Nagyberegi kistérség: Rácáfoltak a károgókra │KISZó-riport

Ukrajnában még 2015-ben született törvény a közigazgatási reform elindításáról, amelynek célja az ország decentralizációja, a helyi önkormányzatok jogkörének bővítése, valamint a területi-közigazgatási beosztás átalakítása volt. Ennek során a korábbi 337 helyi önkormányzat (városi, nagyközségi és községi tanácsok) helyett Kárpátalján 64 kistérség jött létre, és a 13 járás 6-ra redukálódott. A többségében magyarok lakta területeken a Beregszászi járásban Beregszász, Bátyú, Nagybereg, Nagybégány, Mezőkaszony, Tiszaújlak és Tiszapéterfalva központtal, az Ungvári járásban Nagydobrony, Szürte, Kincseshomok és Csap központtal alakult kistérség. A Felső-Tisza szórványvidékén Visk lett a magyar bástya. Új sorozatunkban ezeket a kistérségeket igyekszünk közelebbről megismertetni és bemutatni.

Szabó Sándor

Első alkalommal a Szürtei egyesülést vettük górcső alá, majd a Csapit térképeztük fel, ezúttal a Nagyberegi kistérségbe látogattunk el. Az új közigazgatási egység 2020. június 12-én jött létre, Nagybereghez három önkormányzat 4 települése (Beregújfalu, Felső- és Alsóremete illetve Kovászó) csatlakozott. A tavaly október végi önkormányzati választásokon ifj. Urszta János nyerte a polgármesterválasztást, aki mögött mindkét magyar szervezet felsorakozott. A kistérségi tanácsban 22 tagú a képviselőtestület, ahová: Nagybereg 9, Beregújfalu 6, Alsó- és Felsőremete 2-2, Kovászóról pedig 3 képviselőt delegált. Többségük (15-en) önjelöltként szerzett mandátumot, a KMKSZ két, az UMDSZ egy képviselőt tudhat a magának, ennek ellenére a tanácsban létrejött egy magyar többségű koalíció.

Ifj. Urszta János a települések számát, a lélekszámot és területét tekintve az egyik legkisebb kistérséget irányítja a megyében, ám ettől még nem lesz kevesebb a megoldásra váró probléma, viszont a lehetőségek sokkal szűkebbek, mint egy nagyobb csoportosulás esetében.

Ráadásul az új polgármesternek úgy kell megbirkóznia a feladatokkal, hogy korábban nem töltött be ilyen pozíciót, így a gazdasági életben szerzett gyakorlati tapasztalatai mellett, egy erős csapattal vágott neki a kistérség irányításának.

– Újszülött vagyok ebben a rendszerben, de ez elmondható az új közigazgatási rendszerről is – kezdte a beszélgetést a polgármester. – Kemény fába vágtam a fejszémet, de sikerült egy olyan csapatot kialakítani, ahol a fiatalabb és tapasztaltabb önkormányzati dolgozók megfelelő minőségű keveréket alkotnak. Hozzáértő embereket kerestem a polgármester-helyettes, jegyző, könyvelő, osztályvezetői pozíciókba, akik már ismerik a kistérség falvait, és dolgoztak azokban.

A polgármester szerint a legnagyobb megoldásra váró probléma a kistérségben az úthálózat minőségének javítása.

Az összekötő és a bekötőutak is drasztikus állapotban vannak, évek óta nem végeztek itt komolyabb burkolati javításokat.

– Az utak elengedhetetlenek a fejlődéshez, hiszen megfelelő úthálózat hiányában elmaradnak a befektetők, akikre a nagy munkanélküliség csökkentése érdekében szükség lenne, valamint a turizmus irányába is tudnánk nyitni – fogalmazott Urszta János. – Az első fél év után változtatásokat eszközöltünk a költségvetésben, sikerült 500 ezer hrivnyát elkülöníteni a beregújfalui bekötőút kátyúzására, amelynek társfinanszírozója a megyei közútkezelő szolgálat, amely szintén félmillió hrivnyával szállt be az útfelújításba. A tervek szerint az egymillió hrivnyából a Nagyberegen található Mező utca útburkolatát is felújítjuk, amelyen esőzések után szinte nem lehet közlekedni.

Rámutatott arra, hogy bár Nagybereg a kistérség központja, nem élvez prioritást. Az első perctől azt az elvet célozták meg, hogy minden, a kistérséghez tartozó településen arányosak legyenek az aktuális fejlesztések. Ám a korlátozott anyagi lehetőségek miatt ez nehezen kivitelezhető.

