A fóliasátrakban már gőzerővel folyik a munka │KISZó-riport

A siker záloga: tudás, tapasztalat és sok, sok munka.

A kárpátaljai magyarság jelentős hányada foglalkozik mezőgazdasággal, ezen belül is a fóliasátras növénytermesztéssel. Az ilyen gazdaságokban szinte egész évben folyik a munka. A primőröket hamarabb piacra lehet dobni a szabad földön termesztetteknél. Az alábbiakban néhány gazda tapasztalatait osztjuk meg.

Bara Tünde

A tiszaágteleki Tóth Zsolt édesapja mellett, aki gyümölcstermesztéssel (szamóca, őszibarack) foglalkozott a beregszászi járási Nagymuzsalyban, gyerekként csöppent bele a gazdálkodásba. A fóliás termelést pályázat útján kezdték el a feleségével, Mariannával 2014-ben. Először szamócát telepítettek, majd áttértek a zöldségtermesztésre. Náluk az uborka és a paradicsom a sláger, illetve kora tavasszal a hónapos retek. A gazda elmondása szerint fontos, hogy mindig előrébb lépjenek, hogy megfeleljenek a piaci elvárásoknak. És ha valakinek ez egyben a hobbija is, sokkal könnyebben veszi az akadályokat.

– Hogyan és miként kezdik a munkát?

– Fontos eldönteni, hogy mit vetünk először. Nálunk ez általában a hónapos retek. Még az előző év decemberében kitakarítjuk a fóliát, eltávolítunk minden növénymaradványt. Ezt a mély szántás, fellocsolás, oltatlan mész kiszórása követi. Április közepe táján, amikor vége a retekszezonnak, újra szükség van szántásra, amit trágyázás, frézerezés és a második termés kiültetése követ. Nálunk két fóliasátorba paradicsom, egybe uborka kerül.

– Milyen előnyökkel jár az efféle gazdálkodás?

– Elsősorban azzal, hogy nem szükséges hónapokra itt hagyni a családot és külföldre vándorolni. Viszont maga a termesztés eléggé költséges, magas a permetszerek, a műtrágyák ára. Én csak magyar termékeket használok. Odafigyeléssel sok betegséget időben ki lehet küszöbölni kevesebb permetszer használatával is.

A nagydobronyi Balog Sándor és családja majd két évtizedes tapasztalattal bír a fóliás termesztést illetően. Náluk télen sincs pihenő. December elején, ahogy betakarították a múlt év utolsó termését, máris hozzákezdtek a következő vetéshez.

Jelenleg 6500 négyzetméteren vannak fóliasátraik, ebből 1500 négyzetméter fűtött. 1993 óta foglalkoznak a termesztés e típusával és 1996 óta már fűtött fóliákban is gondoznak növényeket.

Az idők folyamán virágot és zöldséget is termesztettek. A virággondozás nagy befektetést igényel és sok vele a munka, így teljes mértékben áttértek a zöldségtermesztésre. Uborkát, karfiolt, karalábét, káposztát, pekingi káposztát visznek a piacra.

– Az időjárás, a föld minősége és a betegségek miként befolyásolják a gazdálkodást?

– Az időjárás természetesen nagy hatást gyakorol erre az ágazatra is. A fóliázás mellett idén 70 árnyi szabad földbe karfiolt szeretnénk ültetni, amihez már elő vannak készítve a palánták, és ha az idő engedi, e héten ki is ültetjük. A fóliáink magas légterűek, így a 10-15 fokos hidegben is csak a szélein mutatkoznak a fagyás nyomai. Mivel a káposzta viszonylag nem igényli annyira a fényt, ezzel lehet kicsit játszani, így december 1-én vetettünk, hogy február elején már ültethessünk is. Szeretnénk minél hamarabb piacra kerülni, bár az alsókaraszlóiakkal nehéz versenyezni.

– Mire kell leginkább odafigyelni a talaj előkészítésénél?

– Több konferencián és tanfolyamon vettem már részt, illetve rengeteget olvasok a témával kapcsolatban. Vannak műszereim, melyekkel meg tudom mérni a föld pH- és EC-értékét, így mindig azt a tápanyagot biztosítjuk, amit a föld épp igényel. Sok függ a talaj minőségétől. Amíg hozzá lehetett jutni istállótrágyához, az elmaradhatatlan volt. Ma már ez eléggé nagy költségekkel jár és alig kapható nagy mennyiségben, tehát maradt a műtrágya. Igyekszem áttérni a felszívódó műtrágyákra. Azt tanácsolom, ha csak lehet, ne hagyjuk ki az őszi szántást. Ha a tavasz esős, akkor először a nehéz tárcsázást kell elvégezni, csak azután következhet a frézerezés.

– Mire kell ügyelni?

– Tavasszal nemigen van probléma a betegségekkel sem a káposzta, sem a karfiol esetében. Ezeknél a kultúráknál a peronoszpóra szokott előfordulni. Nyáron heti rendszerességgel kell permetezni a különböző betegségek és a kártevők ellen.

– Fontos-e az egyes kultúrák cseréje a fóliasátrakban?

– Mivel két blokkunk van, így minden éven alkalmazhatjuk a cserét. Amelyik fóliába egyik éven uborka volt, abba a következő éven paradicsom kerül.

