Miből él egy kárpátaljai? – A szépségipar körmére néztünk

Miből is él egy mai átlagos polgár Kárpátalján? – cikksorozatomban, melynek ez az első írása erre a kérdésre keresem a választ. Kezdjük a szépségiparral!

Dobán Vivien

Csongovai Fudella Melissza műkörmös, szemöldök- és szempillastylist, sminkes, fodrász.

– Hogyan csöppentél ebbe a szakmába? Mennyire volt tudatos döntés?

– 10 évesen zongoraművész szerettem volna lenni, és ebben a szüleim is támogattak. Így kerültem Debrecenbe a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnáziumba. 2011-ben érettségiztem. Ez idő alatt is érdeklődtem már a szépészeti dolgok iránt. A nagyobb eseményeken frizurát és sminkeket készítettem a csajoknak a kollégiumban. Ahogy befejeztem a gimit, teljesen biztos voltam benne, hogy a szépségipart választom. További tanulmányaim nagy részét is Magyarországon folytattam. Nem terveztem, hogy visszatérek Kárpátaljára, de az élet úgy hozta, hogy a szerelem miatt hazajöttem szülőfalumba, azóta 9 éves házasok vagyunk a férjemmel, és itt is maradtunk.

A batári fiatal nő ez idő alatt számos továbbképzésen fejlesztette tudását, tíz éve megnyitotta saját szépségszalonját. 2017-ben részt vett a Christal Nails Nemzetközi Oktatási Képzésén, ahol megszerezte a legmagasabb, Absolute International Myster Educator címet. Melissza elmondása szerint egy álma vált valóra, hisz ez által már oktathat is.

– Mennyire jövedelmező ez a foglalkozás?

– A középkategóriába sorolnám. Nyilván luxusvillát nem tudsz venni, de jól meg lehet élni belőle. Én, mint nagycsaládos anyuka, biztos, hogy egyedül nem tudnám eltartani a családom, viszont így, hogy nekem és a férjemnek is van munkahelye, a kettőnk fizetése elég.

– Előnyök?

– Manapság a szépségipar igazi sikerágazatnak számít. Nagy igény van már ezekre a szolgáltatásokra vidéken is. Folyamatos fejlesztések, újdonságok jelennek meg, egy percig sem unatkozhatunk. Én mindent szeretek, ami művészet. Vegyük például a körömépítést, aminél egyszerre lehetek szobrász és festő is. Itt igazán kiélhetem alkotói vágyamat. A befektetett munka végül megjutalmaz a szépségével. Szerintem ez a kulcsszó: jó érzés szépet alkotni!
Hátrányok közül Melissza a hát, csukló és különböző ízületi fájdalmakat hozta fel. Tapasztalatai szerint ebben a szakmában naprakésznek kell lenni, az ember nem engedheti meg magának, hogy betegség miatt elmondjon egy esküvői sminkelésről, frizura elkészítéséről. Így volt olyan, hogy 40 fokos lázzal vagy épp törött lábbal varázsolta széppé menyasszonyt.

– A koronavírus mennyire szólt bele a ti munkátokba?

– A tavalyi év mélyrepülés volt, de nemcsak a korlátozás és a zárva tartás miatt, hanem azért is, mert rengeteg vendégem külföldre költözött. Azóta viszont folyamatos elővigyázatossággal és persze az aktuális járványügyi szabályok betartásával, nyitva tart a szalon, a távozottak helyett új vendégek jöttek, így nem látom kilátástalannak a helyzetet!

– Megfordult-e a fejedben, hogy külföldre költözz?

– Tizenéves koromban el sem tudtam volna képzelni, hogy én valaha Kárpátalján fogok élni. Azóta nagyon sokat változott a véleményem ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Régebben sokat gondolkoztam azon, hogy mennyivel könnyebb lenne az anyanyelvemen oktatni, vagy egy olyan körmös szalonban dolgozni, ahol folyamatosan magyarul beszélhetek. Ma már kicsit másképp látom a dolgokat. Amennyi időt a családom mellett a munkára tudok fordítani, azt pontosan kitöltik a vendégeim és a tanulóim, így bárhol is lennék a világban, úgy sem tudnék többet dolgozni.

Manikűrösnek lenni tehát jó dolog és ez érvényes az egész szépségiparra is. Amennyiben a piszkos anyagiakat nézzük, minimális vendégszámmal is szép összeget lehet keresni naponta. Ha az ember pedikűrt is vállal, az összeg növekszik. Az biztos, hogy nagyvárosokban több klienssel és magasabb árak mellett dolgoznak a szakmabeliek, viszont manapság már a vidékiek sem panaszkodhatnak. Fodrászra, sminkesre talán nem mindenki költ, de valljuk be, a nők túlnyomó többsége szeret „a körmére nézni”.