Rendkívül lassan változik az emberek hozzáállása a preventív vizsgálatokhoz. Kárpátalján még mindig az a gyakorlat, hogy az emberek csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már baj van, ha valamilyen elváltozást vélnek felfedezni testükben. Holott egészségtudatossággal, rendszeresen eljárva a szűrővizsgálatokra, tünetmentesek és egészségesek maradhatunk. A gyakorlat azonban azt mutatja, a legtöbben hatalmas stresszként élik meg az egyes kötelező alkalmakat és emiatt elmulasztják azokat.
Magyar Tímea
Katerina Filjo, a Megyei Közegészségügyi Központ munkatársa szerint a vizsgálat elmulasztása mögött több tényező áll.
– Először is a bizonytalanság, az információhiány, az emberek nincsenek meggyőződve a szűrés tényleges hasznáról. Úgy gondolják, ha például már onkológiáról van szó, akkor az ember sorsán a baj korai felfedezése lényegében nem változtat. Holott, ha jobban belegondolunk, ez csak kifogás és nem is fedi a valóságot. A szégyenérzet is szerepet játszik a preventív intézkedések elmulasztásában, például a nőgyógyászati kenetvétel és a mammográfiás vizsgálat súlyosan sérti a nők intim szféráját. Sokan érzik a vizsgálatot szégyenletesnek és méltóságrombolónak.
Ez sajnos minden nőgyógyászati vizsgálat velejárója, azonban megfelelő orvos–beteg kommunikációval, a szakember kielégítő metakommunikációjával sokat lehet javítani azon, hogyan éli meg a páciens a vizsgálatot. Na és a félelem. Jobb, ha nem tudom, hogy beteg vagyok, nyugtatják vagy inkább ámítják magukat az emberek. Holott a rák diagnózisa korántsem jelenti azt, hogy nincs esélyünk a túlélésre. Pont ellenkezőleg kellene lennie, minél előbb felfedeznek egy lehetséges elváltozást, annál nagyobb az esély a teljes felgyógyulásra.
