Testnevelő tanárként kezdte, ám családi vállalkozás létrehozása mindig is a tervei között szereplelt. Kitartásának és tettrekészségének eredménye visszaköszön a munkájában és a magánéletében egyaránt. Közlékeny, segítőkész és barátságos. Mindenkivel könnyen szót ért. Úgy érzi, megtalálta a helyét a világban. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának mai vendége Apsai Pásztornyicki Lívia vállalkozó
Csuha Ivett
– A testnevelést választotta.
– Mindig is a torna volt az egyik kedvenc tantárgyam, így a Szürtei Középiskola befejezése után a Kárpátmelléki Nemzeti Egyetemen sajátítottam el a testnevelés csínját-bínját. Sikerült a szakmámban elhelyezkedni, két éven keresztül Tiszasalamonban vezettem be a gyerekeket a mozgás világába. Ezt követően férjhez mentem, majd megszületett az első gyermekünk is. Két évvel később a szülőfalumban, Szürtében ajánlottak állást. Nem gondolkodtam sokat, elfogadtam.
– Nemcsak fizikai gyakorlatokból áll a testnevelés.
– Ahogy mondani szokták, ép testben ép lélek. Sokat beszélgettünk a gyerekekkel, felkészültünk az aktuális témára, emellett azonban törődnünk kell a fiatalok mentális állapotával is.
– Időközben vállalkozásba kezdett.
– A családdal szaunaépítésbe fogtunk. Egy idő után nehéz volt összeegyeztetni a két tevékenységet, így döntenem kellett. A választásom a közös vállalkozásra esett. Nagyon szerettem tanárként dolgozni, a gyerekekkel való munka feltöltött. A tanulók elégedettsége, a kitartásuk folyamatosan motivált.
– Nem mindennapi ágazatot választottak.
– A férjem mindig is odavolt a szaunázásért, amit a barátaival hetente végzett is. Aztán elhatározta, épít itthon egy „izzasztókamrát”. A bátyámmal összefogtak, és elkezdték átalakítani édesapám egykori asztalosműhelyét. Eleinte kicsit hitetlenül álltam az elképzelés előtt, nem bíztam a gyors megvalósításban. A fiúk azonban éjt nappallá téve, saját munkájuk mellett dolgoztak, szinte mindent maguk állítottak össze.
– Több mint nyolc éve működnek sikeresen.
– 2013. január 6-án nyitottuk ki a West Szauna kapuit a nagyközönség előtt. Azóta lehetőségeinkhez mérten – a vendégek igényeit figyelembe véve – újítottuk, szépítgettük, bővítettük a helyiséget. Két évvel ezelőtt teljesen átvettük a szauna és a medence működtetését, a bátyám pedig az udvarunk utcafronti részén található élelmiszerboltot üzemelteti.
– Különváltak az útjaik, a vállalkozás mégis családi maradt.
– Így van, most a férjemmel teszünk bele apait-anyait az üzlet felvirágoztatásába. Nagyon a szívünkön viseljük az azóta már West Szauna és Medence sorsát, a rengeteg belefektetett munka szinte a gyermekünkké tette azt. Alkalmazottakat nem foglalkoztatunk, így az összes feladat ránk hárul. Óriási hálával tartozom anyukámnak, akinek a segítsége nélkül lehetetlen lenne kivitelezni a terveinket. A munkám minden mozzanatát élvezem. Nem ijedek meg a fahordástól, bátran elvállalom a tűzrakást, illetve gond nélkül kitakarítom a medencét is. Elértem a célom, azzal foglalkozom, amit szeretek.
– Emellett szerteágazó tevékenységet folytat.
– Vágott és cserepes virágok értékesítésével is foglalkozom, illetve szőnyegtisztíttatást is vállalok.
– Egy portán él és dolgozik.
– Ez egyrészt előnyös, hiszen minden közel van, illetve a saját magam főnöke lehetek. Másrészt azonban nincs sok magánéletünk, hiszen a vendégeink az udvarunkon pihennek és élvezik ki a szabadság pillanatait.
