A kormány kamatmentes hitelajánlatokkal próbálkozik.
Az év elején egyes megyei adóhivatalok arról tájékoztatták a lakosságot, hogy a külföldön megkeresett bérük nem adóköteles Ukrajnában, ám május 1-jéig fel kell azt tüntetniük adóbevallásukban. Ez a lehetőség is csak abban az esetben adott, amennyiben a két ország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény érvényben van.
Csuha Ivett
A külföldön munkát vállalóknak nyomatékosan ajánlották, hogy szerezzék be az illetékes országok hatóságaitól az ott befizetett adó összegéről szóló kimutatást, és hitelesítsék azt az adott országban működő ukrán diplomáciai testületnél. Érdekes, hogy nagyon rövid idő múlva ezek a felhívások eltűntek az adóhivatalok honlapjáról.
A szakemberek véleménye szerint ez annak a jele, hogy az ukrajnai hatóságok ismét napirendre vették a külföldön dolgozó munkavállalók megadóztatását. A hírek szerint a külföldön megkeresett jövedelmet 18 százalékos személyi jövedelemadó, illetve 1,5 százalékos hadiadó terhelné.
A más országokban dolgozók most is fizethetik a nyugdíj-hozzájárulásukat Ukrajnában, de ezt még egyelőre(!) önkéntesen tehetik.
Mikola Sambir szociálpolitikai miniszterhelyettes szintén felhívta a kint dolgozók figyelmét arra a tényre, hogy amennyiben 2028-ban – nyugdíjas korukra – nem rendelkeznek 35 éves igazolt munkaviszonnyal, és az ezek után befizetett járulékokkal, úgy nem kaphatnak nyugdíjat.
A kormány nemrégiben úgy határozott, megpróbálja hazacsábítani a külföldön dolgozókat. A január 27-én elfogadott kormányrendelet értelmében 150 ezer hrivnya összegű kamatmentes hitelt vehet fel minden olyan külföldön dolgozó ukrán állampolgár, aki visszatér szülőföldjére, és vállalkozást indít. Igaz, az e célra elkülönített 108 millió hrivnya mindössze 700 ember hazacsalogatására lenne elég…
Kormánytisztviselők szerint a projekt ösztönözné a külföldön dolgozók visszatérését Ukrajnába, illetve megakadályozná őket az újbóli emigrációban.
A kölcsönt a legalább egy évig hivatalosan más országban dolgozó állampolgárok igényelhetik. Az állami támogatásnak arányosnak kell lennie a pályázó beruházásának összegével. Amennyiben a kérelmezőnek kevesebb mint tízéves munkaviszonya van Ukrajnában, úgy az állami hitelt a következő öt évben vissza kell fizetni. A program finanszírozását a társadalombiztosítási alap költségén tervezik.
A külföldi munkavállalóknak eltérő a véleményük a törvénytervezetről. Sokan úgy vélik, egy ilyen lehetőség nem változtat semmin.
Bujdosó György jelenleg Németországban dolgozik. A kárpátaljai fiatalember jó elgondolásnak véli a törvénytervezetet, ám az adó mértékét túlzásnak tartja.
– Bérünk után az adott országban adózunk, ám valószínűleg nem ott vonulunk nyugdíjba. Véleményem szerint egységes, az ukrán minimálbérhez viszonyított, mindenki számára elfogadható összeget kellene megállapítani, mert a nehéz munkával, a szeretteinktől távol megkeresett összeg egyötödét senki sem szeretné felajánlani az ukrán államnak – fejtette ki György. – Az ukrajnai nyugdíjak sosem nagy összegükről voltak híresek. Több országban elterjedt az önkéntes nyugdíjpénztár, ahol az illető saját belátása szerint helyez pénzt a számlájára. Így a számára szükségesnek vélt összeggel biztosíthatja időskori megélhetését.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