A kistérség költségvetése 48 millió hrivnya egy évre, a legnagyobb bevételi forrását a földadó és a személyi jövedelemadó jelenti.

– Jelentős bevételi forrásoktól esünk el amiatt, hogy a beregszászi erdőgazdaság Makkosjánosiban van bejegyezve, tudniillik a Beregszászi járás erdőinek 75 százaléka a Nagyberegi kistérségben található – ecsetelte a borász végzettségű polgármester. – Így az adók jelentős része a Beregszászi kistérségbe folyik be. Ennek kapcsán levélben fordultunk a megye kormányzójához és az illetékes szervekhez. Egyelőre konkrét válasz nem érkezett. Minimális összegek folynak be hozzánk, miközben az erdők jelentős részét a mi kistérségünkből termelik ki, ami bosszantja az embert. Szintén bántó probléma, hogy vontatottan halad a földterületek átvételének és leltárba vételének ügymenete. Ezen a téren igen nagy káosz van, nem tudjuk, ki használja a földet, hová adózik utána. Az év végéig szeretnénk ezt végigzongorázni, ám az eddig elvégzett munka alapján, ez akár tovább is eltarthat. Ez egyaránt igaz a magánkézben lévő és az önkormányzati földekre egyaránt. Csak hogy értse, Kovászóról, Alsó- és Felsőremetéről minimális összegek folynak be a földadóból. Az emberek nem akarnak adózni, viszont elvárják, hogy fejlesszük a kistérséget, ám ez a jelenlegi közigazgatási rendszer alapján csak a kistérségek költségvetéseiből valósítható meg, és ha nincsenek bevételeink, akkor meg van kötve a kezünk.

A kistérség területén működő legnagyobb vállalat a Hoch-Bereg német–ukrán vegyesvállalat, amely ruhaipari termékek előállításával, pontosabban kapuskesztyűk varrásával foglalkozik, és több tucat embernek biztosít munkát a településen és a környező falvakban. Vannak boltok és mezőgazdasági vállalkozások is, ám ezek nem számottevőek. A településen kisebb szállásadók is vannak, ám az utak állapota miatt kevés turista fordul meg erre. Perspektívát jelenthet a szőlészet és borászat fejlesztése, illetve a vadászturizmus jelentőségét is lehetne növelni a kistérségben.

– Július elején részt vettem Makkosjánosiban a Bereg–Ugocsa 2021 elnevezésű nemzetközi üzleti fórumon, ahol több érdeklődő befektetővel is folytattam eszmecserét és telefonszámot is cseréltünk – tért ki a kistérség első embere az esetleges kitörési lehetőségekre. – Itt megismerkedtem Szatmárnémeti település polgármesterével, és abban maradtunk, hogy megpróbálunk közös pontok mentén együttműködni. Szekszárddal testvértelepülési kapcsolatot alakítanánk ki. Szeretnénk befektetőket bevonzani, új munkahelyeket teremteni a kistérségben, ugyanis sokan kényszerülnek külföldi munkavállalásra. Az AgroLucski mezőgazdasági nagyvállalat a kistérségben körülbelül 1200 hektáron foglalkozik növénytermesztéssel. A nagyvállalat az adók mellett anyagilag is támogatja az önkormányzat különböző projektjeit, a közeljövőben egy fedett ravatalozó kivitelezésére nyújtanak nekünk anyagi finanszírozást.

– A kistérség fejlődése és felemelkedése érdekében a mostaninál sokkal konstruktívabb együttműködésre lenne szükség a képviselőtestületben.

Ehelyett egyes képviselők beadványokkal bombáznak engem, hátráltatva ezzel az önkormányzat munkáját. Jelenleg a 22 tagú testületből hárman adták vissza a mandátumukat, így 19 képviselőnk van. Három körzetben is előrehozott választásokat kell kiírnunk, ráadásul a választásokat a törvények értelmében a kistérség költségvetésének kell finanszíroznia, ami az amúgy is nehéz anyagi helyzetben komoly érvágást jelent. Októberben Beregújfaluban két körzetben és Kovászón lesznek előrehozott választások, korábban már volt egy, ami 150 ezer hrivnyánkba került.

A nehéz anyagi helyzetben lévő embereknek szociális és gyógyszertámogatást nyújtunk.

