Szürtei kistérség: megvalósítható terveket tűznek maguk elé │KISZó-riport

Egyelőre döcög a hivatali ügyintézés.

Ukrajnában még 2015-ben született törvény a közigazgatási reform elindításáról, amelynek célja az ország decentralizációja, a helyi önkormányzatok jogkörének bővítése, valamint Ukrajna közigazgatási beosztásának átalakítása. Ennek során a korábbi 337 helyi önkormányzat (városi, nagyközségi és községi tanácsok) helyett Kárpátalján 64 kistérség jött létre, és a 13 járás 6-ra redukálódott. A többségében magyarok lakta területeken a Beregszászi járásban Beregszász, Bátyú, Nagybereg, Nagybégány, Mezőkaszony, Tiszaújlak és Tiszapéterfalva központtal, az Ungvári járásban Nagydobrony, Szürte, Kincseshomok és Csap központtal alakult kistérség. A Felső-Tisza szórványvidékén pedig Visk lett a magyar bástya. Most induló sorozatunkban ezeket a kistérségeket igyekszünk majd közelebbről megismertetni és bemutatni.

Szabó Sándor

Első alkalommal a Szürtei kistérségbe látogattunk el, amelynek megalakulása sokáig kérdéses volt, hiszen hosszas huzavona után került be Kárpátalja tavaly nyáron elfogadott távlati tervébe. Ám ezzel nem ért véget a küzdelem, hiszen a Miniszteri Kabinet mindenképpen Ungvárhoz akarta csatolni a megyeközpont melletti falvakat. Ez azonban nem következett be. A véglegesített dokumentumban a Szürtei kistérséghez hét önkormányzat 12 települése (Szürte, Téglás, Bátfa, Palló, Gálocs, Palágykomoróc, Kisszelmenc, Rát, Császlóc, Nagygejőc, Kisgejőc és Oroszgejőc) csatlakozott.

A tavaly október végi helyhatósági választásokon Puskár Árpád, Szürte addigi polgármestere fölényes győzelmet aratva került a kistérség élére. Amikor az előre megbeszélteknek megfelelően megérkeztünk, épp a képviselő-testület legutóbbi plenáris ülésén elfogadott határozatok szignózásával és lebélyegzésével foglalatoskodott. Az asztalán tornyosuló dokumentumhegy arról tanúskodott, hogy dübörög a munka a kistérségben, amit maga a polgármester is alátámasztott. A beszélgetést is több alkalommal telefoncsörgés szakította meg.

Puskár elmondása szerint a legutóbbi tanácsülésen rekordszámú, 84 határozatot fogadtak el.

A 22 tagú testület már 150 rendeletet szavazott meg, ezzel pedig élen járnak az Ungvári járásban. Amint kiemelte, a tanácsban valóban konstruktív munka folyik. Tizenkét képviselővel KMKSZ-frakció a legnagyobb. Megemlítette azt is, hogy az összevonással nemcsak a papírmunka, de a feladatok is hatványozódtak.
A közigazgatási reformmal nőttek a kiadások

Szabó Sándor KISZó-infografikája

– Mindent a mi nyakunkba próbálnak varrni – fogalmazott a polgármester. – Az oktatási szféra terén a tanárok és az óvodai dolgozók bérezése és az intézmények kommunális díjainak térítése is a kistérség költségvetéséből történik. Az oktatás finanszírozása az 58 milliós költségvetésünk legnagyobb hányadát. Ez a szektor szorul a legnagyobb dotációra, egyébként az idei költségvetésben 28 milliós bevétellel számolunk. Az egészségügyi intézmények rezsiköltségét is nekünk kell kigazdálkodni, és a kulturális intézményeket is mi tartjuk fenn. Ráadásul van egy 4 millió hrivnyás lyuk az oktatási szféra finanszírozásán, ugyanis a dotációba nem kalkulálták be az év eleji béremelést. Emiatt átcsoportosításokat eszközöltünk. A megyei oktatási osztálytól azt az ígéretet kaptuk, hogy év végéig pótolják e hiányt. A tanárok az előírtnál 10 nappal korábban, február 10-én megkapták a bérüket, ami rengeteg munkával járt. Az első 2 hónap számait nézve jól állunk a költségvetéssel. Nem akarom elkiabálni, reméljük ez továbbra is így lesz. A legutóbbi tanácsülésen átvettük a kistérséghez tartozó települések költségvetési tartalékait, ez összesen 3,8 millió hrivnyát jelent. Ennek az elosztásáról a képviselőtestület dönt, természetesen szem előtt tartva minden község prioritását, elképzelését.

A kistérség a legtöbb bevétele az adókból származik. A jövedelemadó 60 százaléka marad a helyi költségvetésben, a földadó 100 százaléka felett rendelkezhetünk, de a vállalkozások adói is itt maradnak.

