A klímaváltozás okozta globális felmelegedés nem egy jövőbeli esemény: az enyhe telek, perzselő nyarak, aszályok, özönvízszerű esőzések, áradások, villámárvizek vagy éppen heves szélviharok formájában már most is érzékelhetjük egyre erősödő hatásait. Ehhez kapcsolódott legutóbbi, a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán közzétett kérdésünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire tekinthetőek valós veszélynek a jelenkori globális klímaváltozás hatásai?
Szabó Sándor
Néhány hete történelmi méretű árvíz sújtotta Németország nyugati részét, de Luxemburgban, Belgiumban, Északkelet-Franciaországban és Hollandiában is súlyos károkat okozott az áradás. A csapadék mennyisége a leginkább érintett területeken a több száz millimétert is elérte 48 óra alatt, ami két-három havi átlagos mennyiségnek felel meg – írta a helyi meteorológiai szolgálatok jelentése és a modelladatok ellenőrzése alapján a Severe Wheather meteorológiai honlap. A meteorológusok szerint ilyen heves esőzéssel járó, nagy kiterjedésű és stabil időjárási helyzet meglehetősen ritka – Nyugat-Európában az utóbbi 15 évben egyszer sem fordult elő. Egyes kutatók úgy vélik, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy az éghajlatváltozásnak mennyiben van köze a több napos égszakadáshoz, de a korábbi modellkutatásokból és a statisztikákból tudható, hogy egyértelmű trend az extrém mennyiségű csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése.
Sajnos a természeti katasztrófákból Kárpátaljának is kijutott az elmúlt néhány évtizedben, csak gondoljunk az 1998-as és a 2001-es tiszai árhullámra, melyek során számos felső-tiszai és magyarországi mérőponton megdőltek az addigi vízállás maximumai.
De nem kell ennyire messzire visszatekintenünk, jelentős esőzések miatt az utóbbi években, sőt hónapokban is több villámárvíz és sárfolyam söpört végig a hegyvidéki területeken, az áradások minden esetben hatalmas károkat okoztak. Kutatások szerint a legnagyobb mértékű befolyással a vízszint növekedésére az éghajlati összetevők változása van, közöttük is a csapadékátlagok növekedésének, az időközönként nagy mennyiségű napi csapadéknak. Ezek előfordulási gyakorisága az utóbbi évtizedekben fokozatosan emelkedik. Szinte állandósultak a régióban az időjárási anomáliák, a szélsőséges meleget, hidegfront és jelentős csapadékkal járó zivatarok, jégesők, extrém viharok váltják.
Kutatások szerint, ahogy világszerte, úgy Kárpátalján is jelentős mértékben változtak az éghajlati viszonyok az elmúlt évtizedekben. Vira Balabuh, a Hidrometeorológiai Intézet Meteorológiai és Klimatológiai Osztályának vezetője által módszeresen gyűjtött és nemrég közzétett éghajlati adatok szerint
az éves középhőmérséklet a nyolcvanas évek vége óta emelkedik. A meteorológus elmondta, Kárpátalján az átlaghőmérséklet az elmúlt 60 évben folyamatosan változott.
Más ukrajnai régióktól eltérően azonban ezek a változások egészen eltérőek voltak. A 60-as, 70-es és 80-as évek közepén az éves átlaghőmérsékelt csökkenő tendenciát mutatott, ezzel szemben a 80-as évek végétől a hőmérséklet emelkedése figyelhető meg. A kutatás szerint az elmúlt 30 évben (1991-től 2020-ig) a júliusi átlaghőmérséklet 1,5°-kal nőtt az 1961–1990-es normához képest. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben a július csaknem 2°-kal melegebb, ugyanakkor 2010-ben és 2012-ben „a havi átlaghőmérséklet a 4°-kal haladta meg az átlagot”. Éves szinten az elmúlt 30 évben 0,7-,08 °C fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A nyarak melegebbek a telek enyhébbek lettek. A levegő hőmérséklete leginkább januárban (1,6°C), augusztusban (1,7°C) és júliusban (1,4°C) emelkedett. Az átmeneti évszakok (őszi és tavaszi) átlaghőmérséklete 0,5 – 0,6°C-kal nőtt. Egyre több a hőségnap, vagyis amikor a napi maximumhőmérséklet eléri a 30°C-ot. A kutatók és a klímamodellek előrejelzései szerint nagy biztonsággal állítható, hogy a hőmérsékleti szélsőségek gyakorisága a jövőben tovább nő.
Az éves középhőmérséklet várhatóan 1-2,5 °C-kal emelkedik a 2021–2050-as időszakban, a 2071–2100-as időszakra pedig a 2-5°C-ot is eléri majd a felmelegedés mértéke. A nyarak átlagosan 6°C-kal lesznek melegebbek az évszázad második felében.
A csapadék szélsőségeinek változásai nehezebben kimutathatók, mint a hőmérsékletváltozások, azonban a trendek minden évszakban egyre tartósabb aszályos időszakokat jeleznek. További jellegzetes változás, hogy az éves csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik a korábban jellemző, egyenletesen eloszló esőzések helyett. Vira Balabuh kiemelte, kutatások szerint Kárpátalján a csapadék évi átlagos mennyisége 2050-ig ugyan mindössze 4 százalékkal nő, viszont májusban, szeptemberben és decemberben a növekedés jelentősebb és intenzívebb lehet. Mindez oda vezet, hogy a 21. század közepéig megnő a heves esőzésekkel járó napok száma. A hőmérsékletemelkedés és a páratartalom változása komoly hatást gyakorol a folyók hidrológiai állapotára a régió hegyvidéki részén, különösen Rahó körzetében, a Felső-Tisza vidékén. Késő ősszel és a télen az eső, illetve a hó olvadása miatt megnő árvizek gyakorisága.
Nyáron a folyók vízhozama a csapadék csökkenésével átlagosan 5–10 százalékkal csökken, de a heves esőzések miatt árvizek alakulnak ki.
Az őszi periódus a víztartalom szempontjából egyáltalán nem változik, az októberi csapadék csökkenést (-35%) kompenzálja a szeptemberi és a novemberi növekedés (+ 17%, illetve + 4%). A szakértő szerint nem lehet hátradőlni, Kárpátalján, egész Ukrajnához hasonlóan, azonnali intézkedésekre van szükség az új éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodáshoz. Ellenkező esetben elkerülhetetlenné válnak a természeti katasztrófák.
A változás tovább folytatódik és az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben további extrém hatások várhatók: egyre melegebb és szárazabb nyarakra, fokozódó árvízveszélyre, hirtelen, nagy tömegben lezúduló csapadékra, illetve heves szélviharokra kell készülnünk. A mind gyakoribbá váló rendkívüli időjárási események egy globális méretű veszélyes folyamat tünetei. A klíma változása valószínűleg az emberiség egyik legnagyobb kihívása a 21. században.
Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók 100! százaléka szerint nem eltúlzottak a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredmények. Vagyis a szélsőséges időjárásért egyértelműen a klímaváltozás okolható.
