Becslések szerint mintegy ötszáz főre tehető az ukrán fővárosban élő magyarok száma, közülük jelenleg 300-an tagjai a Magyarok Kijevi Egyesületének (MKE). A diaszpórában élő magyar nemzetiségűek számára egyfajta magyar „menedékként”, „ magyar szigetként” szolgál az egyesület székháza. A Kijevi Magyar Házban 2017-es felavatása óta számos kulturális programot és összejövetelt tartottak. Ezek is hozzájárulnak a nemzeti identitás erősítéséhez, az anyanyelv megtartásához. Petneházy Gyulával, az egyesület elnökével a kijevi magyarok hétköznapjairól és a szervezet terveiről beszélgettünk.
Szabó Sándor (Kijev)
A Magyarok Kijevi Egyesülete 1989. december 17-én, a Pecserszka Lavrában alakult meg.
– 1981-ben frissdiplomás mérnökként kerültem Kijevbe, a városi villamos műveknél helyezkedtem el – kezdi a beszélgetést Petneházy Gyula, aki 2015-től irányítja a szervezetet. – Itt ismerkedtem meg a magyar társadalmi életben tevékeny szerepet vállaló Vass Tiborral. Akkoriban Kijev főutcáján, a Hrescsatikon volt egy Druzsba nevű könyvesbolt, ahol rendszeresen összefutottak az itt élő magyarok. Az egyik eladó, akit egymás között csak könyves Kati néninek (Nyekrót Katalin, a szerző) hívtunk, szervezte az első magyar összejöveteleket, találkozókat. Itt találkoztak a közösség leendő tagjai. Az első hivatalos „tanácskozás” a lavrai Harangtorony kávézóban volt.
![](https://kiszo.net/wp-content/uploads/2021/09/3petnehazi-scaled.jpg)
Nem véletlenül itt, hiszen többek között Vass Tibor – aki 1989-től a Lavra főigazgató-helyettesi posztját töltötte be – volt az, aki a kezdetektől felkarolta a kezdeményezést.
A nevéhez fűződik a honfoglalási emlékjel, a Liszt Ferenc-emléktábla és a Petőfi-szobor felállítása az ukrán fővárosban, a kijevi református gyülekezet és a vasárnapi magyar iskola létrehozása és működtetése. A 30-ik évfordulóra Harminc éve Kijevben magyarul címmel kiadtunk egy reprezentatív kötetet, amely részletesen ismerteti az egyesület tevékenységét.
Az első nagyobb összejöveteleket Magyarország Kijevi Főkonzulátusán tartották, miután Páldi András akkori főkonzul patronálása alá vette az egyesületet.
– A főkonzul messzemenően támogatta a törekvéseinket – mondta az elnök. – Egy idő után igény mutatkozott egy olyan ingatlanra, ahol kialakíthatjuk a „bázisunkat”. Ekkor Vígh János az MKE első elnöke a közösség rendelkezésére bocsátott egy lakást, amelyet ő műhelyként bérelt a kijevi önkormányzattól, ez lett az első kijevi Magyar Ház. Innen aztán ki kellett költöznünk, ami a társadalmi életünkre is rányomta a bélyegét. Ettől függetlenül a nemzeti ünnepeinket, március 15-ét és október 23-át rendszeresen megtartottuk, s ez a hagyomány ma is él.
2015-ben kerül ide nagykövetként Keskeny Ernő, aki ismét kinyitotta előttünk a nagykövetség kapuit.
Minden hónap első hétfő estéjén biztosította számunkra a találkozási lehetőségeket, ekkor sikerült az egyesület életét újjáéleszteni. Magyarország Kormánya támogatásával 2017 őszén avattuk fel a Kijevi Magyar Házat, mely otthont ad minden magyar közösségi programnak.
Petneházy Gyula kiemelte, a Magyar Ház létrejöttével az egyesület működése, jövője biztosítva van. Rámutatott, nagyon sikeres az itt működő vasárnapi magyar iskola.
– Ennek fő szervezője Bence Vivien, a Nemzetpolitikai Államtitkárság által, a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében a diaszpórába kiküldött ösztöndíjas volt. Két év alatt óriási eredményeket ért el a gyerekekkel. Sajnos a koronavírus-járvány miatt ez a program idén nem folytatódott. Mivel Ukrajnában nagyon alacsony az átoltottság, mi sem erőltetjük az összejöveteleket. A pandémia miatt a szokásos összejöveteleink is elmaradtak. Korábban rendszeresek voltak a képkiállítások, ugyanis az egyesületnek több képzőművész tagja is van. Az utolsó ilyen rendezvény 2019. decemberében volt, a jubileumhoz igazítva. Viszont októberre tervben van egy tárlat, ennek szervezésén dolgozunk most.
Az egyesület gyümölcsöző kapcsolatot ápol más kijevi nemzeti kisebbségek szervezeteivel. Eljárnak egymás rendezvényeire.
– Mi, magyarok vagyunk a legszervezettebbek, a kisebbségi körökben elterjedt mondás: a magyarok nem hagyják magukat. Pozitív példaként emlegetik, hogy az anyaország felelősséget visel a diaszpórában élő magyarok sorsáért. Nehéz megjósolni mit tartogat számunkra a jövő. Én mindig bizakodva próbálom szemlélni az életet. Sajnos az elhidegült ukrán-magyar viszony miatt ránk sem partnerekként tekintenek, hanem ellenséget próbálnak belőlünk kreálni. Bár itt, Kijevben ezt mi nem érzékeljük. Az itt élők nem igen foglalkoznak a másik ember nemzetiségi hovatartozásával. Tavaly itt járt Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, valamint Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és a beszélgetés során felvetődött egy magyar óvoda, vagy óvodai csoport beindítása Kijevben. Ebben a kérdésben levelet váltottam Grezsa István miniszteri biztossal, aki pozitívan állt a kérdéshez és támogatásáról biztosított. Ám a koronavírus járvány ezen terveinket is keresztülhúzta, a projekt teljesen megrekedt, de szeretnénk rövidesen erre visszatérni, ugyanis van rá igény Kijevben – emelte ki Petneházy Gyula.
![](https://kiszo.net/wp-content/uploads/2021/09/3istentisztelet.jpg)