Miért nem érzékeljük egymást?
Nem kétséges, hogy a jó hallás rendkívül fontos a környezetünkkel való kommunikációban. A halláskárosodás megviseli mind az illető személyt, mind közeli hozzátartozóit, megnehezíti a kapcsolattartást a kollégákkal, rányomja bélyegét a mindennapokra. A statisztikai kimutatások szerint ma a világon minden hatodik embernek problémája van a külvilág érzékelésével, minden tizedik elveszíti hallását. Ukrajnában közel hárommillióra tehető a számuk. S bár a korszerű hallókészülékek megoldást jelentenek e panaszra, számos téveszme miatt máig sokan ódzkodnak tőlük. Miért nem élnek az emberek nagyobb számban velük – kérdeztük a hallás világnapja kapcsán Natalja Gugyukot, a Kárpátaljai Megyei Közegészségügyi Központ helyettes vezetőjét.
Magyar Tímea
– A halláskárosodás valóban nem végítélet. A rossz beidegződés, a szégyenérzet miatt azonban sokan nem élnek a legoptimálisabb módszerrel, a hallókészülékkel. Úgy tartják, az a legvégső megoldás. Mások szerint az csak tovább rontja az amúgy is gyenge hangérzékelést, holott ez téveszme, amit sajnos egyes orvosok is terjesztenek.
Pont ellenkezőleg, a műszer huzamosabb viselése stimulálja azokat az agysejteket, melyek a hallásért felelnek.
–Mi a leggyakoribb oka a hangérzékelési képességek elvesztésének?
– Többnyire idegi nagyothallás miatt következik be, amit a belső fül, hallóideg, hallópálya megbetegedése okoz. Ez a folyamat legtöbbször visszafordíthatatlan. Nagyon sokféle okból alakulhat ki, lehet öröklődő betegség, méhen belüli vagy szülés alatti károsodás következménye, okozhatják vegyszerek és gyógyszerek toxikus hatása – az egyre inkább terjedő tbc-fertőzöttek gyógyszerei többnyire erősen károsak –, fertőzések, erős zaj, vérellátási zavarok.
A másik igen gyakori ok a hangbevezető rendszerben van.
A rendellenesség forrása a hallójárat, a középfüli üreg, a dobhártya, az Eustach kürt sérüléseiben keresendő. A gyerekek krónikus vizenyős és nyákos középfülgyulladása is ide tartozik.
– Kárpátalján hányan élnek hallásproblémákkal?
– Közel háromezer rokkantat és további négyezer-kétszázötven halláskárosultat tartanak nyilván. Valójában azonban sokkal többen vannak, akik vagy nem engedhetik meg maguknak a készüléket és inkább szenvednek, vagy eleve nem tartják fontosnak a helyzet kezelését, esetleg nem jutnak – főleg a hegyvidéki járásokban – megfelelő ellátáshoz.
– Mennyit fiatalodott az utóbbi években ez a betegség?
– Sokat. Ezer újszülöttből gyakorlatilag három hangérzékelési problémával jön a világra és ötven százalékuk egészséges szülők gyereke. A cochleáris implantáció beültetésével azonban, amit ötéves korig kell elvégezni, a súlyos nagyothallók és siketek nagy részénél jelentős hallásjavulás érhető el. Az egyoldali műtét államilag támogatott, de egyelőre csak a Kijevi Fül-orr-gégészeti Intézetben végeznek ilyet. A mai jelentéktelen méretű hallókészülékek viszont mindenki számára megkönnyítik a kapcsolattartást, csupán fel kell keresni a szurdológust.
