Vége a műanyag koszorúk korszakának? │KISZó-háttér

Sokan támogatják a kezdeményezést, ám ellenzőkből sincs hiány.

Az utóbbi hetekben futótűzként terjedt a hír, miszerint betiltották a műanyagból készült koszorúk, virágcsokrok értékesítését és használatát a Munkácsi és a Beregszászi kistérségben. Az ilyen anyagból készült kegyeleti termékek forgalmazásának korlátozása vegyes érzéseket váltott ki mind a kereskedők, mind pedig a vásárlók körében.

Csuha Ivett, Simon Rita

Munkácson már életbe lépett a tilalom

Munkácson a műanyag virágok, koszorúk és hasonló anyagból előállított kosarak forgalmazásának és használatának betiltásáról döntöttek. A Munkácsi Városi Tanács által közzétett tájékoztató szerint a korlátozás július 1-től lépett hatályba.

A döntéshozók arra is felhívták a figyelmet, hogy a Munkácsi kistérség területén működő kereskedelmi egységekben és a piacokon sem árusíthatnak plasztik kegyeleti tárgyakat. Nem csak az értékesítőkkel szemben állítottak fel korlátokat, a fogyasztók számára is tiltják a műanyagok temetőbe, emlékművekre való kihelyezését.

A Latorca-parti városban tájékoztatók készítését fontolgatják, melyekben a művirágok, koszorúk környezetre gyakorolt ​​káros hatásairól és használatuk tilalmáról is beszámolnak. Emellett a sírkertekben is felvilágosító plakátok hirdetik majd a korlátozásokat.

A tilalom megsértése pénzbüntetést von maga után, ennek összegéről azonban egyelőre nem döntöttek.

Az egyik munkácsi koszorúkereskedő nem elégedett a korlátozás bevezetésével. Mint elmondta, rengeteg pénzt fektettek a nyersanyagok beszerzésébe, az áttérésre adott kevés idő pedig ellehetetleníti az eladást.

Hasonló üzletágban tevékenykedő kereskedő szerint az élő virág lényegesen drágább „mulatság”, emellett a külföldön dolgozók fizikai akadályokba is ütköznek a gyakori temetőlátogatás terén. Az itthon maradt idősek esetében az időjárási viszonyok is nagy szerepet játszanak abban, mennyire megközelíthető a sírkert.

Beregszászban az ügy mellé álltak

A Vérke-parti városban augusztus 1-től lép életbe a tilalom. Az intézkedés fő célja a természeti értékek védelme, a környezettudatos és fenntartható megoldások alkalmazása és megismertetése a lakossággal.

A kereskedőknek azt ajánlják, térjenek át a lebomló anyagokból készült koszorúk és növények forgalmazására.
Ukrajna-szerte hoznak hasonló döntéseket. Az Ivano-Frankivszk megyei Koszmacs, Bruszturi és Prokurava településeken az egyházi elöljárók és pedagógusok segítségét kérték a projekt sikeres kivitelezéséhez.

A szabálysértők itt 340-3400 hrivnya közötti bírságra számíthatnak.

Hogyan vélekedik az egyház?

A kárpátaljai görögkatolikusok évek óta a műanyag kegyeleti tárgyak mellőzése mellett kampányolnak. Meglátásuk szerint a plasztik kellékek használata rengeteg szemetet termel a temetőkben.

– Minden évben felhívjuk a hívek figyelmét arra, hogy kegyeletük lerovásakor részesítsék előnyben az élő virágokat, kerüljék a mesterkélt tárgyak használatát. Döntésünket egyrészt környezetvédelmi szempontból hoztuk meg, másrészt egyházi vonatkoztatása is van – mondta Fülöp János atya, a Sislóci Görögkatolikus Egyházközség áldozópapja. – Abban reménykedünk, hogy elhunyt testvérünk az örök életben van.

Ezzel párhuzamot vonva az élőket élő virággal tiszteljük meg.

