Negyedik éve működik az Ukrán Nemzeti Bank Tanácsa mellett egy olyan munkacsoport, amely megtervezi, majd nyomon követi az inflációt, azaz figyeli a pénzromlás mértékét.
2017-re 8 százalékos inflációt terveztek, egy évvel később 6 százalékban határozták meg ezt a mutatót. 2019-ben 5 százalékot irányoztak elő. A valóságban azonban mindez másképp alakult.
A 2017-2020-as évek 48 hónapja alatt mindössze három hónapban volt ez a mutató a tervezett keretek között. Az étolaj, a cukor és a gáz drágulása nagyban hozzájárult a pénz értékének romlásához.
Nem sok jóval kecsegtet a 2021-es év sem. Itt a kőolajtermékek 26 százalékos, a gáz árának pedig 48 százalékos emelkedését jósolják. Úgy tűnik, a hrivnya árfolyama sem stabil.
Az NBU 6,5 százalékos kamatra ad kölcsönt a kereskedelmi bankok számára, az állampapírokra pedig 10 százalékot ígér. A gazdaságot azonban nem lehet ilyen mutatókkal fellendíteni, így a távlati kilátások sem túl biztatóak.
