A Kárpátaljai Hazajáró Egylet számtalan érdekességet tartogat a természetjárók számára. Hétről hétre érdekes és izgalmas helyszíneket választanak úticélul. Ezúttal Közép-Európa legnagyobb meteoritjának nyomába eredtek.
Simon Rita (Csillagfalva)
A különleges állomást már nem először iktatták be a túráik közé. Tavaly is népes társasággal keresték fel a helyet. Az idei 17. túrájukon 51-en indultak a csillagfalvi (Knyahinya) meteorit „felfedezésére”.
A kondrit a maga 500 kilogrammjával a legnagyobb tárgy, mely Közép-Európa területén bolygónk légterébe lépett. Vezsdel László túravezető elmondta, 1866 június 9-én Csillagfalva felett robbant szét a „hullócsillag”, amely mintegy 1200 darabra esett szét, a legnagyobbat a falutól 8 km-re lévő hegyi tisztáson találták meg. Korabeli visszaemlékezéseket is hallhattunk, amelyből megtudtuk, a környékbeliek azt hitték, eljött a világvége.
Ma már csak egy emlékmű őrzi a nem mindennapi esemény hírét. Ha magát a meteoritot szeretnénk megnézni, akkor egészen Bécsig kellene utaznunk.
A Hazajárók viszont az Ung völgyébe tartottak egy kellemes, nem túl megerőltető, 13 kilométeres erdei sétára. A csapat ismét vegyes volt, idősebb és fiatalabb tagok is csatlakoztak, és mint mindig, most is voltak új arcok.
Mivel az ösvény az ukrán–szlovák államhatár közelében vezetett, kíséretet is kaptunk.
Ez csak még jobban fokozta a rejtelmességet, kíváncsian lépkedtünk előre. Az emlékhelyhez érkezve többen is megkapták a tizedik túra után járó Hazajárós bögrét, illetve két születésnapost is köszönthettünk. A köszöntők és a Hazajárós mottó elszavalása után, szokás szerint, elénekeltük a nemzeti imádságunkat is.
A kis pihenő épp arra volt elég, hogy erőt gyűjtsünk a kacskaringós erdei ösvényhez, amely a túravezetők állítása szerint Kárpátalja legszebb vegyeserdője. Kétkedve fogadtam az állítást, ám ahogy beljebb értünk lenyűgözött a látvány: tökéletes zöld terep, égbe meredező bükkfák, üdítő fenyők.
A mély csendet csupán a jókedvű túratársak éneke törte meg, amelytől aztán a kirándulás végéig zengett a környék.
Patakófalu (Sztuzsicja) közelében értünk ki az erdőből, ahonnan még egy pillantást vethettünk a hegyekre, majd leértünk a faluba. Ott indulás előtt az Ungi Nemzeti Természetvédelmi Parkhoz tartozó közel ezeréves Tölgyapót is megtekinthettük. A famatuzsálem akkora, hogy csak tizenöt ember tudta körbe érni…
Még egy pár fotó, pár vicc, aztán mindenki hátradőlhetett a buszban, ami visszavitt Beregszászba. Míg egyesek a túrát emésztették, mások már a következőről beszéltek, ami a kevésbé ismert, 1324 méteres Kalocsa-bércre (Tyapes) vezet. A sátras kaland Alsókalocsán indul, majd másnap 12 kilométeren át gyönyörködhetnek a lélegzetelállító tájban. Kár lenne kihagyni!
