Szakmai-tudományos közösségépítésen dolgoznak határon innen és túl.
A Külügyi Műhely Alapítvány jelenlegi formájában 2018-ban kezdte meg szakmai munkáját. A szervezet célja, hogy megszólítsa és bevonja a profiljához illeszkedő szakterületeken tanuló hallgatókat, oktatókat és kutatókat, ezáltal egy tudományterületeken átívelő szakmai közösséget építsen fel. A közösségépítés mellett, azzal összhangban a Külügyi Műhely Alapítvány tudományos és tudománynépszerűsítő tevékenységet is ellát. Kezdetekről, kapcsolatépítésről és tervekről beszélgettünk a szervezet gondozásában megjelenő Külügyi Műhely c. online tudományos folyóirat alapító-főszerkesztőjével, Tóth Zoltán Balázzsal.
Simon Rita
– Mielőtt rátérnénk az alapítvány munkájára, ossza meg velünk, mivel foglalkozik.
– Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állami- és Jogtudományi Kara Politológia szakán, illetve az ELTE Társadalomtudományi Kar Nemzetközi tanulmányok szakán szereztem meg az alapképzést igazoló oklevelemet. Aztán a Nemzet Közszolgálati Egyetemen az Európai és nemzetközi igazgatásszervező mesterképzést végeztem el – kezdi beszélgetésünket Tóth Zoltán Balázs. – Már 2013-ban, a mesterképzés alatt el kezdett érdekelni a tudomány világa, ekkor adódott lehetőségem nyomtatásban is megjelentetni az első írásomat egy magyarországi tudományos folyóiratban, ami egy könyv recenzióját tartalmazta. Már a mesterképzés alatt felvételt nyertem a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramba, amelynek köszönhetően be tudtam kapcsolódni a magyarországi központi államigazgatás világába, ugyanakkor a tudományos tevékenység egy rövidebb ideig a háttérbe szorult. 2016-tól fokozatosan, egyre nagyobb hangsúlyt fektettem a kutatói-tudományos tevékenységemre, amelynek köszönhetően az évek során több projektbe is bekapcsolódhattam kutatóként/szakértőként, immáron több mint 30 tudományos közleményt jegyzek, illetve tudománymenedzseri ismeretekre is szert tehettem a Külügyi Műhely Alapítvány keretein belül. A kutatási területem az észak-afrikai és a közel-keleti régió biztonsági kihívásainak elemzése, rendszerezése. Ugyanakkor az elmúlt években egy másik, sokkal specifikusabb terület is el kezdett érdekelni, amellyel az államigazgatásban töltött éveim alatt ismerkedtem meg, mint egy, a téma köré szerveződő munkacsoport delegált tagjaként.
Ennek köszönhetően jelenleg a globális pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem mélyreható vizsgálatával is foglalkozom.
Ezen kutatási fókuszt természetesen az általam említett régiókban is jól lehet vizsgálni, ugyanis az itt fekvő országok közül számos küzd magas szintű sérülékenységgel és rendszerszintű kockázatokkal. Érdekességképpen, 2021. folyamán egy kisebb volumenű kutatás keretein belül például a közel-keleti országok digitális ökoszisztémáinak feltérképezését vállaltam Összességében tehát elmondható, hogy az évek során kettő kutatási fókusz kijelölése mellett végzem a tudományos tevékenységemet: egyfelől az észak-afrikai és közel-keleti régió országaira, másfelől pedig a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre koncentrálva.
–Milyen célokat jelölt ki a tudományos munkássága kapcsán?
– Úgy vélem, hogy a tudományos életpálya felépítése egy egész életen át tartó folyamatos elhivatottságot jelent. Ennek megfelelően szeretném az elkövetkező években-évtizedekben is tovább vinni az észak-afrikai és közel-keleti országok biztonsági kockázatainak vizsgálatát, nyomon követését, amely kapcsán további tudományos folyóirat-cikkeket és monográfiákat szeretnék megjelentetni. A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem vizsgálatába pedig egy doktori képzés keretein belül szeretnék elmélyedni. Ezen kutatásokkal párhuzamosan kívánok foglalkozni a Külügyi Műhely Alapítvány szakmai munkájával is, amely meglehetősen sokrétű és összetett, kezdve a tényleges kutatói munkától egészen a szervezetfejlesztésig. Szintén egyéni célkitűzés, hogy szakértőként/külső szakértőként bekapcsolódhassak egy kutatási intézmény munkásságába, összhangban a kutatási tevékenységemmel.