– Ön hogyan tud kikapcsolódni?
– Amikor a családommal elutazunk, olyankor teljesen kikapcsolom az agyam. Időhiány miatt ritkán adódik erre lehetőség, ám amennyiben sikerül megszervezni egy-egy kiruccanást, úgy az örök élmény marad. Vágyálmom a családom társaságában elutazni Kréta szigetére.
– Meséljen a családjáról.
– Az egyetemi tanulmányaim mellett a téglási gyorsbüfében vállaltam munkát. Laci az egyik vendégünk volt, és – mint utólag bebizonyosodott – annyira ízlett neki a hamburger, hogy lassan tíz éve fogyasztja. Öt év ismeretség után összeházasodtunk, majd egy évvel később, 2012. augusztus 4-én megszületett a kisfiunk, Kevin. 2019-ben újabb gyermekáldás adott okot az örömre, hét év különbséggel ugyanazon a napon jött a világra második kisfiunk, Noel. Kevin külsőre rám hasonlít, jellemében azonban van valami az apjából is. Noel inkább az édesapja vonásait örökölte. Hasonlókorú képeiken azonban a két gyerek szinte megkülönböztethetetlen.
– Gondolkodnak a családbővítésen?
– A legnagyobb öröm az életemben a gyermekeim születése. Az első fiunk után kislányra számítottunk, ám egy másodpercig sem bánom, hogy két fiam lett. Nem zárkózunk el a családbővítéstől.
– Ad mások véleményére?
– A férjem szerint egyes kérdésekben túl sok ember véleményét hallgatom meg. Igyekszem változtatni ezen.
– Szokott előre tervezni?
– Egy idő után feladtam a próbálkozást. Sokáig igyekeztem pontos napirend szerint végezni a tennivalóimat, ám ebben az üzletágban ez nem így működik. Hiába tervezem azt, hogy például szombat délután elszaladok a piacra, nyugodtan bevásárolok és finom vacsorát főzök… Ha telefonál a vendég, rendelkezésére kell hogy álljunk.
– Nem zavarja ez a folyamatos készenlét?
– Néha nehéz. Előfordul, hogy elgyengülök, ám ha visszamehetnék az időben, mindent ugyanígy tennék.
– Az elmondottak arra engednek következtetni, hogy rugalmas típus.
– Szerettem az állandóságot, ehhez képest az életem eléggé mozgalmasra sikeredik. Eleinte gyakran pánikba estem, rágörcsöltem a megoldás keresésére. Mára már könnyebben veszem az akadályokat, hiszen minden okkal történik.
– Célja elérése kitartást igényelt.
– Fáradhatatlanul igyekszünk megvalósítani a terveinket. Egyre nagyobb az önmagamba és a családunkba vetett hitem, magabiztosabban tekintek a jövőbe. Büszke vagyok arra, amit a családdal közösen elértünk.
– Vallásos?
– Keresztény nevelést kaptam, lehetőségeinkhez mértem igyekszünk a templomba is eljárni. A gyermekeinket is hasonló szellemben formáljuk. A Biblia olvasása erőt ad a nehézségek leküzdéséhez.
– Érték megpróbáltatások?
– Édesapám halála volt életem legnagyobb mélypontja. Tizenöt évesen úgy éreztem, nincs kiút. Édesanyámnak köszönhetően sikerült feldolgoznom ezt a tragédiát.
– Jó emberismerő?
– Mindig is könnyen kiismertem a körülöttem lévőket. Nagyon ritkán fordult elő, hogy tévedtem az emberek megítélésével kapcsolatban.
– Mi az, ami kihozza a sodrából?
– A képmutatás, a hazugság és a rágalmazás.
– Beismeri a hibáit?
– Ez is tanult jellemvonásom lett. Amennyiben nincs igazam valamiben, elfogadom, sőt, amennyiben a helyzet megköveteli, bocsánatot is kérek. Én sem szeretek haragot tartani, hamar megbocsátok, ám néhány tüske megmarad.
– Kedvenc mottó?
– Zig Ziglar mondata szokott eszembe jutni, miszerint amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.
