Tiszai szemét: ukrán üdvözlet Magyarországnak!

Az ukrán szakhatóság több mint 15 éve képtelen megakadályozni, hogy az áradó Tisza a part menti, többnyire illegális hulladéklerakókból szeméthegyeket szállítson Magyarországra, írja a V4NA hírügynökség jelentésére támaszkodva a Magyar Nemzet.

Az, hogy Ukrajna szemete mára nemzetközi mértékű problémává vált, elsősorban a következetlen és elhanyagolt hulladékgazdálkodás következménye – ezt mostanra a hatóságok is tényként kezelik. Régóta húzódik például a csaknem 750 ezres lakosú Lemberg hulladékkezelése, pontosabban annak hiánya. A nagyvárosnak nincs saját hulladéklerakója, ezért a lakók a szemetet jó ideje hordják szét Ukrajna-szerte, ami tonnaszám köt ki illegális szemétlerakókban, zöldövezetekben.

A kárpátaljai régióban Rahó városával kapcsolatban is egészen hajmeresztő hulladékkezelésről számoltak be a hírek. A településen nincs hivatalos szemétlerakó, így a Tisza partját spontán szeméthegyek tarkítják a közelében. A rahói járás egyetlen működő szeméttelepe is túlterhelt, túlnyúlik kijelölt határain, és eléri a Tiszát.

Amit a „szőkének” így már alig nevezhető Tisza – egyébként Ukrajna legszennyezettebb folyója – átvisz a magyar oldalra, azt többek közt a határközeli Vásárosnaménynál próbálja megállítani a magyar vízügyi hatóság. Az ukrán sajtó is beszámolt róla, hogy a magyarok kotrógépekkel merik ki a folyóból az ukrán szemetet: tavaly márciusban arról is írtak, hogy fél nap alatt legkevesebb hatvan tonna műanyagot és egyéb hulladékot emeltek itt ki a vízből. „Üdvözlet Ukrajnából!” – kommentálta a helyzetet az egyik ukrán lap.

Ukrajna Nemzeti Ökológiai Tanácsának vezetője, Olekszandr Csisztjakov megerősítette a tavaly tavaszi áradás idején: a Tisza szeméttel való szennyezése legalább 15 éves probléma, miután az itt élők szemétlerakónak tekintik a partját. Elmondása szerint Ukrajnában 2020 tavaszán mintegy 35 ezer, engedély nélküli szemétlerakó „működött”, összterületük több mint 14 ezer négyzetkilométer volt – vagyis nagyjából egy kárpátaljai régiónyi terület fulladt a szemétbe.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a folyó felszínén úszó szemét csak egy dolog, a mederben ugyanis „nem kevesebb” található belőle, ami azt jelenti, hogy a problémának csak egy része a magyar oldalra „küldött” hulladék. A vízben lévő műanyag ugyanis rákkeltő mikrorészecskékre bomlik, ami hal vagy ivóvíz formájában, de Ukrajna és így Kárpátalja polgárainak asztalára kerül.

Az ukrán állami környezetvédelmi ellenőrzési hivatal a napokban bejelentette, hogy közreműködik a Tisza-menti „védelmi övezetek” interaktív térképének elkészítésében. Erre a tervek szerint felkerülnek a magas kockázatú objektumok – hulladéklerakók, ipari hulladéktárolók – is. Mint arról a szerv hivatalos oldala beszámolt, ez a térkép segíteni fogja a helyi hatóságokat abban, hogy alapos ellenőrzéseket végezzenek.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlésben egy, a témában feltett kérdésre azt válaszolta: Magyarország figyel arra, hogy az országot elhagyó folyók ne legyenek szennyezettek. Bizonyos szabályozási hiányosságok és a szabályok be nem tartása Ukrajnában és Romániában azonban akadályozza ezt – emelte ki –, ezért Magyarország mindkét országgal miniszteri szinten felvette a kapcsolatot, felajánlva a segítségét is.