– Térjünk rá a Külügyi Műhely Alapítványra, amely jelenlegi formájában 2018-ban kezdte meg működését. Miért tartotta fontosnak, hogy életre hívjon egy ilyen szervezetet?
– Úgy láttam, Magyarországon nem sok olyan, felsőoktatási intézményektől szervezetileg független kezdeményezés van, amely a feltörekvő, fiatal oktatói-kutatói vagy egyetemi hallgatói közösséget tömörítené egy ilyen szakmai fórumban. Illetve szintén kevés olyan civil kezdeményezés létezik, amely a nemzetközi események feldolgozását, rendszerezését és az azzal kapcsolatos tudományszervezői munkát felvállalná. Ezen céljaink megvalósításához ugyanakkor évről-évre jól megtervezett és tudatos építőmunkára van szükség. Röviden az eddigi szakmai munkánk legfontosabb mérföldköveit foglalnám össze: 2018-ban elindult a Külügyi Műhely – Gyorselemzés sorozat c. online tudományos időszaki kiadvány, 2019-ben megalapítottuk a Külügyi Műhely c. online tudományos folyóiratot,
2020-ban megkezdtük a magyarországi és a határon túli magyar szakmai szervezetekkel és médiumokkal a kapcsolatépítést, míg 2021-ben megkezdhettük „A Külügyi Műhely Alapítvány tudományos közösségépítési tevékenységének fejlesztése” c. projektet,
amely a Nemzeti Együttműködési Alap terhére valósul meg. Az interjú idejére immáron 35 fiatal szakértő kapcsolódott be a Külügyi Műhely Alapítvány szakmai munkájába, akik különböző módokon – a teljesség igénye nélkül: lektorálás, kiadványszerkesztés, kapcsolatépítés, marketing stb. – segítenek a célok megvalósításában.
– Milyen volt a Külügyi Műhely c. folyóirat fogadtatása?
– A folyóirat előkészítési munkálataihoz a 2019. év elején láttam hozzá. Már az első félévben megindult a Szerkesztőbizottság tagjainak toborzása, amely felhívást a magyarországi doktori iskolákon keresztül volt lehetőségem eljuttatni a hallgatókhoz. A Szerkesztőbizottság felállítása egy nagyon dinamikus időszak volt, az eredeti elképzeléseimhez képest nagyjából kétszer annyian jelentkeztek, így sokkal több ötlet, impulzus és elképzelés alakította a folyóirat vonalainak véglegesítését. Végül 22 fiatal szakértővel indítottuk el a folyóiratot, amely szám mára 30 fő fölé emelkedett.
Idővel szükség volt arra, hogy diverzifikáljuk a folyóirat szervezeti felépítését, így mára főszerkesztő (1 fő), rovatvezetők (11 fő), a Szerkesztőbizottság tagjai, valamint szakmai támogatók felosztásban működünk.
Az idei évben pedig reményeink szerint felállítunk egy tudományos tanácsadó testületet is, amely a szakmájukban elismert oktatókat és kutatókat fog tömöríteni. A plénum célja, hogy tapasztalataikkal és meglátásaikkal segítsék a folyóirat fejlesztését.
A folyóirat létrehozásával és működésével kapcsolatosan számos pozitív visszajelzést kaptunk az évek során. Elmondható, hogy szerencsére egyre többen érdeklődnek a kiadványunk iránt, a 2021. májusi számig bezáróan összesen 100 kézirat érkezett be hozzánk – a lektorálást követően természetesen ennél kevesebb jelent meg ténylegesen. Illetve a magyarországi és határon túli médiában is számos alkalommal megjelenhettek lapszámösszefoglalók és interjúk – eddig 35 különböző megjelenésről tudok –, így kifejezetten köszönöm a Kárpáti Igaz Szónak is az érdeklődést, valamint a megjelenési lehetőséget.
