Közös platform a magyar önkormányzatok érdekképviseletéért │KISZó-háttér

Újjászerveződött a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása.

Tisztújító közgyűlést tartott a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása az elmúlt héten a makkosjánosi Helikon Hotelben. A szakmai szervezet újjászervezését az Ukrajnában végbement közigazgatási és adminisztratív reform tette sürgetően szükségessé. A társulás tagsága a kistérségi összevonások miatt markánsan átalakult. A közgyűlésen újraválasztották Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét a szervezet elnökének, felállt az új elnökség. Rezes József lett az ügyvezető igazgató. Őt faggattuk most az újjáalakulásról, célokról, tervekről és feladatokról.

Szabó Sándor

– Ukrajnában még 2015-ben született törvény a közigazgatási reform elindításáról, melynek célja a decentralizáció, a helyi önkormányzatok jogkörének bővítése, valamint Ukrajna közigazgatási beosztásának átalakítása volt. Ennek következtében a korábbi 337 helyi önkormányzat (városi, nagyközségi és községi tanácsok) helyett Kárpátalján 64 kistérség jött létre, és a 13 járás 6-ra (Beregszászi, Huszti, Munkácsi, Rahói, Técsői és Ungvári) redukálódott. Milyen változásokat idézett elő a szervezet struktúrájában az új közigazgatási berendezkedés?

– Fontos kiemelni, hogy a KHÖT a hatályos ukrán törvényi kereteken belül működő önkormányzati társulás. Gyakorlatilag társadalmi szervezet, amely eddig az önkormányzatok közös érdekképviseletével foglalkozott. Nem egyedi kezdeményezésről van szó, Kárpátalján több hasonló szervezet is működik. A tavalyi helyhatósági választások már az új közigazgatási felosztás szerint zajlottak. Mint ismeretes 12 (Csapi, Nagydobronyi, Szürtei, Bátyúi, Beregszászi, Nagybégányi, Nagyberegi, Mezőkaszonyi, Tiszapéterfalvai, Tiszaújlaki, Viski, Aknaszlatinai) magyar érdekeltségű kistérség jött létre. A jövőben ezek alkotják a KHÖT tagságát. Ennek megerősítése tette szükségessé a tisztújító közgyűlés megtartását.

Emellett a fórum keretében döntöttünk a társulás új struktúráról, ami reményeink szerint rövid távon már eredményeket is fel tud majd mutatni, hosszú távon is képes lesz ellátni azt a feladatot, amelyre a szakmai szervezet hivatott.

– Az önkormányzati átalakulás miatt számos település, például Dercen, Fornos vagy Korláthelmec, automatikusan kikerült a tagságból, ugyanis az adott önkormányzatok más kistérségi központokba tagolódtak be. Mi lesz ezeknek a településeknek a sorsa?

– Ez a jövőben komoly fejtörést okoz majd, de megvannak a kiskapuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a saját önkormányzati struktúrával nem rendelkező, zömében magyarlakta települések kérjék felvételüket a KHÖT-be. A szervezet alapszabálya és a hatályos ukrán törvények lehetővé teszik, hogy az adott kistérség testületi döntés alapján kérhesse a társulás egyik tagjának felvételét a szervezetbe. Az alapszabály konkrétan leírja, mi a menete annak, ha egy új önkormányzat kéri a felvételét. Ám itt figyelembe kell venni azt, hogyan tudjuk bevonni a KHÖT munkájába azokat a magyarlakta településeket, amelyek nem kapnak erre testületi felhatalmazást. Mivel egyetlen települést sem szeretnénk magára hagyni, erre az esetre is kitaláltunk egy mechanizmust, amelyről rövidesen az elnökség hoz majd döntést. Elképzelhető egy tanácsadó testület felállítása, amelybe betagolódnának ezek települések, ezt alapszabályunk megengedi. A KHÖT munkájában részt vehetnek, ajánlásokat tehetnek, viszont a helyzetükből fakadóan szavazati joggal nem rendelkeznek.

– Milyen célok, tervek fogalmazódtak meg a közgyűlésen?