– Nagyberegen van a kistérség bázisiskolája, amelynek Beregújfaluban, Kovászón és Felsőremetén van kirendeltsége – nyilatkozta lapunknak Orosz Ludmilla, az oktatási osztály vezetője, aki ez év februárjától irányítja a részleget. – Mindenhol lezárult az atesztáció, gőzerővel készülünk az új tanévre, iskolaösszevonásokról nincs szó a kistérségben. Felállítottunk egy bizottságot, amely ellenőrzi majd az intézmények felkészültségét az új tanévhez. Ez elsősorban villamos hálózat ellenőrzése, tűzvédelem megléte, a fűtési szezonhoz való felkészülés. A nagyberegi iskolában ezen a téren nincsenek gondok, ám más intézményekben nem ilyen jó a helyzet. A fűtési szezon kezdete előtt a kovászói iskolában tervezünk fűtéskorszerűsítést, hogy csökkentsük a rezsiköltségeket.

Pozitívum, hogy nincs pedagógushiány a kistérségben. Vannak óvodák, ahol még kályhával fűtenek, ezeknek az előkészítése is zajlik a fűtési idényre.

Három óvodában a villámvédelmi rendszert kell kiépíteni, ami komoly, körülbelül 130 ezer hrivnya kiadást jelent. Minden településen van kultúrház, ám ezeknek az épületeknek az állaga az évek alatt jelentősen megromlott. Terveink természetesen vannak, szeretnénk színházi, esetleg bábszínházi és művészeti szakköröket létrehozni – hangsúlyozta Orosz Ludmilla.

Sütő Lajos, volt beregújfalui faluvezető, a Nagyberegi kistérség első polgármester-helyettese, aki 26 évig dolgozott polgármesterként, kendőzetlenül beszélt az új közigazgatási struktúra hiányosságairól, buktatóiról és jövőjéről.

– Lehet, hogy hosszú távon ennek fényes jövője van, de az eltelt nyolc hónap alatt nekem az a benyomásom, hogy a korábbi önkormányzati rendszer kidogozottabb, pontosabb és jobb volt – mondta az alpolgármester. – Operatívabban, gyorsabban tudott reagálni a fellépő problémákra a képviselőtestület, illetve a polgármester. A polgármesterek és önkormányzatok, melyeknek megvolt az anyagi háttere, ma nosztalgiával gondol vissza azokra az időkre. Talán a leglényegesebb, hogy a régi önkormányzatok nem voltak annyira túlpolitizálva, mint a mostaniak. A nagyberegi képviselőtestület és önkormányzat munkája gyakran gátolva, akadályozva van egyes képviselők és politikai pártok ambíciói miatt. Minden megnyilvánulásukban, a cél keresztbe tenni, akadályozni az önkormányzat munkáját, a polgármester tevékenységét. Aztán nyugodt szívvel hirdetni, terjeszteni azt, hogy itt senki semmit nem csinál. Sikerült rácáfolnunk arra, hogy a 64 kárpátaljai kistérség közül a nagyberegi lesz az első, amely csődöt jelent. Mi nem nulláról, hanem mínuszról indultunk, részben a remetei önkormányzat által felhalmozott hátralék miatt. Jelenleg a kistérség számláján 5,5 millió hrivnya tartalék van. Úgy értük ezt el, hogy a miénk a legkisebb apparátussal tevékenykedő önkormányzat, és mindenki pluszfeladatokat vállal. Sikerült továbbá elérnünk, hogy a beregszászi erdőgazdaságban dolgozók bére után a személyi jövedelemadót ide fizetik be. A kistérség anyagi háttere stabil és kiszámítható, és ez a legfontosabb. Már látjuk az alagút végét, úgy saccoljuk, hogy a 2022-es évet jelentős pénztartalékkal tudjuk zárni, amit a képviselőtestület majdan a saját belátása szerint olyan felújításokra fordít, amelyre szükség van. Van ennek a kistérségnek jövője, csak néhány képviselő szemléletén kellene változtatni. Ha már nem segítenek, legalább ne tegyenek keresztbe, hagyjanak minket dolgozni – emelte ki Sütő Lajos.

Kapcsolódó írásaink:

A Csapi kistérség vezetői nem látnak a város határain túl │KISZó-riport

Szürtei kistérség: megvalósítható terveket tűznek maguk elé │KISZó-riport