– Mitől függ a jó termés?

– Ahogy mondani szokták, a gazda szeme hizlalja a jószágot. Igaz ez a zöldségtermesztésre is. Állandóan jelen kell lenni, fontos az odafigyelés, a gondozás stb.

– Mindig megtérül a befektetés?

– Azt kell mondanom, hogy én a tavaszban még egyszer sem csalódtam. Észrevettem, hogy erre az évszakra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, mert aki számára júliusig nem térül meg az, amit belefektetett, utána nincs mire várnia. A július, augusztus és szeptember már eléggé nyögvenyelős ebből a szempontból. Akkorra csökkennek az árak, megtorpan a kereslet.

– A tavalyi időszak miként alakult?

– Tavaly a fűtött fóliákkal voltunk gondban. 2019-ben 55 hrivnyával kezdtük értékesíteni az uborka kilóját március végén.

Ezzel szemben tavaly az első hat ládányi termést alig tudtam eladni 35 hrivnyájával. Pedig három városban is próbálkoztam.

Ez eléggé lesújtó volt, mivel a fűtött fóliába sokat kell befektetni. Ez azt jelenti, hogy 15 árnyi terület melegítésénél minimum százezer hrivnyával kell számolni. Ehhez még hozzáadódik a villany, a vetőmag, a kókuszpaplan (aki így termel) stb. Egy fűtött fólia esetében az utóbbi évek számításai alapján elmondható, hogy 15 hrivnya alatti értékesítés esetében veszteségesnek könyvelhető el a termelés, de a mostani magas rezsiköltségek miatt ez az összeg 20 hrivnyára is megemelkedhet. Kimondani is durva, hogy a fűtéshez szükséges fát annak idején autónként 700 hrivnyáért be tudtuk szerezni, ami mára már kb. 7000 hrivnya, tehát tízszerese.

– Most is ugyanaz a helyzet, mint tavaly márciusban. Mit lehet várni a 2020-as tapasztalatok alapján?

– Azt mondanám, hogy sose zárjak rosszabb évet, mint az volt. Mi hálásak voltunk a tavalyi évért. Eljutottunk oda, hogy nem kell elmennünk külföldre, itthon is meg tudunk élni, bár sokkal többet dolgozunk. Amíg együtt van a család, az mindenért kárpótol.

– Milyen helyzetben vannak, akik kisebb területen gazdálkodnak?

– Kifizetődőbb az ágazat, ha nagyobb mennyiséggel foglalkozunk.

A viszonteladók is jobban szeretik, ha egy helyen meg tudják pakolni a járműveiket, nem kell faluról falura, házról házra járniuk.

Fontos, hogy a termés minőségi legyen, mert ezáltal baráti viszony, bizalom alakul ki a vevő és eladó között, és a felvásárlók szívesen térnek vissza.

– Milyen tanácsot tudna adni a többi gazdának?

– A termesztésben fontos a nagy odafigyelés. Ezt nem lehet ímmel-ámmal csinálni. Egy hiba is végzetes lehet a termésre nézve. Sokan nem eléggé kitartóak és inkább elmennek külföldre munkát vállalni. Ebben az ágazatban is haladni kell a korral, képezni magunkat. Nem szabad szégyellni kérdezni a tapasztaltabbaktól.

– Mennyire telített a piac?

– Sok kistermelő belefáradt a versengésbe, más irányba sodródtak, így kevesebben maradtunk. A helyüket viszont átveszik azok, akik többet termelnek, mint például mi. A kicsik kirostálódnak, mivel bár meg lehet élni egy fóliából, de haladni nagyon nehéz.

– Versenytársak-e a szupermarketek?

– Számomra kicsit visszás volt az, amikor megtudtam, hogy az egyik ungvári bevásárlóközpontba Kijevből érkezik az áru, miközben a helyiek sokszor alig tudják értékesíteni portékáikat. Ár szempontjából mindig a nagyok diktálnak. Mi a herszoni piacra fordítjuk a legnagyobb figyelmet. Ha ott felmegy valaminek az ára, akkor egy-két napon belül itt is drágulás lesz, ez igaz az árcsökkenésre is.

– Mennyire nagy a konkurencia a települések között?

– Alsókaraszló (Zariccsa) és Beregkisfalud (Szilce) káposztatermesztéssel foglalkozik, amit a paprika és a paradicsom vált. A közvetlen környezetünkben Csongor esetében tapasztaljuk azt, hogy nagyon fellendült a fűtött fóliás termesztés.

Míg Nagydobronyban jelenleg négyen-öten foglalkozunk fűtött fóliás uborkatermesztéssel, addig a szomszéd faluban tizenöt-húszan.

A térség szempontjából ki kell emelni, hogy a Covid-járvány egyfajta megtorpanást idéz elő, főként a nyomott árak miatt. Félő, hogy a „kicsik” feladják.

– Az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program és a különböző gazdaképzések miként segítik a termelőket?

– Aki fejlődni akar, az mindenképpen kihasználja ezeket a lehetőségeket. Mi nagyon hálásak vagyunk e programnak, mert óriásit fejlődtünk a pályázatoknak köszönhetően, és még további fejlesztéseken gondolkozunk.