Régen tudjuk, a zavarosban könnyű halászni. Nos, a mai realitások bizonyítják a mondás igazát. Pénzbehajtó cégek százai jöttek létre, hogy beszedjék az állampolgároktól a vélt vagy valós tartozásokat.
Csuha Ivett
Egyre többen panaszkodnak arra, hogy komoly zaklatásban volt részük, bár soha semmilyen kölcsönt nem vettek fel. Hogyan is lettek mégis „adósok”? Ennek számtalan, többnyire nem tisztességes módja van. Az alábbi kettő a leginkább elterjedt csalások közé tartozik.
Valamelyik legális cég (munkahely, bank, községi tanács) adatbázisából megszerezték a személyi adatokat, az identifikációs számot, és
az illető nevében tetemes összegű hitelt igényeltek valamelyik bankból, hitelintézetből, esetleg részletre vásároltak az üzletben.
Ezt legtöbbször az adott pénzintézet, illetve üzlet tisztességtelen munkatársának közreműködésével valósítják meg.
A másik elterjedt módszer, hogy a kölcsönt felvevő, illetve részletre vásároló ismerőst tüntet fel kezesnek a dokumentumokon.
Ezekről az afférokról rendszerint csak akkor szerzünk tudomást, amikor jelentkeznek a behajtók, esetleg bíróság elé kerül az ügy. Rosszabb esetben a döntéshozó szerv már ki is nyilvánította bűnösségünket.
Mi a teendő ilyenkor?
Lépjünk kapcsolatba az illetékes bankkal, üzlettel, és kérjük ki a kölcsönt vagy részletfizetést igazoló szerződést. Amennyiben már megjelentek a behajtók, kérjünk másolatot a pénzintézet megbízásáról. Ha ez nem sikerül szép szóval, forduljunk ügyvédhez.
Segítségével feljelentést tehetünk a rendőrségen, illetve az Ukrán Nemzeti Bank illetékes osztályán.
Abban az esetben, ha a behajtó cég munkatársai fenyegetést alkalmaznak, próbáljuk meg rögzíteni ezeket a beszélgetéseket. Ez nagy segítség lehet, ha az ügy bíróság elé kerül. A fenyegetéseket szintén jelentsük a rendőrségen.
A pénzbehajtók – tisztelet a kivételnek – nem a műveltségükről és kulturális színvonalukról híresek, így a velük folytatott beszélgetés során fontos, hogy ne essünk pánikba. Kérdezzük ki cégük, megbízásuk adatait, írjuk fel nevüket, pozíciójukat.
Rögzítsük a beszélgetést, eközben adjuk tudomásukra az illetőknek, hogy nem áll szándékunkban fizetni, azonban minden megjelenésükről tájékoztatjuk a rendvédelmi szerveket.
Ne fizessük mások adósságát!
