzíti, az elvágyódástól a tehetetlenségig, a tehetetlenség érzésén át a magába roskadásig, amit akkor él át az ember, amikor valamilyen oknál fogva elveszíti a lelki egyensúlyát, szabadságát. Aktuálisabb alkotást elképzelni sem lehetne, ugyanis az aggódás, a szorongás, a félelem olyannyira a kárpátaljai magyarság mindennapjai részévé vált, hogy ki-ki önmagát láthatja viszont a három tölgyfából faragott árnyalatban – hangsúlyozta a szobrászművész.
Az emlékművet Szilágyi Mátyás, Orosz Ildikó és Matl Péter leplezte le. Isten áldását Molnár János római katolikus esperes-plébános és Marosi István görög katolikus pap kérte az emlékműre, a megjelentekre, akik elhelyezték az emlékezés koszorúit annak talapzatánál.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
