Tóth Mihály: A kijevi vezetés változtatott a többes állampolgárságból adódó, vélt vagy valós veszélyek elhárítása alapgondolatán.
Ismét napirendre került a kettős állampolgárság ügye Ukrajnában. Kijevben egyre többet emlegetik a kettős állampolgárság legalizálását, ugyanakkor az állampolgárságra vonatkozó új elnöki rendelet többek között megfosztaná hivatalától a magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljai önkormányzati vezetőket, sőt az ukrán politikai életből is kirekesztenék a kettős állampolgárokat. A parlamenthez benyújtott új törvénytervezet úgy engedélyezné a kettős állampolgárságot, hogy voltaképpen csorbítja az ukrán állampolgárságból eredő, alkotmányban biztosított jogokat. Ráadásul most ott tartunk, hogy az ukrán nemzetbiztonság listázni készül a kettős állampolgárokat. A kialakult helyzetről, annak várható hatásairól Dr. Tóth Mihály alkotmányjogásszal, az UMDSZ tiszteletbeli elnökével, egykori parlamenti képviselővel beszélgettünk.
Szabó Sándor
– Ukrajnában még mindig sok az ellentmondás, félreértelmezés a kettős vagy a többes állampolgársággal kapcsolatban. A hatályos ukrajnai törvények hogyan határozzák meg a kettős vagy többes állampolgárság intézményét?

– Először is tisztázzunk pár alapfogalmat. Mint olyan, a kettős (többes) állampolgárság intézménye Ukrajnában nem tárgya külön (speciális) szabályozásnak, ugyanakkor ezzel szinte minden, az állampolgárságot (is) taglaló jogszabály foglalkozik. Az Alkotmány 4. cikke szerint Ukrajnában egységes (egyes) állampolgárság van, ami Az állampolgársági törvény 2. cikke értelmezésében azt jelenti, hogy ez kizárja a a közigazgatási egységek állampolgárságának lehetőségét (például nem létezhet kárpátaljai állampolgárság), valamint, hogy azon állampolgár, aki rendelkezik egy másik állam (államok) polgárságával is, az Ukrajnával való jogviszonyban csak ukrán állampolgárnak tekintendő.
– Ezek szerint formálisan nem tiltott a kettős vagy a többes állampolgárság, ennek ellenére szinte állandóan jogvitát vált ki a mechanizmus értelmezése…
– A kérdéskör jogfejlődésére jellemző, hogy az államépítés kritikusabb időszakaiban a jogalkotó az állam alapjait veszélyeztető tényezőt véli látni a többes állampolgárság intézményében. Így, Az állampolgársági törvény19. cikke, 2005. évi módosítása eredményeként, az az ukrán állampolgár, aki önszántából felveszi egy másik ország vagy országok állampolgárságát, elveszíti ukrán állampolgárságát. A 2015-ben elfogadott Az állami szolgálatról szóló törvény 19. és 84. cikkelyei rendelkezései szerint állami szolgálatban nem alkalmazhatók olyan személyek, akik rendelkeznek második állampolgársággal, illetve az ilyeneket el kell bocsátani e szolgálatból. Megjegyzendő, hogy Az állampolgársági törvény említett cikkét, jogi megalapozottságát tekintve igencsak kétséges módon eddig mindössze két személy, Andrij Artemenko volt parlamenti képviselővel és Mikheil Szaakasvili volt georgiai államelnökkel szemben alkalmazták. A jogszabályi rendelkezés alkalmazásának fő akadálya az Alkotmány 25. cikke, mely szerint ukrán állampolgárt nem lehet megfosztani állampolgárságától. Az ezen a területen való „választékos” jogalkalmazást illusztrálja az is, hogy Az állami szolgálatról szóló törvény tiltó rendelkezései ellenére számos külföldi illetőségű személy töltött, illetve tölt be jelenleg is magas állami tisztséget.
