Rácz László (született 1961. március 25-én) kárpátaljai magyarként 47-szeres szovjet válogatott volt, az 1988-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett, részt vett az 1986-os mexikói és 1990-es olaszországi világbajnokságon.
A nagyszőlősi sportiskola neveltje pályafutása nagy részét a Dinamo Kijev csapatában töltötte, amellyel négyszeres szovjet bajnok és Szovjet Kupa-győztes lett, 1986-ban pedig elhódította a Kupagyőztesek Európai Kupáját (KEK). 241 alkalommal öltötte magára a D-betűsök mezét, összesen 35 gólt szerzett. Később játszott a spanyol Espanyolban, karrierje utolsó szezonjában a Ferencvárosban futballozott. Az 1991/92-es idényben pedig magyar bajnoki címhez segítette a Fradit.
Karrierje során két nevezetes találatot is szerzett: a mexikói világbajnokságon a francia Joel Bats hálóját szakította szét egy távoli bombával, az 1988-as Európa-bajnokságon pedig a holland Hans van Breukelennek rúgott győztes gólt – a fancsikai születésű Rácz pechjére nem a döntőben, hanem csak a csoportkörben.
1996 őszén ismét visszatért az Üllői útra, Varga Zoltán mellett felcsapott segédedzőnek; később a Dinamo Kijevnél Szabó József oldalán tevékenykedett hasonló beosztásban.
