Hogyan értékeljük a kistérségek munkáját?

A kistérségek megalakulása óta téma, milyen adatok szerint határozzuk meg tevékenységük sikerességét. Logikusnak tűnhet, hogy ott dolgozik legeredményesebben a megválasztott testület, ahol a lakosság igényei messzemenően teljesülnek, és mindenki elégedett.

Csuha Ivett

Ezen túlmenően azonban szükség van valamilyen kézzelfogható rendszerre is ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a társulás helyzetéről.

Az U-LEAD Európában EU-s program szakemberei kidolgozták az erre alkalmazható képleteket:

•  a költségvetés bevételei egy főre vetítve;
•  a büdzsé egy lakosra eső kiadásai;
•  az irányító apparátus fenntartására eszközölt kiadások egy főre vetítve;
•  a költségvetési hiány szintje;
•  a vezetőségre szánt kiadások hányada a büdzsé bevételi oldalán;
•  a kifizetett munkabérek aránya a kistérség költségvetésében;
•  a fejlesztésekre fordított összeg aránya a kistérség kiadásaiban.

A szakemberek figyelemmel kísérték a Kárpátalján 2020-ban már aktívan működő 7 kistérség eredményeit, és megelégedéssel nyugtázták, hogy a Munkácsi kistérség a maga kategóriájában a 43 társulás közül a 6. helyre, a Técsői 110-ből a 7., az Ilosvai a 134-ből a 10. pozíciót foglalta el.

A Perecsenyi a 134 hasonló lakosságszámú kistérség közül a 87., az Irhóci (Vilhivci) pedig a 94. helyen végzett.

A 10 ezer lakos alatti társulások tekintetében a Baranyai a 102., a Polenai pedig a 144. a listán.

Az egy lakosra jutó költségvetési bevételek esetében a kárpátaljai társulások átlaga 4977,2 hrivnya. Az országos átlag ezzel szemben 5200,6 hrivnya.

Jobb a helyzet a kiadások terén. Itt a megyei mutató 7314,2 hrivnya, míg országos szinten „mindössze” 6986,9 hrivnya.

Szebb az összkép a fejlesztésekre fordított kiadások részarányát illetően. Míg vidékünkön ez a mutató 16,7 százalék, úgy Ukrajna-szerte ugyanez 14,9 százalékon mozog.

Érdemes lesz figyelemmel kísérni a 2021-es mutatók alakulásának folyamatát is.