– Önkéntes alapon működik a szervezet. Mi motiválja őket, illetve a szerzőket, hogy önöknél publikáljanak?
– A tudományos világban nagyon sok minden kizárólag önkéntes alapon működik források hiányában. A saját kutatási területemen, Magyarországon például mindössze egy olyan folyóiratról van ismeretem, amelyik honoráriumot fizet a beérkezett és sikeresen lektorált kéziratok után. Általánosságban tehát elmondható, hogy a szerzők, illetve a lektorok nem részesülnek tiszteletdíjban. Éppen ezért kifejezett sikerként könyvelem el, hogy anyagi ellenszolgáltatás hiányában ilyen sok szakértő kapcsolódik be a munkánkba, valamint nagy számban küldenek be szerzők kéziratokat hozzánk.
A Külügyi Műhely Alapítvány munkájába bekapcsolódó szakértőket azzal igyekszem motiválni, hogy – egyéni ambíciótól függően – bevonom a döntéshozatali folyamatokba, a közösségépítési tevékenységbe, a szervezet közösségi média felületein – Facebook, LinkedIn – népszerűsítjük a tudományos munkáikat,
előmozdítom a Szerkesztőbizottságon belül együttműködéséket, illetve folyamatosan gyűjtjük a különböző lehetőségeket (pályázatok, álláslehetőségek, publikálás stb.), amelyeket zárt csoportban és levelezőlistán osztok meg. A szerzőket pedig kutatási eredményeik széleskörű népszerűsítésével igyekszünk motiválni, amely magában foglalja a közösségi médiában, a magyarországi és határon túli magyar nyelvű médiában történő megjelenést, valamint a partneri-ismeretségi hálónkon keresztül történő népszerűsítését.
– Külhoniakkal is kapcsolatban vannak. Kárpátaljaiak is küldhetnek be írásokat?
– A folyóirat indulásától kezdődően arra törekedtünk, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegyük a publikálás lehetőségét. Ennek megfelelően a 2020-as évtől kezdődően tudatosan építjük, bővítetjük a kapcsolati hálónkat, szakmai szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, médiumokat kerestünk meg, hogy népszerűsítsék a publikációs felhívásainkat. Hivatalosan eddig 11 szakmai és 6 médiapartnerrel alakítottunk ki együttműködést, amely földrajzilag lefedi Magyarországot, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia és Horvátország magyar nyelvű közösségeit. Kárpátaljáról eddig a Momentum Doctorandus, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSZ), illetve a Kárpátalja.ma oldal a partnerünk.
A KMDFKSZ által gondozott Scientia Denique c. tudományos kiadvánnyal pedig nemrég írtuk alá az együttműködési megállapodást.
Annak is nagyon örülünk, hogy a Kárpáti Igaz Szóval is sikerült kialakítanunk a médiapartnerséget. Úgy gondolom, hogy sok kapcsolódási pont van köztünk, és a jövőben azon fogunk dolgozni, hogy minél nagyobb arányban becsatornázzuk a kárpátaljai/ukrajnai magyar kutatók tevékenységét kiadványainkba, valamint tudománynépszerűsítés címszó alatt ezekből minél több tartalom megjelenhessen a Kárpáti Igaz Szó hasábjain.
– Miből áll össze a folyóirat, mennyire nehéz kiválogatni a megfelelő cikkeket?
– Egy évben két lapszámunk jelenik meg: májusban és novemberben. Ennek megfelelően a publikációs felhívások április 10-ig, illetve október 10-ig szólnak. Bizonyos rovatok irányába nagyon erős az érdeklődés, jellemzően az európai és a regionális tanulmányokkal, illetve nemzetközi joggal kapcsolatos kéziratok a meghatározóak. Akadnak olyan rovatok is, amelyek még fejlesztésre szorulnak, ilyen például a Magyarország külkapcsolatai és a Magyar nemzetpolitika rovatok, amelyekhez inkább a diplomáciatörténettel és nemzetpolitikával foglalkozó kutatókat/szakértőket kell megszólítani. Ahogy korábban említettem, a beérkezett kéziratok száma lapszámról lapszámra növekszik, és ezzel párhuzamosan kellett növelni a Szerkesztőbizottság méretét is, hogy megfelelő lektori kapacitás álljon rendelkezésre. A Szerkesztőbizottságon belül feltérképeztük, hogy egy-egy szakértő mely területhez, országokhoz, szervezetekhez ért, és ennek megfelelően kerülnek a beérkezett kéziratok kiosztásra.
Ennek megfelelően biztosítható, hogy a kéziratok a legalkalmasabb lektorokhoz kerüljenek.
legutóbbi két lapszámnál szerencsére azt tapasztaltam, hogy több lektor jelentkezett, mint amennyinek a munkájára ténylegesen szükség volt, ugyanakkor próbálok arra is figyelni, hogy aki az egyik lapszámnál nem tud lektorálni, ő a következő lapszámnál sorra kerülhessen (amennyiben a szakterületének megfelelő kéziratok érkeznek be).
– Kritériumok?
– Meglehetősen szigorú kritériumrendszert alkalmazunk mind formai mind pedig tartalmi szempontból. Erről a honlapunkra feltöltött szerzői útmutatóból tájékozódhatnak a leendő szerzőink. A Külügyi Műhely c. folyóirat egy lapszámában legfeljebb 15 darab szakcikk jelenhet meg. Ez a limit azért van, mert az MTA Könyvtár és Információs Központtal kötöttünk megállapodást a CrossRef-nél regisztrálható DOI térítésmentes biztosításról. Egy lapszámhoz 15 DOI azonosítót kértünk. Ezen felül a Tudományos élet nevű rovatban további rövidebb tudományos írások jelenhetnek meg: recenziók, konferenciabemutatók, jogesetek stb.
– Tudománynépszerűsítés gyanánt vagy inkább szakmai közönségnek szánják a folyóiratot?
– A Külügyi Műhely c. folyóirat elsődlegesen a tudományos világnak készül, azaz doktoranduszhallgatóknak és fokozattal rendelkező oktatóknak és kutatóknak.
Ezzel összhangban a kiadvány olyan megjelenési feltételekkel, nyelvezettel, hivatkozási rendszerrel és archiválással kerül publikálásra, amely a tudományos folyóiratok világában alapvető elvárás. Természetesen a tudományos publikációk egyaránt hasznosíthatók BA és MA hallgatók (diplomamunka elkészítése, TDK stb.), valamint adott szakterületen dolgozók (minisztériumi alkalmazottak, döntéshozók stb.) számára is. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a Külügyi Műhely c. folyóiratban megjelent írások ne csak a szűkebb értelemben vett tudományos közegben, hanem széles körben is megjelenjenek, tudománynépszerűsítő írások szülessenek belőle, azaz minél több, potenciális olvasóhoz és szakértőhöz eljussanak.
– Távlati célok?
– A kérdés megválaszolásához ketté bontanám a Külügyi Műhely Alapítvány és a Külügyi Műhely c. folyóirat céljait, amelyek bár kölcsönösen erősítve építkeznek egymásra, mégis más tengelyen mozognak. A Külügyi Műhely Alapítvány vonatkozásban egy éven belüli cél a fent megemlített projekt megvalósítása, amely végeredményképpen
sokkal nagyobb megjelenési lehetőségeket fog teremteni, ezáltal a szakmai munkásságunk minden eleme – reményeim szerint – nagyobb figyelemnek fog örvendeni.
Ennek folyományaként szeretnénk újabb potenciális partnerek és szakértők irányába nyitni, valamint az egyetemi hallgatók még szélesebb köréhez eljutni. A Külügyi Műhely c. folyóirat kapcsán pedig ennél sokkal technikaibb céljaink vannak. Ide tartozik a DOI nyilvántartásba vétel – Digital Object Identifier segítségével megoldható az online megjelenő közlemények egyértelmű azonosítása és elérésük hosszútávú biztosítása –, az MTA IX. osztály folyóirat-minősítés elnyerése, valamint a Scopus indexálási folyamat elindítása. Továbbá, ahogy a Szerkesztőbizottság felépítésénél is említettem, rövidtávú cél a tudományos tanácsadó testület felállítása, valamint a szakmai támogatók körének bővítése is.
