Az ukrán parlament első olvasatban már megszavazta az óraátállítás megszüntetését előíró törvénytervezetet. Amennyiben véglegesítik, úgy Ukrajnában március utolsó vasárnapján marad a jelenlegi felállás, és nem húzzuk hajnali két óráról háromra a mutatókat.
Csuha Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, van-e értelme az óraátállításnak. A válaszadók döntő többsége a ketyegők ide-odahúzásának eltörlésére voksolt, ám voltak olyanok is, akik kiálltak a nyári és a téli időszámítás meghagyása mellett.
A Legfelső Tanács második olvasatban március 19-én tárgyalhatja a törvénytervezetet – számolt be Rokszolana Pidlasza, a parlament gazdaságfejlesztési kérdésekkel foglalkozó bizottságának alelnöke.
Mint ismeretes, a záró rendelkezések kimondják, hogy amennyiben a tervezetet teljes egészében elfogadják, úgy az három hónappal a Holosz Ukrajiniban (a parlament hivatalos lapja) történő megjelenést követően lép hatályba.
Pidlasza korábban kifejtette, hogy amennyiben 2021. március 25-ig a Legfelső Tanácsnak sikerül végleges formában elfogadnia a törvényjavaslatot, úgy az az említett lapban való közzétételét követően azonnal érvénybe lépne.
Energiamegtakarítás az egyik oldalon, akár hetekre felboruló bioritmus a másikon – számos argumentum hangzott el az elmúlt évek vitáiban az óraátállítás kapcsán.
Mindkét megoldás mellett és ellen is szólnak érvek.
Kutasi-György Ágnes az óraátállítást ellenzők táborát erősíti. Véleménye szerint a téli és a nyári időszámításra való áttérés is hosszasan megviseli a szervezetet.
– A félévenkénti óraátállítás negatív hatással van az emberi szervezetre. Bizonyos idő után megszokjuk az új ritmust, ám addig is többen küzdünk fáradtsággal, levertséggel, nyomott hangulattal és egyéb tünetekkel – fejtette ki olvasónk, majd hozzátette: összességében feleslegesnek, szükségtelennek tartom az óraátállítást.
– Véleményem szerint a téli-nyári időszámítást nem véletlenül találták ki – vélekedett Páva Judit, aki úgy véli, a jól bevált módszereket nem eldobni, hanem továbbfejleszteni kell.
– Az óraátállítás különböző módon hat az emberekre. Kísérletileg bebizonyították, hogy a nyári időszámítás gazdasági szempontból is fontos az energiatakarékosság tekintetében. Másik előnye abban rejlik, hogy aki sokáig dolgozik vagy tanul, az délután még ki tud menni a szabadba is. Emellett csökken a balesetek és bűncselekmények száma – fejti ki a tiszabökényi nő. – Pedagógusként úgy vélem,
a gyermekek testi-lelki egészsége szempontjából kimondottan fontos, hogy alkalmazkodjunk a „kettős” időszámításhoz.
Amennyiben a gyerek eleget alszik, úgy nem okoz számára különösebb nehézséget az óraátállítás. Nem értem, hogy manapság miért dobjuk el oly könnyedén a működő dolgokat. Véleményem szerint, ha különféleképp cselekszünk, s egyik országban nyári, a másikban téli időszámítás, a harmadikban pedig óraátállítás lesz, akkor a világban eluralkodhat a káosz.