– A tisztújítás eredményeként Babják Zoltán, Beregszászi kistérség polgármestere maradt a szervezet elnöke.

Munkáját az öttagú elnökség segíti, amelybe az elnök és jómagam mellett Nagy Ferenc, Nagydobronyi, Oroszi József Tiszapéterfalvai és Hajovics Jaroszlav a Viski kistérség polgármestere került.

Így már az összes magyarlakta vidék képviselteti magát. Elindult egy konzultáció a már említett kiszorult települések beemeléséről. Döntés született továbbá a tagsági díj bevezetéséről. Három fontos irányvonalat fogalmaztunk meg a KHÖT jövőbeni tevékenységét illetően. Az egyik az új kistérségi polgármesterekből, elöljárókból és képviselőkből álló kommunikációs platform létrehozása. Ezen a kommunikációs csatornán keresztül közvetíteni szeretnénk a legalsó szinteken felmerülő problémákat a magasabb szintek felé. A másik alapfeladat a jogi tanácsadás, az a gyakorlati és elméleti támasz, amelyre nagy szükség mutatkozik a kistérségekben. Ezen a téren már most lemaradásban vagyunk, ugyanis az utóbbi hónapokban az újonnan alakult kistérségi önkormányzatok több olyan prioritást élvező feladattal néztek szembe, melyek megoldása komoly fejtörést okoz. Gondolok itt például a járások és a kistérségek közötti tulajdonjogi kérdések rendezésére, de ide sorolnám a bejegyzési ügyintézést, az alapszabálymódosítást, a közigazgatási struktúrák felállítását, valamint a különböző adminisztratív szintek közötti együttműködés feltételeinek kidolgozását. Ezekkel a nehézségekkel újonnan megválasztott önkormányzati testületeknek maguknak kellett megbirkózniuk. Erről sajnos kicsit lemaradtunk, de próbálunk menet közben bekapcsolódni ezekbe a folyamatokba, és ha vannak olyan akadályok, amiket nem tudtak leküzdeni, igyekszünk majd segíteni szakértők bevonásával. Segítenénk a kistérségeknek a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, stratégiák kidolgozásában.

A harmadik és most talán a legfontosabb feladatunk egy leltár, kistérségi adatbázis elkészítése, hogy tisztán lássunk. Jómagam csak ahhoz vágok bele feladatokba, ha ismerem az A pontból B pontig való eljutásának minden egyes buktatóját.

– Fontos az érdekképviselet, de gazdasági téren is tud segíteni a KHÖT?

– Azt tervezzük, hogy felkeressük a tagsághoz tartozó kistérségi önkormányzatokat, hogy összeállítsuk a már említett adattárat. Amely a demográfiai adatok mellett tartalmazza majd az adott kistérség nemzetiségi és felekezeti összetételét, ingatlanjainak leltárát. Felmérjük a gazdasági fejlettségét, fejlődőképességét, megvizsgáljuk azt, hogy milyen téren lehet befeketőket bevonni az adott kistérségbe.

A külföldi pénzek mellett, közös érdekképviselettel az ukrajnai költségvetési és fejlesztési források kiaknázása is cél kell hogy legyen.

Biztos vagyok benne, hogy sokkal nagyobb súlya lesz a szavunknak, ha a társulás lobbizik a regionális vagy a központi a hatalomhoz. Ennek részeként együttműködési szerződést szeretnénk kötni a U-LEAD nevű EU-s forrásból finanszírozott kárpátaljai programmal. A szóban forgó szervezet segítette a településeket a decentralizációs folyamatok véghezvitelében, és ezt jelenleg is moderálják. Több olyan forrásuk van, amit le tudnánk hívni. Együttműködést tervezünk az Állami Területfejlesztési Iroda regionális kirendeltségével. Nem szeparálódni, sokkal inkább integrálódni akarunk, természetesen a saját érdekeinket előtérbe helyezve. De ahhoz, hogy ez megvalósuljon, sok lépcsőfokot kell még megjárnunk. Wass Albertet idézném, aki azt mondta: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”.

Kiemelt kép: archív felvétel