Rengeteg még a tennivalónk ezen a téren. Sajnos óriásvállalatok nincsenek a kistérség területén, ugyanakkor egy-két nagyobb cég megakad. Már most kibukott, hogy itt lehetnek félreértések, ezeket kell rendeznünk, hogy még több bevételünk legyen. A cél az lenne, hogy segítsük egymást. Azt szeretném, hogy a kistérség is profitáljon ezekből, de a vállalkozások és a farmergazdaságok is tudjanak működni és fejlődni – mondta.

Jól prosperáló oktatás és egészségügy

Az oktatási szférával kapcsolatban Puskár Árpád elmondta, hogy az intézmények már átkerültek a kistérség tulajdonába. A kisgejőci középiskola az új besorolás szerint líceum lett, Nagygejőcön gimnáziummá alakult az általános iskola, utóbbi kategóriába tartozik a szürtei iskola is. A ráti és a palágykomoróci iskolát szintén gimnáziummá minősítették át, a gálocsi és a császlóci oktatási-nevelési központban, pedig megmaradnak az elemi osztályok. Ami az egészségügyet illeti, az utóbbi években magyarországi támogatással több településen is felújították a rendelőintézeteket. Rövidesen átadják a bátfai családorvosi rendelő épületét, új rendelő épült Ráton, Kisgejőcön pedig átköltöztetik a rendelőt, a községi tanács már meg is vásárolt egy magánházat erre a célra. Gálocsban felújításra szorul az egészségügyi intézmény. A kultúrházakat szintén átvették a járástól, jó körülmények vannak a császlóci, szürtei és palágykomoróci művelődési intézményekben. Viszont romokban hever a kultúrház Gálocsban, ami előreláthatóan bontásra kerül, és a jövőben új kultúrközpont épülhet ennek a helyén.

Az utak terén még nem látnak tisztán

– Folyamatban van az úthálózat fenntartói hátterének tisztázása – ecsetelte a polgármester a kistérségi úthálózat kapcsán, amit az erre a célra készített térképen is vázolt, ahol más-más színnel vannak feltüntetve az országos, megyei és kistérségi jelentőségű utak – Főbb útvonalaink a járástól megyei tulajdonba kerültek, vagyis a fenntartásuk és karbantartásuk is a megyei közútkezelőre hárul. Tapasztalatból tudjuk, komoly lobbi kell ahhoz, hogy ezeken a szinteken pénzt utaljanak ki útjavításra. Így akadnak szakaszok, amelyek rossz állapotban vannak, gondolok itt elsősorban a Szürte–Rát és a Szürte–Palágykomoróc útszakaszra. Ami az önkormányzati fenntartású utakat illeti, hamarosan elkészül egy rekonstrukciós terv, és ha lesz rá forrásunk, hozzálátunk ezek a felújításához. A Csap–Kijev főút állami fenntartású. A települések belterületén lévő utak állapotfelmérése is most zajlik. Mindig akad a polcon egy-két tervdokumentáció, amit, ha megjelennek források, benyújtunk támogatásra. Mindig előre kell tervezni, ezt régen is így csináltuk. Az előre tervezés mindig fontos volt, s ez most sincs másképp.

Döcögős földkérdés

– Folyamatban van a mezsgyehatárok kijelölése – tért ki a kistérségi vezető a kényes földtémára. – Az eddigi állami, megyei vagy járási földterületek átvételének ügymenete nem túl gördülékeny, a megyei földhivatal „fékezi” a folyamatokat. Emiatt most nem bánkódunk, időt próbálunk nyerni, hogy olyan megoldást találjunk, ami megvédi a kistérség földjeit. Csak hogy értse: a jelenleg hatályos törvények bárki számára lehetővé teszik, hogy bárhol az országban földterületet igényelhessen, viszont mi azt szeretnénk, ha ezek a földek az itt élő emberek tulajdonába kerülnének. Az itteni vállalkozások hasznosítsák az eddig féltve óvott földjeinket. Szeretnénk megelőzni a földüzérkedést a kistérségben.

Zunko Barnabás felvétele

Problémás ügyintézés

– Rengeteg dolog van még, amit mi is tanulunk, két-három hónap után nem lehet eredményekről beszélni – emelte ki a polgármester. – Az is biztos, hogy a mostani struktúra lassítja a mindennapi ügyintézés. Régen 10-15 perc alatt ki tudtunk állítani egy igazolást, ma akár napokba telhet ez, sokkal bonyolultabb a rendszer. Az anyakönyvezést úgy szerveztük meg, hogy a települések elöljáróinál lehet az okmányokat beszerzése. A sztároszták – ahogy az ukrán közigazgatási nyelvben használjuk – behozzák a papirokat az anyakönyvvezetőhöz, aki digitálisan beviszi az adatokat és kiállítja a születési vagy halotti anyakönyvi kivonatot. Az átfutási idő 1-2 nap. Ugyanakkor az emberek többsége egyelőre maga intézi ezt. Az ehhez megvásárolt új programmal is meggyűlt a bajunk, sajnos kitöltésnél előbukkannak rendszerhibák. De olyanra is van példa, hogy a hétvégi leterheltség miatt hétfőn és kedden elérhetetlen a központi adatbázis. Ezen mi itt helyben semmit nem tudunk változtatni. Hasonló elektronikus adatbázisba terelték a szociális segélyek igénylését, ami most úgy működik, hogy munkatársaink online formában beküldik az igazolásokat, majd néhány nap múlva azt eredeti formában is be kell vinniük a szociális osztályra.

