Az adófizetőket igenis érdekli, mire használják az általuk befizetett összegeket. A mindenkori hatalom ezt úgy oldja meg, hogy kötelezi a politikusokat, a falvak, járások, megyék, illetve az ország vezetését arra, hogy időnként tájékoztassák a lakosságot az adott önkormányzat vagy az államháztartás bevételi és kiadási adatairól.
Csuha Ivett
Az adatok ellenőrzése, nyomon követése céljából a polgárok társadalmi szervezeteket hoznak létre. Ilyen egyesületek alakulhatnak egyéb, nem az államháztartást ellenőrző célból is.
A környezet- és állatvédők, valamint a betegek, hajléktalanok, de például a színházak, iskolák stb. támogatására is létrehoznak civil szervezeteket. Működésük azonban teljesen attól függ, sikerül-e olyan, anyagilag jólszituált segítőket találniuk, akik fedezik az egyesület fenntartását, célirányos kiadásait.
Az illetékes vezetők, szakemberek számára akkor vált sürgetővé a megoldások keresése, amikor – úgy 200 éve először – különválasztották az egyház és az állam költségeit. Akkor világossá vált, hogy az állam nem hajlandó finanszírozni az egyház kiadásait. Úgy vélték, erről gondoskodjanak a hívek, ám az állami segítség nem maradt el.
Az állami segítség itt abban nyilvánul meg, hogy az állam lemond a beszedendő adó 1, illetve 2 százalékáról, és a polgárokra bízza, melyik egyház számára utalják adójuk e részét.
Ez a mechanizmus működik Magyarországon, Szlovákiában, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Moldovában is.
Az évek során az egyházak mellett szélesedett a kedvezményezettek köre. Különböző civil szervezetek, alapítványok, oktatási és egészségügyi intézmények is felkerültek a listára.
Leczkési Zoltán, a Diákhálózat elnöke a Kárpáti Igaz Szó megkeresésére elmondta, Szlovákiában a magán-, illetve jogi személyek az adójuk 2 vagy 3 százalékát ajánlhatják fel az általuk választott közhasznú civil és nonprofit szervezeteknek (pl. egyesületek, alapítványok).
– A 3 százalékot azok utalhatják át, akik az adott évben minimum 40 óra önkéntes munkát tudnak felmutatni. Az adó 2 százalékáért minden évben külön kell folyamodni. Azok a szervezetek jelentkezhetnek, amelyek már legalább 2 éve működnek. Tehát a 2021-es évi adó 2 százalékát a legkésőbb 2019-ben létrejött egyesületek igényelhetik, ezáltal kivédve a spekulánsokat, akik egy jogi szubjektum gyors létrehozásával kifejezetten a támogatás miatt pályáznának – fejtette ki Leczkési Zoltán.
A felvidéki magyar egyetemisták országos szervezetének elnöke részletezte a kérelmezés menetét.
– A jelentkezés mindig az előző évben történik. Ahhoz, hogy 2021-ben megkaphassuk az adó 2 százalékát, 2020 decemberében be kellett jelenteni a szándékunkat és leadni a szükséges dokumentációt a közjegyzőnél. Maga a folyamat egyszerű. Három dolgot kell felmutatni: a szervezet alapszabályát, banki igazolást a számlavezetésről, és bizonyítani, hogy a szervezetnek nincsenek kintlévőségei a szociális biztosító felé. Magát a jelentkezést a szervezet bármely tagja jogi meghatalmazás alapján kitöltheti a közjegyzővel.
– Hogyan szereznek támogatókat?
– Az adóbevallás Szlovákiában márciusig-áprilisig tart, és normál körülmények között a nyár folyamán folyósításra kerülnek a felajánlások. Nem meglepő módon, a járvány ebbe jócskán bekavart. A kampány nagy része február-március folyamán zajlik. A hozzánk hasonló kisebb szervezetek általában pár képpel, videóval, esetleg kisebb online hirdetésekkel kampányolnak, és főleg az ismerősi körükre pályáznak. Kulcsfontosságú eljuttatni a felhívást a volt tagoknak, eddigi felajánlóknak, továbbá a jelenlegieket is buzdítani a felajánlók felkeresésére. Mivel rengeteg szervezet jogosult a felajánlásokra, igazán kreatívnak kell lenni. Egyelőre mi még csak gyűjtjük az ötleteket, de hamarosan mi is kreatív tartalmakkal állunk elő.
– Mire fordítják a befolyt összeget?
– Amolyan malacperselyként kezeljük, és igyekszünk a lehető legtöbbet megtakarítani. Könnyen előfordulhat, hogy nem kapunk meg egy pályázatot vagy jócskán megvágják annak költségvetését. Ezekben az esetekben az adó 2 százalékos bevételéből pótoljuk a hiányt. Tapasztalataim szerint a többi kisebb szervezet is hasonlóképpen bánik ezzel a pénzzel, csak a nagyobbak, mint a például a Vöröskereszt, kezelik ezt a működési költségek szerves részeként. Azok természetesen sokkal nagyobb hangsúlyt fordítanak a kampányra.
A mai ukrajnai valóság, ahol a civil szervezetek többnyire külföldi támogatások segítségével tartják fenn magukat, arra kényszerítette az ország vezetését, hogy tegyen egy próbát a világon már jól ismert és bevált módszer meghonosítására. Ezáltal az adófizetők némi állami hozzájárulással átvennék a civil szervezetek, alapítványok és egyházak költségeinek egy részét.
Az elképzelés szerint létrehoznak egy olyan országos regisztert, ahol nyilvántartják majd azokat a civil szervezeteket, alapítványokat, egyéb intézményeket (egyelőre az egyházakat nem említették), melyek jogosultak lesznek a felajánlott 1 százalékok befogadására.
Az adófizetők pedig akár interneten, akár papír alapon nyilatkozhatnak az adóhivatal felé, kinek szánják adójuk egy százalékát.