– Az elmúlt hetekben jókora vihart kavart az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata, mely megtiltaná a politikusoknak és az önkormányzati tisztségviselőknek a szerepvállalást, amennyiben egy másik ország útlevelével is rendelkeznek. A testület két hónapot adott a kormánynak arra, hogy kidolgozza az új állampolgársági törvény tervezetét. Ez lenne az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatott liberális kettős állampolgársági politika?
– Ukrajna elnöke 85/2021. sz., 2021. március 4-én kelt ukázával érvénybe léptette A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács február 26-án kelt Az állampolgárság területén fellelhető, a nemzetbiztonságot veszélyeztető fenyegetések elhárításával kapcsolatos halaszthatatlan teendőkről szóló határozatát, mely tekinthető intézkedési utasításnak és jogalkotási koncepciónak is. A dokumentum, a foganatosítandó intézkedések céljaként az ukrán állampolgároknak más ország állampolgársága felvételének jogi biztosítását, és a kettős (többes) állampolgárság intézményéből, mint az állam belügyeibe való beavatkozás eszközéből, valamint az állam függetlenségét, szuverenitását és területi épségét veszélyeztető tényezőből fakadó veszélyek elhárítását tűzi ki. De valójában csak az utóbbival foglalkozik, utasítva az abban illetékeseket egy olyan jogszabályi alap kialakítására, mely:
- lehetővé teszi a többes állampolgárok felderítését, azok megfelelő lajstromozását, többek között a választók névjegyzékében is,
- ezen személyek részére megtiltja: minden lehetséges közhivatal, állami és önkormányzati intézményben kinevezés útján elnyert, illetve választott tisztség betöltésének a lehetőségét. Ezen tisztségek és beosztások kimerítő felsorolását A korrupcióellenes törvény 3. cikke tartalmazza,
- megtiltja számukra vezető beosztás elfoglalását állami vállalatoknál,
- megtiltja a többes állampolgárok bárminemű tevékenységét a választási bizottságokban, valamint a választási agitáció lehetőségét,
- megtiltja számukra a politikai pártban való tagságot,
- megtiltja, hogy államilag finanszírozott felsőoktatásban részesüljenek.
A dokumentum rendelkezik arról is, hogy a megalkotandó jogszabályoknak meg kell állapítaniuk az állampolgároknak a fentebbiekkel kapcsolatos kötelezettségeit (többek között az ukrán illetékes szervek más állampolgárság felvételéről való tájékoztatását), és meghatározni azokba nem tartásának szankcionálását (büntetését). És természetesen rendelkezniük kell a mindezekhez szükséges eljárási és intézményi alapok, illetve háttér megteremtéséről. A dokumentum előrevetíti a kétoldalú megállapodások megkötésének lehetőségét érdekelt országokkal. Volodimir Zelenszkij elnök eddig is rendeletileg szabályozta a kérdést, ami akár arra is lehetőséget teremt, hogy a hatóságok listázzák a kettős állampolgárokat.
– Az elnöki rendelkezés milyen veszélyeket rejt a kettős vagy többes állampolgárokra nézve?
– Amennyiben megtörténne, többes állampolgárok államelnöki ukáz (rendelet) alapján való listázása, azt aligha lehet majd jogos cselekedetnek tekinteni, hiszen az Alkotmány 92. cikke szerint az állampolgársággal, az állampolgárok jogállásával kapcsolatos kérdéseket kizárólag törvényben lehet szabályozni.
– Ehhez kapcsolódóan két kormánypárti képviselő benyújtott egy törvényjavaslatot, Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára pedig Zelenszkij elnökkel egyeztetett a legalizálásról. Ez jelentené a törvényi hátteret?