Nagyratörő tervek helyett, megvalósítható projektekben gondolkodnak

Jelenleg az utcai világítás kiépítését végezzük azokon a településeken, ahol ezzel elmaradtak. Kisszelmencen és Palágykomorócon már befejeződtek a munkálatok, most Palló, Gálocs és Bátfa következik. Az év folyamán az árkok rendbetételére is sort kell keríteni, ezután jöhetnek az útjavítások. A ráti iskolában új mellékhelyiség kialakítását tervezzük, készül a palágykomoróci iskola tornatermének felújítási tervdokumentációja. Várhatóan a szürtei tornaterem is sorra kerül, miután befejezzük az étkezde és a WC felújítását. Gálocsban a rendelő épülete szorul felújításra, ennek terve is lassan kiskristályosodik. Most az elmaradottabb településeket igyekszünk felzárkóztatni. Minden településen tervezzük, hogy ravatalozót építünk. Ez Szürtében már évekkel ezelőtt megvalósult. A szemét tárolása, elszállítása eléggé fájó pontja Ukrajnának, a kistérségünkben kizárólag Rátban nincs szemételszállítás. Ennek beindítására is megtörténtek az első lépések. Ukrajnában egyre határozottabban szorgalmazzák a szelektív szemétgyűjtést, de erre még nem állunk készen. Újra napirendre került a Palágykomoróc–Dobóruszka határátkelő megvalósítása. Bonyolítja a helyzetünket, hogy kiderült, a földterület, ahol megépülne a határállomás, a település határán kívül van. Mindenek előtt ezt a problémát kell feloldani. A megyei közigazgatás szinte naponta több tucat levéllel bombáz minket. Ezeket el kell olvasnom és válaszolnom is kell rájuk. Fél év alatt szeretnék behozni a több évtizedes lemaradást, igaz, ezek az elképzelések a mi költségvetésünket terhelnék.

Különleges figyelem

A szürtei „himnuszügy”, majd a provokatív ukrán falfirkák ráirányították a figyelmet a kistérségre. A polgármester ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem sértettek törvényt a himnusz eléneklésével, csak alkotmányos jogukkal éltek a képviselőtestület tagjai.

– Most ezt úgy oldjuk meg, hogy az ukrán himnusz után egyperces néma csenddel adózunk az elhunytak emléke előtt, amikor lélekben mindenki „elénekelheti” a nemzeti imádságunkat – jelentette ki. – Ami a falfirkákat illeti, megtettük az ilyenkor szokásos lépéseket: feljelentést tettünk a rendőrségen, átadtuk a térfigyelő kamerák felvételeit, amin a vandálok arca ugyan nem látszik, de az autó, amivel érkeztek és távoztak jól kivehető, még a rendszám is látszik. Egyelőre nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy történt-e előrelépés az ügyben, de ne legyenek hiú reményeink.

A struktúra már megvan

A kistérségben már megalakult és működik a pénzügyi, a gyerekvédelmi, az oktatási, a kulturális, a könyvelői és földkérdésekkel foglalkozó osztály. Az a terv, hogy a jövőben ezek az osztályok önálló struktúraként működjenek. A megfelelő szakemberek felvétele nem volt könnyű, hiszen állami normák alapján pályáztatási rendszeren keresztül lehet a munkaköröket betölteni. Talán nem árulok el titkot azzal, hogy túljelentkezés nem volt. Igyekeztünk olyan szakembereket alkalmazni, akik tapasztalattal rendelkeztek az adott területen.

A külföldi munkavállalás nem lehet perspektíva

– A kistérségben nem könnyű jól fizető munkát találni, ezen egyértelműen változtatni kell – emelte ki Puskár Árpád. – Sokan dolgoznak külföldön. Korábban volt itt egy fűrésztelep, ami több tucat embernek biztosította a tisztességes megélhetést, ám a fafeldolgozó ipar tönkrement az országban. Az itt dolgozók többsége külföldön talált munkát. Próbálnánk mi nagybefektetőket, gyárakat idecsábítani, de tudjuk, hogy Ukrajnával kapcsolatban az emberek többségének rossz a véleménye, az itteni gazdasági klíma nem sok jóval kecsegtet. Itt van a például a Leier építőanyagokat forgalmazó cég, amely néhány éve nyitott telephelyet Szürte közelében. Tudom, hogy rengeteg nehézséggel kell szembenéznünk. A fiatalok sorra mennek el, elsősorban a sorkatonai szolgálat miatt, másodsorban a jobb megélhetés reményében, de senkit sem tartathatunk itthon.

Rövid videós összeállításunkat a témában Facebook-oldalunkon is megtekinthetik:

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó