Több mint másfél hete ért véget a tokiói olimpia. Az előzetes várakozásokat magasan túlszárnyalva a magyar sportolók 6 arannyal, valamint 7-7 ezüsttel és bronzzal, azaz húsz éremmel zárták az ötkarikás játékokat. 18 éremnél többet (21-et) legutóbb 25 évvel ezelőtt, 1996-ban, Atlantában nyertek a magyar sportolók. Az ukrán küldöttség 20 medállal 1 arany, 7 ezüst és 12 bronzéremmel zárta az olimpiát. Az ország függetlensége óta most szerepelt a legrosszabbul Ukrajna, az eddigi negatív rekord öt éve, Rióban volt, a brazil fővárosból két aranyéremmel tértek haza az ukrán sportolók. Ám eddig csak egy ukrán atlétát vontak felelősségre, ám őt sem sportteljesítménye miatt, hanem azért, mert szereplése után átölelte orosz versenytársát.
Nagy port kavart és megosztotta az ukrán közvéleményt a közös fotó. Az eset miatt Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes a legrosszabb sztálini időket idéző módon „négyszemközti beszélgetésre” hívatta be Jaroszlava Mahucsih magasugrót. A miniszterhelyettes szerint az ukrán sportolóknak tudniuk kellene, hogy Ukrajnában folytatódik az orosz–ukrán háború, amely felelősséget ró a sportolókra is. De a nyilvános magyargyűlöletéről, botrányos kijelentéseiről elhíresült Larisza Nyicoj ukrán gyermekírónő, pedagógus is megszólta azokat a sportolókat és edzőket, akik orosz nyelven nyilatkoztak. Sőt, azzal a javaslattal állt elő, hogy a jövőben pénzbüntetéssel sújtsák azokat a sportolókat és edzőket, akik oroszul beszélnek. Az eredményességet tekintve mélypontot jelentő olimpiai szereplés után valószínűleg e körülmények jelenleg a legfontosabbak az ukrán sportéletben, miközben az eltelt másfél hét alatt egyetlen sportvezető sem gondolta úgy, hogy vállalnia kéne a felelősséget a csúfos szereplésért. A sportfinanszírozás rendszerét több szempontból is felül kellene vizsgálni.
A védelmi miniszterhelyettes szerint a közös fotó az orosz sportolóval nagyobb veszélyt hordoz, mint az, hogy ukrán oligarchák változatlanul szoros kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal. Vajon hány oligarchát hívtak be „négyszemközti beszélgetésre” a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta? Valószínűleg egyet sem. A Kijev és Moszkva közt kialakult feszült viszony ellenére a két ország gazdasági kapcsolatai jelentősek, az orosz tőke pedig nélkülözhetetlen szerepet játszik az ukrán termelési folyamatokban. Az ukrán import 32,4%-a Oroszországból származik, ami főként energiahordozók behozatalát jelenti. Az ukrán exportnak 25,6%-a irányul Oroszországba –, leginkább élelmiszer és nyersfémek. Úgy fest, van, ami felett szemet hunynak az illetékesek, aztán a sportolókon meg elverik a port, mert a népnek kenyér és cirkusz kell. Ezzel szemben sokkal inkább azt kellene szem előtt tartani, hogy a sportolók ellenfelek és nem ellenségek. Az orosz–ukrán konfliktust nem szerencsés kiterjeszteni a nemzetközi sporteseményekre.