– Jelenleg nem csak törvényalkotási koncepcióról, elképzelésről beszélhetünk, hanem konkrét, hivatalosan bejegyzett törvénytervezetekről is. Ilyen az Oleg Dunda Nép Szolgája és más képviselők neve alatt 4640., 4641., 4642. számokkal, 2021.01.25.-i dátummal bejegyzett törvénytervezet-csomag, melyben a fentebb vázoltak egy része konkrét jogszabályi formát ölt. A tervezetekben megjelenik a más ország állampolgárságába való belépés bejelentésének kötelezettsége, a fentebb vázolt hivatalok, beosztások (lásd A korrupcióellenes törvény 3. cikke) betöltésének tilalma, valamint az idegen állampolgárság meg nem léte, illetve megléte deklarálásának (bejelentésének) kötelezettsége. A nem hiteles tájékoztatás, illetve a kettős állampolgárság meglétének az állami szervek előtt való be nem ismerése annak felfedezésekor az adott tisztségből való azonnali elbocsátást és közigazgatási felelősségre vonást (pénzbüntetést) von maga után. Amennyiben az ukrán törvény szerint agresszor államnak nyilvánított ország polgársága forog fenn, akkor esedékes a büntetőjogi felelősségre vonás és a választójog teljes megvonása is.
– Milyen fordulat állhat be az új állampolgársági törvény elfogadásával?
– Egyrészt megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi kijevi vezetés változtatott a többes állampolgárságból adódó, vélt vagy valós veszélyek elhárításának alapgondolatán. Immár nem az állampolgárságtól való megfosztással, hanem az abban érintett polgárok szinte teljes körű politikai jogfosztásával akarják megoldani a problémát. Másrészt észre kell vennünk, hogy egy olyan törvényalkotási koncepcióval van dolgunk, mely keresi a választ mindazokra a vélt vagy valós kihívásokra, melyekkel az ukrán vezetés a „magyar egyszerűsített visszahonosítás” és az ukrajnai „magyar politizálás” okán is szembesül. De ha túltekintünk saját házunk tájékán, és a jogalkotási elképzeléseket az utóbbi idők egyéb intézkedéseivel egyetemben, például a tv-csatornák és hírportálok letiltásával, és a kollaboráció (az ellenséggel való együttműködés) büntetéséről szóló törvénytervezetekkel stb. együtt szemléljük, akkor arra is gondolhatunk, hogy őket nem csak számunkra, de a majdan ismét ellenőrzés alá vont területek lakossága részére is alkotják. A listáról, amennyiben mégis lesz, a föntebbi tervezetek szerint a más ország állampolgársága megszűnésének bizonyításával lehet majd lekerülni. De e kérdés számos más felvetést is megnyit, mert vannak országok, melyek eleve nem adnak erről hivatalos tájékoztatást, és vannak olyanok is, amelyek nem ismerik az állampolgárságból való „elbocsátás” intézményét, mint például az USA. Amennyiben javasolt formájukban és tartalmukban valósulnak meg a fentebbi elképzelések, akkor azok bizony nagyon bizarr élethelyzeteket is teremthetnek. Például azon túl, hogy a többes állampolgár nem választható semmilyen választáson semmilyen tisztségre, az egyes ukrán állampolgár is megfosztható lesz mandátumától, amennyiben kiderül, hogy egyik agitátora vagy a választóbizottságba általa jelölt tag, illetve megfigyelő kettős állampolgár.
– Február végén a hírekből még úgy tűnhetett, hogy Ukrajna éppen rendezni, legalizálni kívánja a kettős állampolgárság intézményét. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajnában lehetővé kell tenni a kettős állampolgárságot, ez alól csak az „agresszor” Oroszország kivétel. Jelenthet ez kiskaput a kárpátaljai magyarság számár?
– Nem látok ellentmondást a külügyminiszter úr kijelentése és a tárgyalt kezdeményezések között, hiszen végeredményben valóban legalizálva (törvényesítve) lesz a többes állampolgárság, és felelősségrevonással csak annak eltitkolása jár majd, valamint csak az agresszor ország állampolgársága válik bűncselekménnyé. Az egyéb, kilátásba helyezett következményekről pedig, valószínűleg, elfelejtett szólni.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.