Sislócon a felhívás pozitív hatása már észlelhető. János atya kifejtette, a helyiek gyakorta organikus növényekkel ékesítik a templomkertben található sírboltokat.

– Mindent összevetve, mindannyian felelősséggel tartozunk a földért, melyet a Jóisten nekünk teremtett. Környezetünk megóvása, rendben tartása ezért keresztény felelősségünk – magyarázta.

Mivel érvel a környezetvédő?

A műanyag kegytárgyak természetkárosító hatásairól sem szabad megfeledkeznünk. Molnár Ferenc felhívja a figyelmet, a műanyagokból évről évre egyre több halmozódik fel. Többet állítanak elő, így több szemét is keletkezik, ami az egészségünkre is káros.

– Nagyon sok egyszer használatos műanyagterméket gyártanak, amit szinte egyáltalán nem hasznosítanak újra – jegyzi meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének oktatója. – Sajnos az a felfogás, hogy könnyebb valamit eldobni, mint megjavítani, újrahasznosítani. A műanyagok nem túl régi „találmányok”, közel 100 éve használják őket, így még nem is tudunk mindent arról, milyen tulajdonságaik vannak. 100-200 vagy esetleg 500 év kell, míg egyes anyagok lebomlanak. A művirágból készült koszorúk, miután kikerülnek a temetőbe, számos környezeti hatásnak – napsütés, eső, hó, fagy – vannak kitéve. Ez ahhoz vezet, hogy elhasználódnak, elaprózódnak.

S azok a pici darabok, amelyek lehullnak a földre, egy bizonyos méret után már mikroműanyagnak számítanak.

Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik ezekkel az 5 mm-nél kisebb darabokkal, de még így is hiányos a tudásunk arról, milyen következményekkel jár a természetbe való kerülésük, hogyan zajlik a biodegradációjuk. Ezek a hulladékok ugyanis szinte láthatatlanná válnak, nem tudjuk, milyen problémával állunk szemben, képtelenség nyomon követni, milyen minőségű és mennyiségű szennyezés megy végbe. A mikroműanyagok természetes vizeinkbe (például ruhák mosásakor és a kozmetikai szerekből), valamint a környezetbe is kikerülnek (autógumik, koszorúk fizikai-kémiai aprózódása során), ami egyre aggasztóbb.

 Sokan a koszorúk elégetésében látják a megoldást.

– Az sem jobb, ha elégetik őket. Sőt. A műanyagoknak eltérő kémiai tulajdonságaik vannak, máshogy reagálnak különböző ráhatásokra, például a hőre is. Az elégetésük alkalmával is más-más vegyi anyagok szabadulnak fel. Ilyenkor olyan gázok kerülnek a levegőbe, amelyek az ember egészségére károsak. A szemétkérdés a temetőkben igencsak sarkalatos probléma. A hulladék a legtöbb temetőben az egyik sarokban halmozódik fel és „bomladozik”. Nálunk, Beregújfaluban fém konténerek vannak kihelyezve, szerencsére az utóbbi években egyre rendezettebbnek hat a terület. A hulladéktárolók már legalább annyit megakadályoznak, hogy ne a földön aprózódjon szét a műanyag.

Mit mond az átlagember?

Motrinec Evelin hallott a kezdeményezésről, és teljesen ésszerű döntésnek tartja.

– Bár sokan szívesebben vesznek műanyag koszorút azzal érvelve, hogy több ideig megmarad és valamivel olcsóbb is, mint az élő virágból készült, ám sokszor sajnos abba nem gondolnak bele, hogy így rengeteg kárt okoznak a környezetben – vélekedik a munkácsi fiatal. – A városi temető ma már óriási területet foglal el, és sokszor rengeteg szemetet lát ott az ember, aminek nagy részét pont a műanyag koszorúk teszik ki.

Tény az is, hogy az élő virág gyakran kétszer-háromszor drágább, és rövid időn belül el is hervad,

azonban én és a családom mindig azt részesítjük előnyben. Általában 3-4 havonta ki szoktunk menni a temetőbe, ilyenkor élő virágot viszünk a sírokra.